Esztergomban május 4-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központjában tartották meg a Szép magyar beszéd verseny 46. országos döntőjét. A vetélkedőre a Felvidékről és Délvidékről is érkeztek hallgatók, tömeges volt a részvétel, negyvenen álltak ki a bírálóbizottság elé. A zsűri elnökét, dr. Bóna Juditot kértük meg, összegezze néhány mondatban a nemes vetélkedés tapasztalatait.
– Annyira jó és változatos szövegeket választott a negyven versenyző, hogy egy irodalmi délelőttnek fogta fel a zsűri a versenyt. Ha valaki nem nyert érmet, akkor jöhet jövőre is a versenyre. Azt javasoljuk, hogy rövidebb szöveget válasszanak, amivel a maguk és a zsűri dolgát is megkönnyítik. A saját választású szöveg után a zsűri által adott Márai-szöveget kellett felolvasni. Volt, aki több pontot kapott az ismeretlen esszérészlet felolvasására, mint amennyit a saját szövegére. A korábbiakhoz képest jobb felolvasásokat hallhattunk. Érdemes figyelni a légzéstechnikára, mert ha elfogy a levegő, olyan helyen is szünetet kell tartani az olvasásban, ahol az értelmi tagolás szerint nem lenne szünet. Másrészt sokszor elhalkult a mondat végére a hang. Nem ponttól pontig, vesszőtől vesszőig olvasunk, hanem a szöveg értelmét nézzük, és a szerint hangsúlyozunk. Volt, aki túlságosan intonálta, énekelte a szöveget. Arra is kell figyelni, hogy a személynevek esetében nem a keresztnevet hangsúlyozzuk, hanem a személynevet. Aki részt vett a versenyen, fontosnak tartja a szép beszédet, a szép artikulációt, a helyes hanghordozást, ami nagyon fontos, főleg, hogyha tanárok lesznek a versenyzők. Ahhoz, hogy eljusson az üzenet, a tananyag lényege a diákokhoz, ez kiemelkedően fontos. A hallgatók felkészültek a versenyre, egymást meghallgatták, és ez már hozzájárult a fejlődéshez. A szépbeszéd-verseny minden részvevője személyre szabott értékelést is kérhet a zsűritől – mondta Bóna Judit.
Az újvidéki Magyar Tanszéket két hallgató, a csantavéri Fekecs Emese és a doroszlói Ristić Anita képviselte. A két vajdasági versenyzőt dr. Katona Edit készítette fel. A szakmai zsűri az elért pontszámok alapján 12 Kazinczy-érmet osztott ki a legjobbaknak, köztük volt Ristić Anita, a Magyar Tanszék mesterhallgatója is, aki már középiskolásként is kitűnt a szépbeszéd-versenyen, akkori szereplését is Kazinczy-éremmel díjazták.
– Mesterhallgató vagyok az újvidéki Magyar Tanszéken, de jelenleg Budapesten önkéntesként dolgozom hét hónapon át egy színházi nevelési társulatnál. Nagyon hasznos dolgokat tanultam, érdekes emberekkel találkoztam, akiktől lehet tanulni a különféle képzéseken és tréningeken. A színészkedés mesterségébe is belekóstoltam, sokat kell beszélni a szituációs gyakorlatokban, ami ugyancsak hozzájárul a beszédkészség fejlesztéséhez. A szövegmondás, a felolvasás, a helyes hangsúlyozás elsajátításához nagyon sok gyakorlásra van szükség.
Szövegolvasáshoz először is testhezálló, jó szöveget kell választani, amelyet magáévá tud tenni az ember, ebben nagy segítségemre volt a felkészítő tanárom. A hangsúlyozás, szünetek betartása, a hanghordozás idővel rutinná válik. A tapasztalatszerzéshez az is hozzájárult, hogy korábban egy ideig bemondóként is dolgoztam az Újvidéki Rádióban. A rádiós kollégák is sokat segítettek a helyes szövegolvasás elsajátításában – mondta Anita.
