Nincs is jobb érzés, mint amikor a zene megérinti az ember lelkét és szívét, megtölti a már így is csodálatos, egyébként erre az időszakra nem jellemző meleg őszi estét. Tele érzelmekkel ajándékozta meg hétfőn este a budapesti Duna Vonósnégyes a közönségét a belgrádi Collegium Hungaricumban megtartott koncertjével.
Miután a Collegium Hungaricum támogatásával a koncert megszervezésében a Belgrádi Egyetem Filológiai Karának Hungarológiai Tanszéke is részt vett, így a zenekart dr. Bogár Edit, a tanszék lektora mutatta be. Kiemelte, a hangversenyt a Vendégoktatók a magyar kultúráért programsorozat keretében tartották meg, ami négy külön programot foglal majd magába az idén.
– Mindegyik a művészetek valamelyik népszerű, vagy népszerűnek tartott elemét mutatja be – mondta dr. Bogár Edit, majd rámutatott, hogy a hétfő esti koncert volt az első az események sorában.
A Duna Vonósnégyest is a belgrádi kar lektora mutatta be, mint elmondta: a vonósnégyes a budapesti Duna Szimfonikus Zenekar kamarazenekara, amely nagy sikerrel lép fel nemcsak Magyarországon, hanem számos városban külföldön. Jártak már Belgrádban is, méghozzá a múlt évben, amikor magyar tematikájú dallamokat válogattak. Ezúttal a repertoárjukon a legnépszerűbb szerzők és a legnépszerűbb dallamok szerepeltek. Így Boccherini, Bach, Haydn, Chopin, Mozart és Brahms műveiből is felcsendültek dallamok. Például Mozart Figaro házassága című operájából a Non piú andrai, illetve a Voi che sapete ismerős dallamai, de nagy szeretettel fogadta a közönség Gardel Tangóját, ami az Egy asszony illata című filmben is szerepel, vagy a Gyertyafény-keringő lágy melódiáit, valamint McCartney Yesterday című számának dallamát is.
– A repertoárunkból válogattunk. Miután négy hölgy ül a színpadon, a szívünkre hallgattunk, meg olyan dallamokat hoztunk el, amelyeket nagyon szeretünk játszani, és úgy gondoltuk, hogy a közönség szívéhez is közelebb tudunk kerülni ezekkel a darabokkal – emelte ki Csáky-Bogár Rita hegedűművész, a Duna Vonósnégyes vezetője és első hegedűse kérdésünkre, miszerint mi döntötte el, hogy milyen művekkel varázsolják el a belgrádi közönséget.
A mintegy egyórás hangversenyt, illetve azt a hangulatot, amit a vonós hangszereket játszó hölgyek teremtettek, a közönség percekig tartó tapssal hálálta meg.
