Változatos szakmai életutak, érdekfeszítő eszmecsere és izgalmas irodalmi alkotások bontakoztak ki szerda este a szabadkai Városi Könyvtár dísztermébe látogató irodalombarátok előtt. Fekete J. József irodalomkritikus, az est moderátora vezényletével, a felvidéki AB-Art kiadó képviseletében Balázs F. Attila, a kiadó vezetője, valamint Mirtse Zsuzsa és Vécsei Rita Andrea irodalmárok mutatkoztak be a közönségnek.
Balázs F. Attila felvázolta az 1993 óta működő AB-Art kiadó tevékenységét, amelyben, miként fogalmazott, kiemelt szerep jut a női alkotóknak, lévén, hogy véleménye szerint a hölgyek nehezebben jutnak publikálási lehetőséghez, így ezen a „diszkriminált helyzeten” próbálnak lehetőségeikhez mérten változtatni, kiadványaik zömét hölgyszerzők jegyzik. Kitért a kiadó sorozataira is, melyek közül a Legszebb versekben két vajdasági kötődésű alkotónak, Ladik Katalinnak és Tolnai Ottónak is szenteltek egy-egy díszes kiadású kötetet. Az AB-Art körüli női dominanciára utalva Fekete J. József Balázs F. Attilában afféle Casanova-alteregót vélt felfedezni, hisz a korábban teológiai tanulmányokat folytató, majd bábszínészként, később könyvtárosként, majd szerkesztőként, műfordítóként is tevékenykedő költő, afféle szentkuthyi hozzáállással, a legizgalmasabb hitbéli és a legizgalmasabb létbeli kérdések szintézisére törekedve alkotásaiban azt kutatja, hogy vajon lehet-e a szerelem a válasz a szellem megválaszolhatatlan kérdéseire.
Vécsei Rita Andrea esetében a „vállalás” címkejelzést emelte ki az est moderátora, ugyanis a fiatal hölgy, föladva jogászi, ügyvédi hivatását, bírói munkáját, a PRAE.HU általános művészeti portál főmunkatársaként tevékenykedik, egyaránt ír verset, rövid prózát, publicisztikát. A szerző által fölolvasott novellarészletek alátámasztják az írásai kapcsán született kritikai megállapítást, miszerint az analizáló szemléletmód, a nyelvi fegyelmezettség, igényesség, és a leplezetlen vagabund megszólalása joggal tekinthetők Vécsei Rita Andrea alkotói személyiségjegyeinek. Az esetében is felmerülő Szentkuthy-párhuzam, valamint az írásaiban fellelhető, nőiesség hangsúlyozására való törekvés az est harmadik íróvendégével is összekapcsolja, a mosolygós, ízig-vérig nő Mirtse Zsuzsa ugyanis munkássága sarkalatos részeként tekint a nőiség kérdésének boncolgatására, ahogy egy, a Fekete J. József által idézett interjúrészletben fogalmaz: „Vissza kell állítani a nőknek a méltóságukat, minden nő királynő vagy várkisasszony szeretne lenni.” Mirtse Zsuzsától a gyermekek világa sem áll távol. A Jankovics Marcell által illusztrált Égforgató csodagyűrű című mesekönyvében a klasszikus mesehagyományból merít, véleménye szerint ugyanis akkor mese a mese, ha megőrzi a régi hiedelemvilág maradványait. A szerepjáték, mint mesei elem, nemcsak a gyermekeknek szánt alkotásaiban érhető tetten, hanem „felnőtt-lírájában” is, önmagát „rejtőzködő íróként” aposztrofálva megosztotta a hallgatósággal, majd a könyvhétre megjelenő Sötétkamra – előhívott versek című kötetéből felolvasott alkotásokkal is alátámasztotta, hogy valódi énjét rejtve imád szerepekbe bújva sáfárkodni a költészet adta lehetőségekkel.
Az esten elhangzott Mirtse Zsuzsa-i megállapítást, miszerint a vers a legrövidebb út két lélek között, azzal egészíteném ki, hogy hatásában egy képzőművészeti, fotóművészeti alkotás is képes hasonlóra, bizonyíték erre az est kísérőrendezvénye, Virág István Fotóálmok című kiállítása. A különleges technikával készült fényfestészeti alkotások egy hét múlva, május 24-én ismételten megtekinthetők a Városi Könyvtár dísztermében, a Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat 19 órakor kezdődő, Gobby Fehér Gyulát köszöntő rendezvénye során.
