Az utóbbi időben többször előfordul, hogy felvesszük a telefont, és egy megnyerő női vagy férfihang arról tájékoztat, hogy „Ön nyert”. Ilyen és ehhez hasonló üzenetek gyakran érkeznek elektronikus úton a postaládánkba, ismeretlen személyektől, olykor távoli országból, ismeretlen ügyben, idegen nyelven. Ha nem tesszük le azonnal a telefont, vagy vesszük a fáradságot, és továbbolvassuk az üzenetet, kiderül, hogy csábító nyeremények várományosai vagyunk. Karnyújtásnyira vagyunk az álomautótól, a luxuslakástól, a karibi nyaralástól, a fűszoknyás lányok andalító táncától. Csak még… és ez már nagyon apró betűvel van feltüntetve, vagy nagyon gyorsan, hadarva, alig érthetően elmondva: be kell fizetni egy összeget, megadni a folyószámlánk számát, felvenni a kapcsolatot a megadott személlyel, aki majd az egyéb költségekről tájékoztat…
Ne higgyük, hogy mindenki bosszankodva leteszi a telefont, vagy kitörli az üzenetet! Sokan hitelt adnak a csábító ajánlatoknak, befizetik a kért összeget, aztán a következőt is, hogy ne vesszen már kárba az első befizetés… És így kezdetét veszi a véget nem érő huzavona, ami sose az ajándék magkapásával végződik, hanem általában a befizetett pénzek elvesztésével, olykor bírósági perekkel.
A mai világban nem a fenti példa az egyetlen a megtévesztő szövegekre, a szándékosan félretájékoztató ajánlatokra, a vásárlókat manipuláló reklámokra. Manapság az emberekkel való kontaktusban az élet bizonyos területein mintha polgárjogot nyert volna a becsapás, a félrevezetés. Az írott szöveg sokszor nem azt jelenti, amiről szól, hanem, mint a fenti példánk igazolja, egészen mást. Aki szó szerint értelmezi, gyakran pórul jár. Ez is a célja, a jámbor, jóhiszemű emberek becsapása, orránál fogva vezetése egy tisztességtelen haszonszerzés érdekében. Az elénk kerülő szövegeket gyakran nem elég elolvasnunk és megértenünk, hanem józan ítélőképességgel felül kell vizsgálnunk azok mondanivalóját. Úgy hírlik, vannak jogszabályok, amelyek tiltják a tisztességtelen, az emberek szándékos becsapására irányuló felhívásokat, reklámokat, ám a mindennapi gyakorlatot látva, ezeknek nem nagyon sikerül érvényt szerezni.
A fenti gondolatok a közeledő Szarvas Gábor nyelvművelő napok tudományos tanácskozásának témáján gondolkodva jutottak eszembe. Beszéd- és szövegértés – ez az idei tanácskozás témája, és e téma nagyon sok nézőpontból közelíthető meg. Az egyik lehetséges aspektus a beszélt és írott szövegek „dekódolása” – azaz a konkrét jelentésen túli mögöttes tartalmak feltárása. Én a tanácskozáson ebből a megközelítésből szeretném megvizsgálni a mindennapi életben elénk kerülő szövegeket, illetve az előforduló beszédhelyzeteket.
