A tavasz első virágai hideggel, hóval, faggyal dacolva törnek a felszínre erdőn, mezőn. A legkorábban nyíló virágaink a tél végét, a természet ébredését jelzik. A népdal, a népköltészet, az irodalom, a zene ihletett virágai az új élet, a termékenység, a vidámság, a szerelem jelképei. Megannyi szólás, közmondás, húsvéti locsolórigmus főszereplői a tavasz első virágai.
Mintha csak nekünk, embereknek nyílnának, és azért pompáznának olyan sok színben, formában és ontanának bódító illatot, hogy elkápráztassanak bennünket, hogy legyen mivel megajándékozni a kedvesünket, aki lehet, hogy a kicsiny, de szép kék színű virág nyomán éppen Ibolya névre hallgat, vagy csak nemes egyszerűséggel Virág a keresztneve. De keresztnevet nem csak a szebbik nem kaphat a szép virágok után, a teremtés koronája lehet akár Jácint is.
Az emberi önzésre jellemző, hogy a természet megítélésében saját magából, a saját egójából indul ki. Énkörülöttem forog a világ, nekem nyílnak a virágok is. Nekünk is nyílnak, mert mi tudunk igazán gyönyörködni bennük, de a virág valódi célja egészen más: a pompás virágokkal magukhoz csalogatni a minél több rovart, hogy azok csekélyke ajándékért, virágporért, csöppnyi nektárért elvégezzék a megporzást. Ezzel minden virágban kezdetét veszi egy új élet, megtermékenyül a magkezdemény, amelyből a folytonosságot biztosító mag érik be.
A tél végén, kora tavasszal nyíló virágaink fák, cserjék alatt érzik jól magukat. Mivel a cserjék lombfakadása előtt virágoznak, ezért így is elegendő fényhez jutnak. Ritkaságuk miatt sokat közülük védetté nyilvánítottak.
A hóvirág
A tavasz legelső virága a hóvirág, amely még a hótakaró aló is képes kitörni az éltető napfényre. Szinte minden kiskertben terem hóvirág, de legtöbb a Fruška gora Nemzeti Park lombtalan bükkerdőit díszíti március végéig. Mint a legtöbb növény, a legtöbb virág is tartalmaz különleges gyógyhatású vagy éppen mérgező anyagokat. A hóvirág sem kivétel, 0,1%-ban tartalmaz alkaloidokat, főként galantamint, amiből mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas gyógyszerek készíthetők. Hánytató hagymáját régen orvosságnak használták. A keresztény kultúrában Máriát szokták hóvirággal ábrázolni; egyúttal a remény és az elégtétel szimbóluma is, mert állítólag ez a növény vigasztalta látványával a paradicsomból kiűzött első emberpárt. Jelentése virágnyelven: "Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben!"
Illatos hunyor
Illatos hunyor termését érleli
Az illatos hunyor a Fruška gora erdeiben a hóvirággal egyidőben virágzik, védett növény. Virágai sárgászöldek, illatuk némileg a bodzáéra hasonlít. Szintén erősen mérgező. Az illatos hunyor 20-30 centiméter magasra növő, évelő vadvirág. Bimbói már az első tél végi meleg napokon kidugják fejüket az avar alól, de csak később nyílnak ki. Nagy, tenyeres, bőrnemű levele áttelel, és csak akkor pusztul el, ha már az új kifejlődött. Jellemző, hogy a virág csészelevelei a termésérésig a növényen maradnak.
Az ibolya
Április 4-én rendezték meg Gödöllőn az Ibolya-napot. Annak idején még Erzsébet királyné, a magyarok közkedvelt Sissi királynéja rendelkezett arról, hogy a lakosztályát kedvenc virága, az ibolya színével megegyező kárpitokkal burkolják, kertjébe pedig árvácskát és ibolyát ültettek.
