A Magyar Teátrumi Társaság és a szabadkai Népkör MMK idei Winteretno Fesztiválján vendégszerepelt a magyarországi Ramazuri Bábszínház is. Két zenés, interaktív bábelőadással léptek fel, egyik az Itt a király, hol a király? avagy Mesék Mátyás királyról, a másik pedig az Ördöngös mese volt. Mindkét előadás során a közönség, azaz a gyerekek is be lettek vonva a mesék menetébe, és a színpadra is felmehettek. A lányok szívesen voltak hercegnők, a fiúk pedig harcba szálltak a gonosszal. A Mátyás királyról szóló meséket Szűcs József – Szöcske, a Ramazuri Bábszínház színésze és Dienes Andrea játszották el. Szűcs Józsefet először a fesztiválon való vendégszereplésről kérdeztük, hiszen már tavaly is részt vettek a Winteretnón.
– Nagyon jó érzés, mert azt tapasztaljuk, hogy itt vendégszeretők az emberek, minden adott, szép a terem és nagyon jó a közönség. Úgy látjuk, hogy a gyerekek örömmel vesznek részt az előadásban, néha tolongás is van a színpadon. Arra gondoltunk, hogy megszabjuk, hányan jöhetnek fel, de ehhez nincs szívem – hallottuk Szűcs Józseftől, majd pedig arról esett szó, hogy a mai technikailag felgyorsult világban hogyan lehet lekötni a gyerekközönség figyelmét, felkeltik-e a gyerekek érdeklődését a népmesék:
– A technikai dolgokkal nem lehet és nem is kell versenyezni. Viszont adhatunk egy ellenpontot. Ha megvan a befogadóképesség, nyitottak a szülők, a tanítók, az óvópedagógusok és a gyerekek, lehet elvetni egy magot. Innen még semmi sem garantált, de a gyerek látott valamit, hallott valamit, és akár utánanézhet a számítógépen. Manapság már nagyon nagy tudás rejtőzik az interneten, de tudni kell megtalálni a megfelelő forrásokat. Érdemes meglelni az ellenpontot, mert színesebb a világ annál, minthogy ülünk a monitor előtt, onnan kapjuk a kész tényeket és ezeket fogadjuk el. A játékokkal lehet kiabálni, játszani, szórakozni. Fontos az is, hogy szem előtt tartsuk az igényeket. Ma már nehéz a gyerekek figyelmét egy klasszikus paraván mögötti előadással lekötni. Nem ad arra túl nagy lehetőséget, hogy legyen akció-reakció a közönséggel. Egy sokkal felgyorsultabb világban élünk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy bármiben, amit a gyerek megnéz, másodpercenként számos dolog történik. Legyen az rajzfilm, vagy valami más, amihez hozzászokott. Ennek tudatában nagyon nehéz egy szép, csendes lírai jelenetet előadni, ha előtte vagy utána ezt nem oldjuk valamivel – fejtette ki Szűcs József, és szólt a Ramazuri Bábszínház működéséről is.
– Veszprémhez tudnám kötni, egyébként különböző településeken lakunk. Járjuk az országot, fesztiválokra, családi és céges rendezvényekre megyünk. Voltunk már Felvidéken, Erdélyben, de eljutottunk Kanadába és Finnországba is. A hangsúly azon van, hogy el tudunk jutni, és nem feltétlenül ismeretség vagy barátság által, hanem mert valaki valahol látott bennünket és elhívott. Ez nagyon jó érzés, ilyenkor mindig reméljük, hogy ezt meg tudjuk hálálni és olyasmit nyújtunk, amivel ezt megszolgáljuk. Szívesen megyünk bárhova a világba, ha messze van és nehézkes, akkor is. Szükségünk van erre, mert új impulzusok érnek bennünket és egyes nehézségeken pont ez segít át. Hála az égnek tudunk így működni – mondta Szűcs József.
A fenti témát boncoltuk Kovács Norberttel is, aki az Ördöngös mesét adta elő:
– Utazni nem jó, de ott lenni már jó. Ha az előadásokat szeretik és jól fogadják, akkor pláne öröm, és az utazással járó kellemetlenségek is háttérbe kerülnek. Tulajdonképpen jó az, hogy sokat kell utazni, mert ez a társulat erre való, nem rendelkezik állandó székhellyel. Meghívásos alapon sokat tájolunk. Ami a gyerekek figyelmének lekötését illeti, az sok mindenen múlik, függ a hangulatuktól, hogy aznap épp jól ébredtek-e, finomat reggeliztek-e stb. Viszont ha kellően pozitív intenzitással fordulunk feléjük, akkor is sikerül bevonni őket a játékba, ha rosszabb a hangulatuk. Belejönnek, mert a gyerekeknek végül is a játék a legfontosabb. Mindenképpen feladatunk figyelni a gyerekek reakcióit. Ehhez kell egyfajta felkészültség. Ha gyerekeket vonunk be az előadásba, az mindig egyfajta improvizáció. Soha semmiben sem lehet biztosra menni, de nyitottnak kell lenni, így a félősebb gyerekek is feloldódnak. Reményeink szerint előadásaink inspirálják a szülőket is, hogy játszanak otthon a gyerekekkel. Egy bábozáshoz az otthoni körülmények is megfelelnek, akár egy ronggyal és egy fakanállal is lehet bábozni. A szülők persze folyton elfoglaltak, ha akarnak sem tudnak annyit foglalkozni a gyerekekkel, amennyit kellene. Épp ezért is fontos, hogy a gyerekek kívülről is szerezzenek élményeket. Sok kisgyerek számára talán itt történik meg az első színházi csoda. Az előadások bizonyos részei kiváltképp a gyerekeknek érdekesek, a felnőtteknek már nem annyira. A bábszínházak fontos helyszínei annak is, hogy megtanítsuk a gyerekekkel, hogyan illik viselkedni egy ilyen helyen. Ez szülőnek, pedagógusnak is fontos lehet. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyerekek ilyenkor tanulnak, mindig számítunk arra, hogy beleszólnak az előadásba. Az előadóknak is nyitottaknak kell lenniük, mert minden játék, a felnőtteknek szóló előadások is. Jó az, ha a színészekben megmarad a játékosság – mondta Kovács Norbert.
A Ramazuri Bábszínház nemcsak előadásokat játszik, hanem gyermekprogramokat is tart, szükség szerint játszóházat, játékteret szerveznek vagy épp kalandtúrára invitálják a gyerekeket és szüleiket. A játéktér alapjában véve családoknak van szánva, és sok játék úgy lett kitalálva, hogy a családok együtt vehessenek részt rajta, ezáltal pedig megmaradjon a játék öröme.
