A Széphalmon megnyílt Magyar Nyelv Múzeumát 1994-ben még mint nyelvtörténeti múzeumot álmodta meg dr. Pásztor Emil nyelvész, és a szándék csaknem tizenöt év alatt meg is valósult. A múzeum életében újabb mérföldkő lett az idei év: megnyílt nagyszabású állandó kiállítása, a Titkok titka. A múzeum születéséről és az új kiállításról Knézi Péter igazgatóhelyettest kérdeztük:
– 1994-ben a sátoraljaújhelyi Kaziczy Ferenc Társaság egyik közgyűlésén vetette fel dr. Pásztor Emil nyelvész, hogy építsünk a magyar nyelvnek egy olyan múzeumot, amely kiállítótér és rendezvényközpont is egyben. 2001-ben helyeztük el az alapkövet, de csak 2007-ben indult meg az építkezés. A múzeum 2008. április 23-án nyílt meg, és tavaly óta ez a nap hivatalosan is a magyar nyelv napja. Ekkor még időszakos tárlataink voltak, és szeptember 29-én nyílt meg az az állandó kiállítás, amellyel tulajdonképpen végleg „elkészült” a múzeum.
A Magyar Nyelv Múzeuma 2008-ban nyílt meg
Miért érdemes ellátogatni ide?
– Múzeumunk erejét az is adja, hogy egy nemzeti zarándokhelyen épült meg: itt található Kazinczy Ferenc sírja, 150 méterre tőlünk az emlékcsarnoka, maga a múzeum pedig Kazinczy egykori szilvafáinak a helyén épült. Küldetése az, hogy ezt a csodálatos nyelvet tudományos alapossággal, de mindenki által befogadható módon mutassa be, hogy terjessze anyanyelvi kultúránkat, fejlessze a kultúra iránt fogékonyságot, emellett olyan szórakoztató, kulturális és tudományos programokat szervezzen, amelyekkel a magyar kultúra ügyét szolgálja. A magyar nyelv múzeuma minden magyar múzeuma.
Mit láthatunk, hallhatunk itt?
– A Kazinczy Ferenc és kora című állandó tárlat mellett jelenleg öt kiállításunk van: az Akadémiai Terem a Magyar Tudományos Akadémia alakuló ülésének állít emléket egy kerekasztallal, arcképcsarnokkal és idézetekkel, egy galériatárlat a magyar nyelvújítás történetéről ad keresztmetszetet, és a magyar nyelvművelő mozgalomnak is emléket állítunk egy tárlattal. A magyar szó világa című állandó kiállítás a szavak világát tíz tematikai egységben, színesre festett „házikókban” dolgozza fel: a magyar szókészlet (népnyelv, diáknyelv, írók-költők nyelve, rokon értelmű szavak) világának verbális bemutatása mellett két látványelemet is elhelyeztünk itt: egy Pannónia motorkerékpár illusztrálja a szaknyelvet, egy parasztszekér pedig a népnyelvet szimbolizálja. Táblákon a magyar nyelvi humorból is olvashatunk szemelvényeket.
Az emlékkertben felállították a finnugor nyelvek családfáját
A szeptemberben megnyílt állandó kiállítás, A titkok titka – a magyar nyelv múltja, jelene és jövőre című interaktív tárlat világviszonylatban is egyedülálló. Milyen tartalmat adtak ennek tárlatnak?
– Azért egyedülálló ez a kiállítás, mert nincs más olyan múzeum, amely egy nemzeti nyelvet mutatna be. Az Európa tér a magyar nyelvnek a világ nyelvei között elfoglalt helyét dolgozza fel. A teret két festmény uralja: Brughuel Bábel tornya című festményének a másolatával a nyelvek sokszínűségére utalunk, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 50 nyelven olvasható soraival pedig arra: minden nyelv egyenlő. A másik egység a Hungária tér nevet viseli, és három „tornya” van: az első a Halotti beszéd panoptikuma egy ómagyar temetőkápolnát és egy temetési jelenetet mutat be, egy másik panoptikum pedig egy kódexmásolást idéz meg. A második toronyban egy nyolcszögű jurta látható, amelyben a magyar nyelvjárások foglalnak helyet zenében, szövegben és képben. A harmadik „torony” korunk nyelvi, illetve a nyelvre hatással lévő technológiáinak világát mutatja be a gramofontól a számítógépig. Nagyon népszerű a nyelvi játéktér, a Schola ludus is, amelyben számítógépes nyelvi játékok, mozgásos társasjátékok és a scrabble közül választhatnak a gyerekek.
A szerbiai magyar nyelvet bemutató szavakról lehetne vitatkozni
SZÉPHALOM, A KAZINCZY-ZARáNDOKHELY
A „magyar Weimarnak” is nevezik. Eredetileg Kisbányácska volt, az Érsemjénben született Kazinczy Ferenc „nézte ki” magának a várost és nevezte el Széphalomnak. A hely mára irodalmi és nyelvi kultuszhely lett. Emlékhellyé Kazinczy halálával vált: először a sírkert alakult ki, ahol Kazinczy egyéves korában meghalt gyermekét temettette, s végrendelkezése az volt, hogy feleségével gyermekük mellett nyugodjanak majd. Kazinczy Ferenc sokszor lesújtó körülmények között élt, így válhatott a nép ajkán „széphalmi szentté”. Halála felrázta kortársait, és az Akadémia lelkiismeretét is felébresztette: felkarolta özvegyét és árváit, és emlékhellyé alakította Széphalmot. 1876-ban nyílt meg az Ybl Miklós elképzelései alapján Szkalnitzky Antal által tervezett emlékcsarnok.
A kultuszt meghatóan ápolják fiatalok és felnőttek, és a Kazinczy-évfordulókhoz egyre több kiemelkedő esemény kapcsolódik. Közel negyven éve, 1971-ben a Széphalom melletti Sátoraljaújhely lett az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny otthona – az anyanyelvi közösség a Kárpát-medencei középiskolások ezreinek jelent meghatározó élményt.
Széphalomba egyszer mindenkinek el kell zarándokolnia, ezt ajánlotta Petőfi is: „szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába.”
Széphalomról nem lehet csodálat, megrendülés és szellemi gazdagodás nélkül eljönni.