Tarka sáfrány (krókusz)
A Szabadka—Horgos-homokvidék egyik első virága a tarka sáfrány, de itt-ott löszgyepeken is él. A tél végi, langyos napsugarak hatására az első virágok gyakran már február közepén megjelennek és március közepéig találkozhatunk a csíkos szirmú apró, 5-10 centis védett virágokkal. A krókusz növénynemzetség neve a görög "kroké", azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Sárgát jelentő "sáfrány" szavunk pedig arab eredetű, s ez szintén a bibére, ill. ennek sárga színére vonatkozik.
Egyhajú virág
Az egyhajúvirág (tavaszkikerics) az egyik legkorábban (február-március) virágzó növényünk, a Szabadkai-erdőben a határ mentén fordul elő. E ritka kincsünk hagymagumós évelő növény. Amikor a többi növény még téli álmát alussza, tízegynéhány centi magasra emelkedő lilás virágai üde színfoltjai a száraz fűvel és avarral borított homokvidéknek. A hó elolvadása ill. a nagyobb fagyok megszűnte után, március első felében hozza ki leveleit ill. virágait. Két hétig virágzik, termését júliusra érleli be. A magok elszórása után a növény nyugalomba vonul, és a hagymagumójában elraktározott tápanyagokkal várja a következő tavaszt. Alkaloidtartalma miatt az állatok nem legelik le, de szépsége és ritkasága miatt nagymértékben veszélyeztetett. Feltűnő virágaiért tövével együtt irtják, kertekbe ültetik és árusítják. Ez a legszigorúbban tilos!
A legkorábban virágzó és egyik legritkább növényünk az egyhajú virág
Epergyöngyike
Az epergyöngyikével csak ritkán találkozhatunk
Tavaszi hérics
Amint a neve is mondja, a szép élénksárga virágú tavaszi hérics a füves legelők, erdei tisztások, domboldalak egyik első virága. Népies nevei: kakasvirágfű, kalaprózsa, kaporrózsa, kikerics, kikirics, paptöke, sárga hunyor, sárga kökörcsin, sárga leánykökörcsin, sárga mezeirózsa, sárga pusztarózsa, tyúkszemvirág. Ritka, védett növény, termőhelyein általában csoportosan fordul elő. Pompás virágait alig néhány cm-es száron bontja ki. Mérgező növény, régen a népi gyógyászat szívnyugtatónak, vizelethajtónak használta. A latin nemzetségnév (Adonis) egy ógörög mondára vezethető vissza: amikor Adoniszt, a férfiszépség megtestesítőjét vadászat közben egy vadkan megölte, minden helyen, ahová a vére lecsöppent, egy-egy Adonis-rózsácska bújt elő a földből. Más változat szerint Aphrodité, a női szépség istennője változtatta virággá. A magyar flóra egyik legszebb védett virága a Fruška gora füves domboldalaitól a magyarkanizsai Kapitány-rétig még több helyen pompázik.
Leánykökörcsin
A leánykökörcsin a boglárkafélék családjába tartozik, „bundás” bimbói márciusban jelennek meg. A virágzása alig 1-2 hétig tart, de még májusban is találkozhatunk virágzó példányokkal.Az egész növényt „sűrűn álló szőrök borítják”, ami megvédi a kora tavaszi fagyoktól. A virágban található feltűnő sárga színű porzótömeg és a porzószerű nektárképző mirigyeiből áradó illat magához csalogatja a méheket és dongókat, gazdag nektárzsákmányt kínálva a megporzásért cserébe. A Fruška gora napsütötte domboldalain néhány helyen márciusban és áprilisban virágzik. Népies nevei: lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics. Mérgező növény, ezért az állatok nem legelik le. Érintése az érzékeny embereknél ekcémát okozhat. A népi gyógyászatban teáját asztmás görcsök és fejfájás csillapítására használták. A magyar elnevezésben a kék színt jelentő ótörök „kök” szó rejtőzik.
A kökörcsin „bundás” virága ellenáll a fagynak
Az egyhajú virágok az erdei avarból bukkannak elő
Amikor a kökörcsin kitátja „száját”
Tarkasáfrány-bokor a szabadkai homoki erdők, a rétek tavaszköszöntő hírnöke
