A 37. NOMUS zeneértő és zenekedvelő közönsége számára felejthetetlen élmény volt a magyarországi Anima Musicae Kamarazenekar és Kelemen Barnabás hegedűművész fellépése az újvidéki zsinagógában. Programon szerepelt a kortárs zeneszerzőnő, Ivana Stanković álmodozásra hívó, Élet fája című szerzeménye, továbbá Felix Mendelssohn d-moll hegedűversenye és P. I. Csajkovszkij d-moll vonósszextettje, a Frirenzei emlék.
Az említett hegedűversenyt Mendelssohn mindössze 13 éves korában komponálta, Kelemen Barnabás hegedűművésznek azonban az az érzése, mintha egy nagy élettapasztalatú személy írta volna, aki a legnagyobb szenvedélyeket és a legnagyobb szenvedéseket átélte.
Az Anima Musicae a 2010. évi debütálása óta legalább 180 sikeres koncertet adott Magyarországon, Hamburgban, Bécsben, Párizsban, Lipcsében, Berlinben, a spanyolországi Zaragozában (katalán nyelven: Saragossában), Szardínia szigetén és Újvidéken. Neves magyar és külföldi szólistákkal zenéltek, a vajdaságiak közül Kinka Rita zongoraművésznővel.
G. Horváth László hegedűművész, a kamarazenekar alapítója és művészi vezetője szívesen emlékszik vissza az egy és fél évvel ezelőtti újvidéki fellépésükre az elegáns zsinagógában. S boldog volt, hogy Újvidék Zenekedvelő Ifjúsága és a belgrádi Collegium Hungaricum lehetővé tette fellépésüket az idei a NOMUS-on.
Olyan kiváló zenészekről van szó, akik az Anima Musicae tagjaiként 2011-ben a bécsi Musikverein arany termében, a Summa cum laude 5. Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválján, a vonószenekarok versenyén győztek. Következő évben ez a kamarazenekar nyerte el a fiatal művészek legnagyobb állami elismerését. Az idén, júniusban ünneplik majd fennállásuk 7. évfordulóját.
A Liszt Ferenc Akadémia nagytermében volt első önálló koncertjük. Egyedülálló élmény, nemcsak azért, mert a zenészek mind ezen az egyetemen tanultak, hanem mert ebben a teremben, amely számukra a zene szentélye, kamarakórusként léptek fel szólista és karmester nélkül, és majd 800 ember könnyes szemmel tapsolt nekik.
Egy újvidéki hegedűtanár szeme a NOMUS-on megakadt G. Horváth László hangszerén. Egy 1791-ből származó, Nikolas Lupo, „francia Stradivari” hegedűről van szó, amelyet a zenész a magyar államtól kapott az ösztöndíj keretében.
Elmondta, hogy nem könnyű zeneművésznek lenni. Tavaly decemberben karácsonyi-újévi hangverseny-sorozatot tartottak a lipcsei Gewandhausban és a Berlini Filharmónia kamaratermében, a zenekar tagjainak szenteste el kellett búcsúzniuk a családjuktól, és útra kelniük. A fejlődéshez azonban szükség van ilyen áldozatokra is.
A barokk kortól a 21. századi neves zeneszerzők leghíresebb alkotásai szerepelnek műsorukon. Ezen kívül rendszeresen előadják azokat a darabokat, amelyeket a magyarországi fiatal zeneszerzők az ő számukra írtak.
A zeneszakértők el voltak ragadtatva Kelemen Barnabás budapesti hegedűművész (1978) játékával. Még 1999-ben elnyerte a salzburgi Mozart-verseny első díját, 2002-ben az indianapolisi hegedűverseny első díját és a nyolcból hat különdíjat. 2001-ben hegedű tanszakon diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, vendégtanár az egyesült államokbeli Blumingtoni Egyetemen. Szólójáték, kamarazenélés, vonósnégyesezés, zenekari munka, vezénylés érdekli. Kiváló külföldi mesterek magánóráira, kurzusaira jár, mert fontosnak tartja a szakmai megalapozottságot, hogy belülről ismerje a zenét. Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész a felesége, három gyermekük van. Kelemen Barnabás több mint tíz szólólemezt adott ki, elnyerte a Nemzetközi Liszt Társaság nagylemezdíját. Különféle rangos díjjal tüntették ki. Ezek: Végh Sándor- és Liszt Ferenc-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, Prima-díj, a Talentum Akadémiai Díja, Kossuth-díj. A magyar államtól kölcsönkapott, 1742-ben készült Guarneri del Gesú hegedűn játszik. Aki csak egyszer meghallgatja hegedűjátékát, szívesen ülne órákig, s hallgatná.
