Néhány évvel ezelőtt versenyzőként szurkolhattunk neki, ebben az évben azonban már zsűritagként elemzi Rúzsa Magdi azoknak a produkcióját, akik azért versengenek, hogy képviselhessék Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon idén májusban Malmőben. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kérte fel erre a feladatra, mi pedig Magdit arról kérdeztük, milyen érzés a „másik oldalon” ülni, ahol értékelni, elemezni, véleményezni kell.
– Nagyon jó érzés ez, hiszen arról árulkodik, hogy nagyon jó eredményt sikerült elérnem Helsinkiben, Magyarország képviseletében. Feledhetetlen élmény az a verseny, azonban a zsűrizést is nagyon élvezem. Fontosnak tartom, hogy máris sikerült jó dalokat kiválasztani, hiszen az elődöntőben is minőséget kell látni. Nekünk csak annyi lesz a dolgunk, hogy hátradőljünk, és kiválasszuk a közönséggel együtt a négy legjobbat az MTVA élő adásai alatt. Aztán pedig már kizárólag a közönség dolga lesz, hogy eldöntse, melyik a kedvence, kit küld Svédországba. Nekem is vannak személyes kedvenceim, s kíváncsi vagyok, hogy az élő adásban, a produkcióval együtt ezek milyen hatással lesznek rám. Izgulok, hogy ér-e meglepetés, hogy egy olyan dal, amelyet esetleg kevésbé éreztem erősnek, meggyőzőbb lesz-e a színpadon. Noha így is, úgy is hiszem, hogy elsősorban a hang a fontos, de nem hagyható figyelmen kívül az adott előadó kisugárzása, a produkció üzenete sem. Amíg a versengésben induló 244 dalt hallgattam, sokszor futott át a fejemen: nagyon sok dolognak egyben kell lenni ahhoz, hogy egy produkció igazán rendben legyen. De elöljáróban annyit elmondhatok: vannak dalok, amelyekben megtalálható az üzenet is, s az előadásmód is jó.
A dalnak vagy az előadónak kell igazán jónak lenni egy-egy ilyen megmérettetésen? Az Eurovíziós Dalfesztivál színpadán mi a fontosabb?
– Szerintem a dalnak kell igazán jónak lennie. Fontos, hogy minél fülbemászóbb, megjegyezhetőbb legyen. Ennek a műsornak A dal a címe. Tehát az első és legfontosabb szempont az, hogy milyen a dal. Hogy aztán ugyanez a nóta hogyan tud „működni” a nemzetközi megmérettetésben, az nem rajtunk múlik.
Mondtad, hogy vannak személyes kedvenceid, amelyek kilétét természetesen nem árulhatod el. Azt azonban elmondhatod, hogy milyen jellegű dalokat szerettél meg?
– Ez is titok, hiszen ha körülírnám, abból már az is kiderülne, hogy kire gondolok. Annyit elárulhatok, hogy több nagyon jó dal is van. Ennek pedig nagyon örülök. Vannak ismert és teljesen ismeretlen versenyzők, s ez is jó. Többek között underground zenekarok is próbálkoznak, sajnos, néhányan másutt is előadták a versenyszámukat, ezzel pedig ki is zárták magukat a versenyből, amit rettenetesen sajnálok. De még rajtuk kívül is maradtak különleges darabok a mezőnyben. Jól érzem magam a szerepemben, s nagyon megtisztelőnek tartom, hogy engem választottak a zsűribe. A szervező eszerint kíváncsi arra, hogy az én fülem mit hall, hogy én mit gondolok egy-egy dalról. Természetesen nem az lesz a célom, hogy bárkit is megbántsak, megsértsek, hiszen az elődöntősök mindegyike, ismétlem, nagyon jó.
Mit tanácsolsz annak, aki majd végül megnyeri a magyarországi megmérettetést?
– Nem szívesen adnék tanácsot, hiszen nem vagyok biztos benne, hogy ami az egyik embernek jó, az megfelel a másiknak is. Lehet, hogy éppen egy jónak szánt tanáccsal vezetném rossz irányba az adott előadót. Az a legfontosabb, hogy az ember hiteles legyen, a többi meg majd alakul.
