Danilo Kiš kiváló megoldásokat talált Radnóti Miklós verseinek szerb nyelvű fordítására, emelte ki Marko Čudić, a belgrádi Hungarológia Tanszék vezetője Kiš fordításainak méltatásakor Belgrádban, a Collegium Hungaricumban, a magyar kultúra napja alkalmából megtartott irodalmi esten. Čudić kiemelte, Kiš nagyon fiatalon fordította Radnóti verseit, csupán 26 éves volt, ám azok az írók, illetve fordítók közé tartozott, akik nagyon korán megértek.
Szentgyörgyi Klára, a Collegium Hungaricum igazgatónője köszöntőjében rámutatott, az irodalmi estnek több esemény is indokoltságot ad, így a magyar kultúra napja, illetve Szent Száva ünnepe is, de Sava Babićra való emlékezés is, hiszen ő alapította meg Belgrádban a Hungarológiai Tanszéket, így a fiatalok a magyar nyelvet idegennyelvként tanulhatják, illetve Radnóti Miklós születésének 110. évfordulójáról is az idén emlékezünk meg.
Marko Čudić rövid betekintést nyújtott Radnóti életébe, elmondta, hogy azon kivételes költők közé tartozik, akinek egyetemi végzettsége volt, és doktorált is. Tragikus sorsa kötötte Szerbiához, hiszen magyar zsidóként a Bor melletti Žagubica fölött a hegyekben levő Lager Heidenauba szállították, ahol a rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott. Bár 1944 novemberében Győr felé terelték a foglyokat, ő már nem ért haza, megölték.
Versei egyáltalán nem voltak egyszerűek, hiszen Radnóti a tiszta műfajiságra törekedett, illetve a hagyományos műfajokat elevenítette fel, így Danilo Kišnek, ahhoz, hogy a fordításaiban megtartsa a rímeket, a verslábakat, számos fortélyhoz kellett nyúlnia, tudtuk meg Čudićtól. Rámutatott, Kiš nagyon kevés verset írt, mert erős önkritikával rendelkezett, úgy tartotta, ő maga nem elég jó költőnek, így inkább fordította a verseket. De az, amilyen megoldásokat talált fordításaiban, Kiš kiválóságára utal. A Radnóti-versek esetében is Kiš gyakran kompenzált, amit egy helyen elveszített, máshol jelenítette meg, ami Čudić véleménye szerint elfogadható, hiszen az irodalmi műre egészként tekintünk. A Hungarológiai Tanszék vezetője olyan példára is rámutatott a fordításokban, amelyek esetében a szerb nyelvre való átültetésben olyan szavak felcserélését jelentette, amelyek pontosabban megértették az olvasóval a költő mondanivalóját.
