A zentai BeeHome Közösségi Ház, amely hétről hétre igyekszik impozáns vendégeket hívni a Példakép(p) című beszélgetős műsorba, a legutóbbi alkalommal is nagyon jól döntött, amikor a vendégek kiválasztására került a sor. Ez alkalommal a színház világában kalandozhattunk, hiszen két nagyon jó színésszel beszélgetett Máriás Endre, a műsor házigazdája. Lőrinc Tímea színésznővel és Nešić Máté színésszel, akikben több közös dolgot is fel lehetett fedezni. Egyrészt mind a ketten az újvidéki Művészeti Akadémia színművészeti szakát fejezték be, majd mindketten a Zentai Magyar Kamaraszínház színészei lettek.
Az immáron öt éve a zentai társulatban tevékenykedő fiatalokkal beszélgettünk szakmáról, álmokról, munkába vetett hitről és arról, hogy milyen megélni a színészi létet. Elmondásuk alapján minden nap rejt valami újat, valami mást, ami hol könnyít, hol pedig nehezít munkájukon. Bár hullámok vannak, mint az élet bármelyik területén, abban megerősítettek, hogyha kellő hit, elszántság és kitartás párosul a hétköznapjainkhoz, akkor az meg fogja hozni a gyümölcsét.
– Színésznőként úgy érzem, két véglet van, amiben nagyon jól érzem magam. Csehovot pl. különösen szeretem. Szerintem nem sok író írt jó női szerepeket, de Csehov ilyen szempontból számomra kivételes, hiszen kimondottan jól játszható karaktereket alkotott. Nagyon szeretem, mert érzelmileg is bele tudok menni és abban kimondottan jónak érzem magam, ami nyilván kiütközik egy-egy szerepnél is, ha maga a színész is biztos a dolgában. A másik dolog, amit nagyon szeretek, amikor bolondozni, viccelődni kell, amikor féktelenül bele lehet menni egy szerepbe, mint pl. az égig érő fában a boszorkány szerepe – mondta Lőrinc Tímea, aki már számos elismerésen, díjon, szerepen van túl, és bízik benne, hogy a lendület további erőt ad munkájának.
– Amikor teljes biztonságérzetben vagyok, amikor teljesen enyém a szerep, az az, amikor a karaktert, amit alakítok, a saját jelenemnek élem meg. Amikor nem a betanult mondat van, amit továbbítok a szerepemen keresztül, hanem vagyok én, mint egyén, aki valóban azt mondja, amit. Ha egy helyzetben igazán benne van egy színész, meg tud valósulni, hogy nem mint szerepet él meg, hanem úgy éli át a pillanatot, mintha valóban ott lenne, ahol a karaktere, olyankor nincs hiba – mondta Nešić Máté, aki szintén arról győzött meg, ha sokat dolgozunk valamin, ha sok energiát fektetünk valamibe, akkor fejleszthetjük önmagunkat, hiszen nem mások, hanem a saját mércénkhez mérten kell figyelnünk munkánk fejlődését, legyen szó színészetről, vagy az élet bármely más területén megjelenő munkáról.
A program az Adai Színtársulat Kulturális Egyesület, az Intellektus Civil Szervezet és a TM-People International Kft. szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Zenta Község Önkormányzata és Zenta Község Ifjúsági Tanácsa támogatásával valósul meg.
