Határtalanul címmel a hét végén mutatták be a szegedi Dugonics téren azt a novelláskötetet, amelyet nyugdíjasok kisprózai írásaiból állítottak össze. Mintegy félszáz magyarországi és határon túli, sőt még egy holland szép korú is elküldte szövegét a novellapályázatra. Az első díjat Vörös Pál (Szeged), a másodikat Vágó József (Szeged), a harmadikat pedig dr. Radmila Marković (Kishegyes) érdemelte ki.
Dr. Radmila Marković Belgrádban született 1940-ben, de mielőtt édesapja csatlakozott volna a partizánokhoz, az édesanyjával együtt hazaküldte őket az anyai nagymamához Kishegyesre, ahol ma is él. Szabadkán érettségizett, majd Újvidéken járt a Bölcsészeti Kar Magyar Tanszékére, ahol magyar és szerb nyelv és irodalom szakon végzett. Szegeden a József Attila Tudományegyetemen doktorált magyar nyelvből. Székelykevén és Kishegyesen is tanárként dolgozott, később középiskolai igazgató is volt. A Vajdasági Pedagógiai Intézetben a magyar nyelv tanácsosi pozícióját látta el. Mikor megszüntették a pedagógiai intézeteket, Belgrádban dolgozott a fejlesztési osztályon, ahol a magyar nyelv fejlesztésével bízták meg egészen nyugdíjba vonulásáig. Tavaly már hetedik alkalommal írt ki novellapályázatot a Szegedi Idősügyi Tanács, a Senior Center és a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája. Immár harmadik éve a külföldön élő magyar nyugdíjasok írásait is várták. A Határtalanul címmel meghirdetett pályázatra, a beadási határidőig összesen 48 pályamunka érkezett. A beküldők között szegedi nyugdíjas irodalomtanár éppen úgy előfordult, mint volt szövőnő. Szegedről összesen 36-an, Romániából és Szerbiából 3-3-an, a szegedi kistérségből pedig 5-en küldték be írásaikat, de egy Hollandiában élő magyar nyugdíjas is próbálkozott. A beérkezett irodalmi műveket decemberben értékelte az öttagú zsűri, amelynek Tandi Lajos újságíró, Zsoldos Sándor irodalomtörténész, Balogh Gyula, az SZTE Kulturális Irodájának munkatársa, valamint Szerbiából Molnár Krekity Olga és Romániából Makkai Zoltán voltak a tagjai. Szeged a sokszínű kultúra városa, ezért az önkormányzat minden erejével támogatni igyekszik azokat a nyugdíjasokat is, akik valamilyen művészeti ágban – festészetben, zenében, táncban, fotózásban vagy irodalomban – alkotnak.
A zsűri elnöke, Tandi Lajos köszöntőjében elmondta, a történelmet az egyes emberek élettörténete teszi hitelessé. Ebben a kötetben, amely negyvennyolc kiváló írást tartalmaz, egy nemzedék, a mai hatvanasok, hetvenesek históriája áll össze, hogy hitelesítse ennek a korosztálynak az életét. Az ünnepség végén vehették át a díjazottak az elismeréseket, a megjelent szerzők pedig a tiszteletpéldányaikat.
