„Tudja mit? Nekem is van szívem, segítek a bajon. Kiveszem magából a késemet, és beteszek helyette egy másikat. Az is megteszi, amíg a mentő jön.” – az idézet Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című könyvéből van. Az író halálának 75. évfordulójára emlékeztek Belgrádban a Collegium Hungaricumban.
Rejtő Jenő szarkasztikus humorával és szójátékaival a szerb közönség a Budapesten élő Milosevits Péter írónak és műfordítónak köszönhetően ismerkedhet meg, ugyanis neki sikerült azt átültetni a Piszkos Fred, a kapitány című kalandregény szerb nyelvű fordításába. Az irodalmi est során Milosevits Péter beszélt Rejtő Jenő életéről, de arról is, neki milyen kötődése volt Rejtő könyveihez. Kiemelte, Rejtő kalandregényei meghatározták a gyermekkorát, ezért is látott neki a Rejtő-könyvek közül talán a legismertebb kalandregény fordításához, amit a mai napig nagy szeretettel olvas a közönség.
Az irodalmi estet Nenad Šaponja, az Agora Könyvkiadó alapítója és szerkesztője vezette, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb fordítás annyira követi a szerb nyelv szellemiségét, mintha azt eredetileg is szerb nyelven írták volna. Rejtő Jenő alakjai megtartották sokatmondó nevüket, az író különleges humora is végig jelen van a regényben, aminek egyik különlegessége a szójáték. Míg a másik különlegessége a könyvnek, amit maga Milosevits Péter tett már hozzá, a cirill és a latin betűs írásmód keverése.
Marko Mak Pantelić belgrádi színész részleteket olvasott fel a Piszkos Fred, a kapitány című kalandregényből, és tárta ezzel a közönség elé azt a különleges humort, ami a tragikus sorsú, a második világháború idején a koncentrációs táborban fiatalon elhunyt Rejtő Jenőt jellemezte.
