2024. augusztus 3., szombat

Vajdaság taszításában, Magyarország vonzásában (3.)

A tanulási célú migráció, avagy a képzettek mobilitása

KÖVETKEZTETÉSEK

Összességében elmondható, hogy a vajdasági magyarok helyzete sajátos, ugyanis a lakóhely-változtatás nem a különböző kultúrák iránti kíváncsiságból adódott, hanem alapvetően a tannyelv határozta meg a Magyarországon való továbbtanulási és érvényesülési törekvéseket. Ugyanakkor a jobb életminőség, a több érvényesülési lehetőség miatt fogalmazódott meg bennük az anyaországba való vándorlás gondolata. Mindkét csoport (a Szerbiában maradt hallgatók, illetve a Magyarországon tanuló fiatalok) esetében felszínre tört a szülőfölddel kapcsolatos elégedetlenség, ami szoros kapcsolatban van az ország társadalmi, gazdasági, politikai folyamataival. A vajdasági magyarok is folyamatosan törekednek a szellemi képességeik fejlesztésére, kibontakoztatására, viszont ha azt tapasztalják, hogy az adott országban erre nincs lehetőség, vagy éppen nem értékelik kellőképpen tudásukat, akkor a nagyobb lehetőségek, a jobb megélhetés reményében a migráció mellett döntenek.

Véleményem szerint a jelenlegi egyszerűsített honosítási (és visszahonosítási) eljárás hatalmas befolyással lehet a továbbtanulási célú vándorlásra, illetve a „magasan képzett” egyének migrációjára, ugyanis egyrészt Szerbiában továbbra se következett be a remélt politikai és gazdasági változás (európai uniós csatlakozás), másrészt annak ellenére is kívánatos a Magyarországon való továbbtanulás, hogy az jelentős költségekbe verheti a családokat, háztartásokat. Ennek tükrében úgy gondolom, hogy a továbbtanulási célú migráció még erőteljesebb kibontakozása figyelhető meg a közeljövőben. Célcsoportom olyan egyénekből állt, akik már nem tartoztak közvetlenül a balkáni háborúk sújtotta generációkhoz, illetve tanulmányaik megkezdésekor még nem vehették igénybe a jelenlegi visszahonosítási könnyítéseket, ami alapján úgy gondolom, hogy ez az a csoport, amely valóban racionális megfontolások alapján hozhatta meg a továbbtanulással kapcsolatos döntéseit. Tehát nem a háború okozta fenyegetettség vagy éppen a magyar állampolgárság nyújtotta kedvezmények hatására döntött a migráció mellett. Érdemesnek tartom a későbbiekben folytatni ezt a kutatást, amikor már a kettős állampolgárságra vonatkozó jogszabályok hatásai érezhetőek lesznek, és feltételezhetően befolyásolják a továbbtanulással, illetve a munkavállalással kapcsolatos migrációs döntéseket. (VÉGE)