2024. augusztus 3., szombat

A kézimunka az alkotásról szól

Beszélgetés a Barka kézműveskör tagjaival

A Barka kézműveskör 2003 áprilisában alakult meg a horgosi Bartók Béla Egyesület keretében, nevüket – az aktualitás miatt – a húsvéti ünnepek egyik jellegzetessége adta. Az elmúlt kilenc év munkája töretlen lelkesedésről és elhivatottságról tanúskodik. Többször részesültek rangos elismerésben, nemcsak itthon, hanem Magyarországon is, minden évben különböző kiállításokon vesznek részt, és bár ezek a szakmai sikerek motiváló erejűek, elsősorban nem ez a céljuk.

Jelenleg a horgosi ifjúsági otthonban gyűlnek össze hetente egyszer, látogatásomat is az egyik összejövetelük alkalmával ejtem meg. Nem számítottak rám, mégis örömmel fogadnak. Örülnek, hogy valaki a munkájukról kérdezi őket, nem azért, mert ritkán érdeklődnek irántuk, hanem mert valóban szeretik azt, amit csinálnak, az ilyen embereket pedig érdemes meghallgatni. A kézműveskör hobbiszinten alakult meg, azonban az igényesség nagyon fontos számukra. Ezt bizonyítja, hogy az ötévente megrendezett országos népművészeti kiállításra is beválasztották két társuk, Huszár Etelka és Berényi Mária munkáját, ami a legrangosabb elismerésnek számít. A sikerek mögött azonban rengeteg munka áll. Nemcsak a gyakorlati, hanem az elméleti ismereteiket is folyamatosan bővítik. A technikák elsajátítása mellett ismerik a különböző korok és vidékek motívumait, díszítési szokásait. Van közöttük, aki három évig Békéscsabán tanult hímzést, de az alkalmi továbbképzések lehetőségével is élni szoktak, sőt ők maguk is szerveznek tanfolyamot felnőtteknek, ahol a megszerzett tudásukat tovább tudják adni. A kézműves-foglalkozás sokrétű elfoglaltságot takar: a hímzés mellett a festés, a varrás, a gyöngyfűzés, az üvegfestés, sőt még a főzés is szerepel a repertoárjukon. A nyári szezonban a főzőversenyek jelentik a fő elfoglaltságot, idén is több hazai és külföldi rendezvényen vettek részt. A röszkei halászléfőző versenyen első helyezést értek el, ugyanitt a töltöttkáposzta-főző versenyen pedig harmadik helyezettek lettek. Ez az esemény azért is érdekes, mert a verseny idején Kuba magyarországi nagykövete, Soraya E. Álvarez asszony is a körükben vendégeskedett. Emellett a süteménykészítésben is jeleskednek, a Mesztegnyőn rendezett rétesfesztiválról különdíjjal térhettek haza.

A hazai rendezvények közül többek között az Interetnón és a Szent István-napi ünnepségeken vesznek részt a népi mesterségek bemutatójával. A kézműves-kiállítás mellett mindig külön érdekesség a kovácsműhely, amelyet a csapat egyetlen férfi tagja, Berény Mihály képvisel. Elmondása szerint a családban generációkon keresztül ezzel a mesterséggel foglalkoztak, a nagyapja és az édesapja szakították meg a hagyományt, azonban úgy tűnik, ez csak egy vargabetűt jelentett a család történetében, mert a fia is kovács, sőt a nyolcéves unoka is legszívesebben a nagyapa kovácsműhelyében segédkezik.

Amit az ember saját kezűleg hoz létre, egyedivé emeli alkotóját

A Barka kör egyébként is szívesen foglalkozik az ifjabb generációkkal, többször tartottak foglalkozásokat a helyi általános iskolában, reménykedve, hogy felkeltik a gyerekek érdeklődését, s átadhatják mindazt a tudást, amit felhalmoztak, s közösségük nevét és szokásait megőrzik majd a jövő generációi. Ennek érdekében folyamatosan várják az új tagok jelentkezését, kortól függetlenül. Jelenleg a huszonkét éves Ágoston Krisztina a legfiatalabb tag. Az ő szakterülete a gyöngyfűzés, amely még a néptáncos múltjából ered, ugyanis maga készítette az öltözékeket ékesítő gyöngykalárisokat. A korosztályát egyedül képviselő lány nem érzi úgy, hogy kilógna a sorból. A hagyományápolás mellett ők is azt vallják, hogy haladni kell a korral, a népi mesterségek, kézművestechnikák elsajátítása nem zárja ki a magáncélú kreatív felhasználást. Közülük is többen kihímezik a mindennapi viseletüket, egy-egy apró mintával kiegészítve a farmernadrág egyhangúságát, vagy épp karmantyúzással mobiltartót készítenek. Hiszen ők is tudják, hogy manapság, a késztermékek univerzumában egy asztalterítő vagy ágynemű díszítése iránt, ami sok időt és türelmet igényel, kevesen érdeklődnek. Viszont a kézimunka az alkotásról szól. Mindaz, amit az ember saját kezűleg hoz létre, egyedivé emeli az alkotóját is, hiszen önmagából teremt valamit, ezáltal pedig érezni fogja, hogy ugyanazzal az erővel rendelkezik, amivel a nagy műalkotások is létrejöttek.