A 64. Sterija Játékok Körök (Krugovi) elnevezésű kísérőrendezvényén bemutatott Ithaka című előadást vastapssal jutalmazta a közönség. A budapesti Katona József Színház társulata az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban mutatkozott be hétfőn este.
A Székely Kriszta rendezte produkcióban, amely Homérosz Odüsszeia c. eposzának parafrázisa, egyszerre van jelen a hős és az antihős.
Az Ithaka újvidéki előadása után Székely Kriszta budapesti rendező a Magyar Szó olvasói részére adott interjút, a sikeres előadás utáni sajtótájékoztatón pedig többek között Szabó-Székely Ármin, a produkció egyik dramaturgja, valamint Nagy Ervin és Jordán Adél színművészek beszéltek szerepük megformálásáról.
Székely Kriszta rendező motívumokat keresett a darabban:
Székely Kriszta rendező (Fotó: Bozsoki Valéria)
– Régóta gondolkodtam azon, hogy Homérosz Odüsszeia című eposzából színházi előadást készítek. A feminista attitűdöt, amely váratlan lehet ezzel a darabban kapcsolatban, magamban hordozom. Szabó-Székely Árminnal és Závada Péterrel nekiálltunk azokat a részeket és motívumokat megkeresni, amelyeket fontosnak tartunk. Aztán tulajdonképpen szeletekre szedtük, és minden nő kapott egy szeletet. Szabadon gondolkodva elkezdtünk asszociálni, így nagyon kreatív volt a próbafolyamat. Az Odüsszeuszt alakító Nagy Ervinnek volt a feladata, hogy vigye az előadást a hátán, és folyamatosan ritmust diktáljon. Legyen annyira kegyetlen saját magával és a férfitársadalommal szemben, hogy áthúzzon bizonyos kliséket. Noha sok minden kimaradt az előadásból a készítése folyamán, azt hiszem, legtöbbet abból profitáltunk, hogy szabadon próbáltuk meg életre kelteni a dolgokat nagyon sokféleképpen, mozgással, énekkel.
Még az előkészítés során eljutottunk Balázs Juli színpad- és Pattantyus Dóra jelmeztervezővel a revüszerű, tengert idéző térhez. (A budapesti Katona Színházban a néző benne van ebben a nagy kékségben.) Hód Adrienn csodálatos koreográfus, sokat segített nekünk. Valójában közös munkával, improvizációkból alakult ki a mozgásanyag. Úgy szeretek dolgozni, hogy a színészből indulok ki, igyekszem mindent belőlük fölépíteni, nem a saját akaratomat erőszakolom rájuk.
Nagy Ervint választottam a férfiszerepre, mi amúgy is egy társulat vagyunk. Mindenkiről egyértelműen tudtam, melyik szereppel bízom meg. Arra gondoltam, a színészek részéről fontos egy cinikus vagy ironikus attitűd bizonyos alaptoposzokkal szemben. Az előadás nem személyeskedik, hanem ironizál, aláhúz, áthúz, kérdez, bizonyos dolgokat nem hajlandó komolyan venni. Az előadás kollektív dolgot kérdőjelez meg, nem pedig személyeset. A darabnak szoros kapcsolata van a női emancipációval. A nők sem mindig hűségesek.
Szabó-Székely Ármin dramaturg a sikeres előadás utáni beszélgetésen a következőket mondta a darabról:
–Homérosz eposza sok mindenről szól. Závada Péterrel együtt adaptáltuk a szöveget. Úgy döntöttünk, ha saját, markáns verziót akarunk, akkor a szövegnek bizonyos részeit átírjuk.
Az Ithaka előadás remek színészcsapata (Fotó: Bozsoki Valéria)
Rengeteg férfi szereplője van az eposznak, ezért hogy színpadra kerülhessen, alaposan át kellett alakítani a darabot.
Jordán Adéltól kérdezték: hűséges-e Odüsszeusz felesége?
–A szövegből, vagy ahogy játszottam Penelopét, kiderül-e, hogy nem mindig hűséges? Én Rezes Judittól vettem át Pénelopé szerepét, és kicsit másképp játszottam. Előbb úgy képzeltem, hogy ez a nő eléggé elszürkült a várakozásban. Amikor elkezdtünk a szerepen dolgozni, akkor derült ki számomra, hogy a feleség nem keseredett bele a várakozásba.
Odüsszeuszt, a ma oly divatos világutazó és alfahím archetípusát az előadásban Nagy Ervin alakítja nagy sikerrel:
–A főszereplő Odüsszeusznál magas a hiúsági faktor. Az önirónia fontos az előadásban. Örömmel szoktam a nagy hősi figurákat egy kicsit idézőjelezni vagy a porba rántani. Szerintem egy tisztelt hősi eposz, amely arról szól, hogy egy férfi mennyire csodálatos, zseniális, különleges, ma már banális. Ettől függetlenül azt gondolom, az előadásban az derül ki, a nők hogyan látják a férfiakat. (Jövőre megrendezem az ellenkezőjét.) Én tartom magamat annyira erős férfinak, hogy a feministák oldalára álljak. A feminizmusról azt gondolom, hogy az egyenlőségért küzd, és nem azért, hogy bebizonyítsa, a férfiak hülyék. Van egy íve az előadásnak, ahová már nem fértek el a férfilélek rezdülései arról, hogy az ember miért nem akar mindenáron hazarohanni Ithakába.
