Az Irodalmi Karaván előadói és a közönség egy része
Topolyán, a Juhász Erzsébet Könyvtárban tartotta első állomását a hosszabb idő után újra életre hívott Irodalmi Karaván elnevezésű rendezvénysorozat. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezésére és támogatásával zajló program ezúttal hat ifjú határon túli magyar szerzőt hívott vidékünkre. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájából Ficher Botond és Varga László Edgár költők, valamint Kárpátaljáról Shrek Tímea író, Csornyij Dávid költő, Kertész Dávid író, Marcsák Gergely költő, író és zenész vesz részt a találkozókon. A VMMI nem titkolt célja volt, hogy fiatal szerzőket ismerhessen meg a vajdasági közönség – nyilatkozta Virág Kiss Anita, a rendezvény koordinátora, akinek a kérdései mentén zajlott a topolyai találkozó.
– Az intézményeket célzó, meghívásos pályázat alapján szerveztük meg a négy állomásra tervezett író-olvasó találkozónkat. Topolya, Szabadka, Újvidék és Zenta közönsége ismerheti meg a szerzők munkásságát, az irodalomhoz való hozzáállását. Az első állomásunkon az alapvető cél az volt, hogy megszólítsuk a fiatalabb korosztályt. Ez azt hiszem sikerült is, hiszen a gimnazistákat lekötötte a rendezvény, a kortárs szerzők felolvasása és gondolatai, az élethez való hozzáállása. Arra irányítottuk a beszélgetést, ami őket is érdekli, így a kortárs költészet szemszögéből arról volt szó, hogy hogyan lehet megindulni ezen a pályán, mire kell odafigyelni, vagy mi az, hogy alkotás – mondta el a rendezvény koordinátora.
A topolyai Juhász Erzsébet Könyvtárban összesereglett gimnazisták elsőként Marcsák Gergely előadásában Bakos Kiss Károly kárpátaljai költő megzenésített versét hallhatták gitárkísérettel, majd a szerzők műveiből hallhatott a közönség néhány mondatot. Közben pedig előtérbe kerültek olyan témák, mint például a digitális formában történő megjelenés előnyei és hátrányai. Szó volt továbbá arról, hogy az irodalom mellett a szerzőknek foglalkozniuk kell más megélhetést biztosító tevékenységgel is. Shrek Tímea például Beregszászon tanít magyar irodalmat egy úgynevezett cigány iskolában, és innen meríti a novellái alapjául szolgáló történeteket is. Ficher Botond rámutatott, hogy az íráshoz igazából idő kell. Szó esett a határon túli és kisebbségi érzést megjelenítő tájnyelvi kifejezésekre is. A szerzők elmesélték tapasztalataikat, amikor egy-egy a Partiumban vagy Kárpátalján használatos kifejezés alkalmával a szerkesztők lábjegyzetben magyarázatot kértek, ez viszont sokszor befolyásolja a hatásmechanizmusát egy-egy szerzeménynek. A jelen levő leendő szerzőket arra biztatták az írók-költők, hogy bátran használják a magyar nyelvet gazdaggá tevő regionális nyelvi standardokat. A rendezvényen rámutattak a szerzők arra, hogy az irodalmat élvezni kell, és nem érteni, és ebben a tekintetben nagyon sok múlik az iskolai magyartanárok hozzáállásán, az általuk tartott irodalomóra lendületén, illetve azon, hogy milyen szinten tudják a fiatalok figyelmét felkelteni és éberen tartani. A beszélgetés folyamán közösen leszögezték a résztvevők, hogy nagyon nehéz elfogadtatni az ifjúsággal a kötelező olvasmányokat, sok szerző nyelvezete távol áll a mai világképtől. Az író-olvasó találkozó közönsége érdeklődött, hogy a szerzők mennyi időt foglalkoznak a szövegeikkel, illetve honnan merítik az ihletet. Mint ahogy az iránt is kíváncsi volt a hallgatóság, hogy kik voltak azok az írók-költők, akik hatással voltak a vendégekre.
Az Irodalmi Karaván a Topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár és a Szabadkai Városi Könyvtár után ma, szerdán 19 órakor az újvidéki Európa Kollégiumban folytatódik, a beszélgetést a Forum Könyvkiadó Intézetből Antalovics Péter vezeti, végül csütörtökön 18 órai kezdettel a zentai Alkotóház közönségének mutatkozik be a négy kárpátaljai, az erdélyi és a partiumi ifjú irodalmár.
