Laura Barna Vörösmetszés (Crveni presek) című regényét mutatták be az Újvidéki Színház Művészklubjában csütörtökön. A 2015-ös könyv tavaly, a Forum Kiadónál, Bognár Dorottya fordításában és Raffai Ingrid illusztrációival jelent meg magyarul. A vajdasági magyar (Hódegyháza) származású, jelenleg Belgrádban élő szerb írónővel Rajsli Emese beszélgetett.
A művészettörténettel foglalkozó, Branko Ćopić-díjas írónő a '90-es évek közepétől publikál elbeszéléseket, esszéket és más művészettörténeti tárgyú írásokat folyóiratokban, a 2000-es évek elejétől ad ki regényeket és elbeszélés-köteteket. A Vörösmetszés egy nyomozás-történet köré épül, Kosta Miličević szerb impresszionista festő elveszett képének a megtalálásáról szól. A regénynek több szintje van, a szereplők bonyolult viszonyrendszerben kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg olvasható detektívregényként, ám bővelkedik kultúrtörténeti utalásokban.
Laura Barna szerint a regény alapötlete a tragikus sorsú, 42 évesen elhunyt festő élete volt, s hozzátette, szinte mindegyik alkotásában egy korszakot meghatározó művésszel foglalkozik. A Vörösmetszés a huszadik század elején megtapasztalható művészeti forradalom idején játszódik, az írónőt művészettörténészként ez a rohamosan változó kor foglalkoztatta. Kiemelt jelentőséget kapnak a helyszínek, például Belgrád régi városrészei, amelyek kulcsszerepet játszottak a századelő kulturális életében.
A regény másik fontos szála a – szerző saját bevallása szerint egyfajta alter ego-ként megjelenő – író főhősnő története, aki Miličević elveszett festménye után kutat, s mindezalatt ő maga is regényt ír erről.
Laura Barna elmondta, számára az élet és az alkotás elválaszthatatlanok egymástól, a regényeket maga az élet írja.
