Idén öt nap alatt a 320 standon összesen 650 cég, szervezet és önálló művész állított ki a világ minden tájáról. 49 kisebb-nagyobb zenei előadást mutatott be a 40 országból érkező előadóművészek hada az 5 hivatalos színpadon.
Emellett folytak szakmai továbbképzések és beszélgetések. 13 világzenei témát feldolgozó filmet is láthatott a közönség, melyek közül a Šaban Bajramović életéről és munkásságáról szóló zenés dokumentumfilm volt az egyik leglátogatottabb. A nagy tekintélynek örvendő WOMEX díjat idén a 35 éves népzenei karriert magáénak tudható Muzsikás együttesnek ítélték oda a sokéves kiemelkedő teljesítményükért az autentikus, magyar népzene gyűjtésében és előadásában. A másik WOMEX díj, melyet a világzene szolgálatában tett magas fokú szakmai érdemért osztottak ki, a helsinki Sibelius Akadémia népzeni tanszéke kapta. Ezek mellet a legjobb világzenei kiadónak járó díjat a Cumbancha kapta, mivel az ő kiadványai szerepeltek legjobban a World Music Charts Europe toplistán.
A nyitó estét a szervezők az otthont adó város tiszteletére a flamencónak szentelték. A Teatro Lope de Vega nagyszínpadán a köszöntők után az Ultra High Flamenco nyitotta meg az ötnapos koncertsorozatot. A második előadó a flamenco ének többszörös díjazottja Miguele Poveda volt. Nem láttam még embert ilyen szenvedéllyel énekelni. Hangja reszelős, ám energiadús. Közben tánc is kerekedett a színpadon. Hihetetlen látványt nyújtott, ahogy a pettyekben megvilágított színpadon pettyes ruhában vérprofi flamencót táncolt egy hölgy! Levezetésül a színház aulájában a Los Rumbers DJ páros flamenco ízesítésű zenei egyvelegét élvezhettük egy elragadó táncosnő improvizálása mellett.
Maga a vásár két csarnokot is megtöltött a Fibes nevű monumentális kongresszusi központban. A standok között sétálva az ember kontinensek, országok és kultúrák között járhatott. Sok helyen kínálgattak különlegességnek számító ételeket, italokat és persze rengeteg reklámanyagot az adott előadókról, városokról, országokról, fesztiválokról. Szerbiát nem képviselte senki, leszámítva magamat. Viszont akikkel szóba elegyedtem, barátságosan érdeklődtek és nagylelkűen osztogatták promóciós CD-ket. Azt sugallták, ott a helyünk a (világzenei) világban. És ez így is van.
