Jubileumokkal, évfordulókkal tarkított dinamikus évadról és öt bemutatóról számolt be Gyarmati Kata, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetője:
– Az évadot a Czajlik József rendezésében készült Édes Annával kezdtük, amely a nézőket is magával ragadta. Több helyen is játszottuk, legutóbb a Sterija Játékokon, ahol nagy örömünkre G. Erdélyi Hermina színészi díjat kapott. A második bemutatónk egy kultikus film színpadi változata volt, a Picasso kalandjai, amelyet Edvin Liverić állított színpadra, decemberi premierként pedig kellőképpen vidám és látványos élményt nyújtott a nézőknek. Ezután belefogtunk egy olyan előadás készítésébe, amely még nem létezett magyar nyelven, ez pedig Tennessee Williams Camino Real című darabja volt Keszég László rendezésében. Utána jött Csernik Árpád monodrámája az Europeana, az évadot pedig Schiller Haramiák című művével, azaz a Rablók és gyilkosok előadással zártuk, amelyet Gáspár Ildikó rendezett. Sikeresnek érzem vállalásában ezt az évadot, mert sokféle műfaj képviselteti magát a repertoáron, klasszikus magyar műtől kezdve, kortárs cseh szerző szövegéig. Fontosnak tartom, hogy két jelentős műfordító is segített a darabok friss nyelvezetének megalkotásában, Upor László a Camino Real fordítója és Térey János, aki a Haramiákat fordította le Rablók és gyilkosok címen. Az elmúlt időszak bővelkedett vendégjátékokban is, sok helyen jártunk az előadásainkkal, fesztiválokra is kaptunk meghívásokat. Az évad számunkra nem ér véget az évadzáróval, hiszen a Bolondok tánca meghívást kapott a kisvárdai fesztiválra, akárcsak a Városmajori Színházi Szemlére. A Thália Színházban is ezt az előadást játszottuk, nagy sikert aratott a budapesti nézők körében, májusban pedig a Camino Realt mutattuk be a szegedi fesztiválon – ismertette Gyarmati Kata, majd pedig szólt a jubileumokról.
– Bővelkedtünk a jubileumokban is. A Népszínház 70 éves jubileumát ünnepeltük, valamint a vajdasági magyar hivatásos színjátszás 200 évvel ezelőtti kezdetét. Utóbbit egynapos rendezvény keretében, amely során konferenciát tartottunk, neves budapesti és vajdasági színházi szakemberek, dr. Sirató Ildikó, Turnai Tímea és Gerold László részvételével. Köszönetet mondok ezért dr. Káich Katalinnak, a konferencia eszmei szerzőjének. A rendezvény során Goethe: Clavigo című műve került egy rendhagyó színházi formában előadásra Hernyák György rendezésében. A 70 éves jubileum is tartalmas rendezvénysorozat volt, kiállításmegnyitóval, felolvasószínházzal és a Pataki díjátadó gálával. Az évadzárónk is évforduló jegyében zajlott. Shakespeare halálának 400. évfordulójáról emlékeztünk meg, az évadzáró pedig ehhez kiváló alkalmat kínált. A gála folyamán Shakespeare-szonettek megzenésített változatát hallhatta a közönség, versek és dalok formájában is. Külön köszönet a zeneszerzőknek, Erős Ervinnek, Bakos Árpádnak, ifj. Kucsera Gézának és Pálfi Ervinnek, önzetlen segítségükért. Ezúttal is odaítélésre kerültek az évad legjobb színészeinek járó díjak. A szakmai zsűrit Jászai Tamás kritikus, Elor Emina színművésznő és Husnyák Andrea, a Gyermekszínház, valamint a Pannon RTV munkatársa alkotta, de fény derült arra is, kik kapták a legtöbb közönségszavazatot. Az idén egybeesett az Újvidéki Színház és a Népszínház Magyar Társulatának évadzárója. Újvidéken László Sándor ismertette a Pataki-gyűrű díj várományosait, és élő telefonos közvetítés során ezt Szabadkán is azonnal megtudhattuk – fejtette ki a művészeti vezető és szólt a színészi teljesítményekről, valamint a közönség érdeklődéséről is.
– Úgy gondolom, hogy dinamikus évet zárunk. A színészi teljesítmények véleményem szerint igen kimagaslóak voltak. A társulat a régi és az új produkciókban is nagy energiát tudott mutatni, ami szükséges ahhoz, hogy erőteljes előadások kerüljenek a színpadra. Tisztában vagyok azzal, hogy az évad második fele kísérletezőbbre sikeredett. Talán nem azok a klasszikus dramaturgiára épülő előadások lettek bemutatva, amelyeket preferál a közönség. Egy kicsit más jellegű produkciók születtek, úgy gondolatiságban, mint színházi formai nyelvezetben. Ezek nyilván mindig veszélyes vizek, de frissen tudnak hatni. Úgy gondolom, hogy a szabadkai közönségnek van akkora befogadóképessége, hogy ezeket a törekvéseket is örömmel vegye. Arra buzdítok mindenkit, hogy legyen nyitott a kísérletezésekre, mert a színház az élő, és reagálnia kell mindarra, ami szerte a világban és körülöttünk történik. A társulat nyitott arra, hogy új színészi eszközökkel álljon hozzá az előadások létrehozásához, természetesen a rendezők irányításával. Fontosnak érzem a nézők támogatását is ebben a kaotikus időszakban. A világban zajló negatív történések mellett mentsvár tud lenni a színház. Egy olyan időtöltés, amely nem minden esetben a szórakoztatásra épül, de a gondolatok felébresztése és az aktív nézői részvétel üdítően tud hatni. Elvégre a színház egy másik világba kalauzol el bennünket, történjen bármi is a színpadon. Örülnünk kell annak, hogy ebben az évadban erős színházi pillanatok születtek, szinte minden vajdasági színházban, erről tanúskodik a Sterija díjkiosztó is. Beismerhetjük, hogy eléggé erős színházaink vannak – mondta Gyarmati Kata.
