Az atya foga címmel készített közös előadást a Magyarországi Szerb Színház és a Szabadkai Népszínház, amelyet a Múzsák Teátrumával együttműködve holnap, pénteken 19 órától a zentai Művelődési Házban is játsszák. A darabot Stevan Sremac Pop Ćira i pop Spira című regénye alapján Verebes Ernő írta, az előadást pedig Pataki András rendezte. A produkció bemutatója nemrég volt a budapesti Nemzeti Színházban.
Az előadás szereplői Kákonyi Tibor, Wischer Johann, Topolcsányi Laura, Alisa Lacko, Anastasija Kargina, Milan Rus, Szorcsik Kriszta, Branimir Đorđev és Molnár Zoltán, a Szabadkai Népszínház képviseletében pedig Pesitz Mónika és Csernik Árpád színművészek játszanak.
Az együttműködésről Venczel Valentint, a Szabadkai Népszínház magyar társulatának művészeti igazgatóját kérdeztük:
– Ez egy kettős kapcsolódású együttműködés. Egyfelől a szerbek vonatkozásában egy anyaországi és egy határon túli szerb színházé, másfelől pedig két kisebbségi színházé. Ebben mi ígéretes jövőt látunk, de hadd tegyem hozzá, jelentősebb támogatást a Magyarországi Szerb Színháznak az anyaországból most csak a Szabadkai Népszínház nyújtott. Egy ilyen együttműködést nem mindegy, hogy milyen produkcióval kezdjük el. Az atya foga lényegében Verebes Ernőnek köszönhető, aki Stevan Sremac kisregénye nyomán tulajdonképpen egy mini musicalt készített. Amikor pedig minit mondok, akkor egyáltalán nem a minőségére gondolok, hanem arra, hogy a musicalek úgymond dagályosságát elkerülve egy nagyon lélekhez szóló és gondolatokat ébresztő, zenés produkciót írt, amelyet Pataki András briliáns módon oldott meg rendezőként. A Szabadkai Népszínház részéről a Csernik színészházaspár kiváló alakítással van jelen. A szerepeket egyébként szerb, orosz, német származású színészek is játsszák. A szereplőgárda etnikailag, nyelvileg és kulturálisan is igen vegyes összetételű, de ugyanakkor az előadás meghatóan vajdasági szenzibilitású. A budapesti bemutató telt ház előtt zajlott, valakik még álltak is. A premieren magyar nyelven játszották az előadást, a közönség nagyrészt szerb ajkú volt, és mégis frenetikus sikere lett. A jövőben ez egy kétnyelvű előadás lesz, játsszuk magyarul és szerb nyelven is. A szabadkai bemutatót az ősztől várjuk, az új évadban, az új színházépület kamaratermében. Akárcsak a Képzelt riportot, ezt is már az új épületbe álmodtuk meg – tudtuk meg Venczel Valentintől.
Az együttműködés alapgondolata a kétnyelvűség és a multikulturalizmus volt, ezért esett egy olyan szövegre a választás, amely ehhez a vidékhez kapcsolódik, és amelyet a színészek tökéletesen meg tudnak valósítani szerbül és magyarul egyaránt. Milan Rus, a Magyarországi Szerb Színház igazgatója szerint ez egyfajta küldetés számukra. A szerb drámairodalom számos kiváló darabja, többek között Radoslav Zlatan Dorić, Dušan Kovačević és más írók művei kerültek már ilyen módon a magyar közönség elé, Molnár Ferenc és más nagy magyar szerzők művei pedig szerb nyelven szólaltak meg – olvasható a Szabadkai Népszínház Facebook-bejegyzésében.
– Az ilyen koprodukciók kitűnő lehetőséget nyújtanak arra, hogy hidat képezzünk és kapcsolatokat alakítsunk ki az egymást igazán jól megértő színházak között. Hatalmas örömmel tölt el, hogy részt vehettünk ebben a projektben, mert a színházak toleranciát és kölcsönös tiszteletet közvetítve közelítik egymáshoz a szerb és a magyar közösséget. Ez különösen fontos a többnemzetiségű területeken, mint amilyen Szabadka is. A közös munka lehetővé teszi a tapasztalatcserét a két ország művészei között, ezáltal innovatívabb és színvonalasabb produkciók jöhetnek létre, ami hozzájárul mindkét régió színházi színterének gazdagításához – mutatott rá Miloš Nikolić, a Szabadkai Népszínház igazgatója.
Pesitz Mónika és Csernik Árpád elmondása szerint a próbafolyamat igazán érdekes és értékes tapasztalat volt számukra. Hatalmas szeretettel fogadták őket a magyar fővárosban, ahol a művész kollégákkal együtt egy olyan darabot állítottak színpadra, amely bár régen íródott, mondanivalójában ma is aktuális, hiszen témájában az emberi természettel, a közösségi élettel, a konfliktusokkal foglalkozik.
Stevan Sremac regénye egy gazdag bánáti faluban játszódik, ahol két pap, pop Ćira és pop Spira él a családjával. Mindketten nagy tiszteletnek örvendenek a falusiak körében, bőségben, békességben élnek, gyakran látogatják egymást. Családjaik szorosan összekapcsolódtak, a lányaik legjobb barátnők. A falu békéjét és idilljét egy fiatal és jóképű tanár, Petar Petrović érkezése zavarja meg, aki miatt rivalizálás tör ki a két papné, Persida és Sida között. Mindketten azt szeretnék, ha a tanár feleségül venné a lányukat, ami számos komikus és drámai helyzethez vezet. A helyzet akkor eszkalálódik, amikor pop Spira megtámadja pop Ćirát.
Nyitókép: Jelenet az előadásból (Magyarországi Szerb Színház Facebook)
