Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén a Kontaktzóna rendezvénysorozat keretében a vajdasági születésű Fenyvesi Ottó költőt látták vendégül. A Mikrokozmoszok és szubkultúrák elnevezésű előadás házigazdája dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető volt. Fenyvesi az előadása elején részletezte, hogy már a ’70-es évek óta foglalkoztatja a kultúra és a szubkultúra.
– Amikor az Újvidéki Rádióban dolgoztam, az új zenei jelenségeket igyekeztem megmagyarázni. A szubkultúrák ismertetése előtt körbe kell járni a kultúra fogalmát: a kultúra az anyagi és szellemi javak összessége. Max Black brit–amerikai filozófus szerint: „Az emberi társadalmak valamiképpen megkonstruálják a társadalmi tapasztalatok világát.” A kultúrához szorosan kötődik a nyelv. A nyelvi közösségek alkotják a nemzeteket. Hangsúlyozni kell, hogy nincs primitív nyelv, a nyelvek világában sokféleség és egyenlőség uralkodik. Érdekes adat, hogy a mindennapi kommunikálásunk folyamán a verbális és a nem verbális kommunikáció aránya 30–70 százalék – mutatott rá Fenyvesi.
A költő és szubkultúra-kutató megjegyezte, hogy a globalizáció áthatol a nemzeti határokon, és hibrid identitások jönnek létre. A világunkban egyre több helyen megszilárduló multikulturalizmus és a globalizáció kéz a kézben jár, hallhattuk az előadótól. Ezzel egyidejűleg igencsak elterjedt az etnocentrizmus, amely azt jelenti, hogy más kultúrákat a sajátunkkal összevetve élünk meg, mondta Fenyvesi.
– A társadalmunkat egyre inkább a populáris nyilvánosság és a bulvárosodás jellemzi. A kultúra helyett a szórakozás lépett az első helyre. Elhatalmasodott a tömeg kultúrája, és kisebbségbe szorult az elit kultúrája. A szociális átalakulások közepette nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindannyian egy-egy mikrokozmosz vagyunk. Amikor ezt felismerjük, akkor észrevesszük, hogy egy társadalmi csoport hogyan ad értéket a saját világának, és ekkor már el is érkeztünk a szubkultúra fogalmához. Émile Durkheim francia szociológus, akit a kulturális antropológia atyjának tartanak, vezette be a szociológiába az anómia fogalmát. Az anómia a modern társadalmakban tapasztalható jelenség, amikor a hagyományos normák és szabályok úgy lazulnak föl, hogy nem képződnek helyettük újak, és a társadalmi élet egy adott területén a szabályok nem világos volta miatt elvesztik a társadalmi normák befolyásukat az egyének viselkedésére. A társadalomban konformisták és lázadók vannak. Az anómia jelensége és a lázadók mindenkori jelenléte megszülte a szubkultúrákat. Rácz József pszichoterapeuta szakorvos szerint: „A szubkultúrák a világ érthetetlenségével szemben az értelem kis szigeteit akarják létrehozni.” Andorka Rudolf szociológus szerint: „Az ember alapvető természetéhez tartozik, hogy nem vagy nem tökéletesen közösségi lény, állandóan lázad a közösség ellen, amelyben mégis élni kényszerül.” A kultúra megújítása bizonyos értelemben a szubkultúrák által játszódott le – mondta Fenyvesi, majd előadása utolsó részében a graffitikről beszélt.
