Az elmúlt hetekben Szabadkán megtartott hangversenyek közül külön figyelmet érdemelnek azok, amelyeken a zeneiskola (egykori) növendékei léptek fel: 14-én az idén végzett Kurina Viktória (hegedű), 16-án a már főiskolás Tóth Noémi (fuvola), 26-án pedig az immár hivatásos zenészként működő Szabó Tokodi Krisztina (gordonka). Az alábbiakban erről az utóbbi rendezvényről kívánok beszámolni néhány mondatban.
Szabó Tokodi Krisztina neve már régóta ismerős a szabadkai zeneiskola legtehetségesebb növendékei sorában, hiszen számos sikeres fellépéssel és a versenyeken elért kiváló eredményekkel öregbítette iskolánk hírnevét. A középiskolát – gordonka szakon – Mirko Molnar osztályában végezte, majd Újvidéken Kálmán Imre növendékeként szerzett művészi diplomát. Jelenleg – ha jól tudom – az újvidéki opera (a Szerb Nemzeti Színház keretében) zenekarának szólamvezető csellistája. Partneréről, a hárfista Ivana Pavlovićról nincsenek információim, pedig a műsorlap hátoldalára igazán ráfért volna néhány mondat mindkét előadóról. Feltételezem, hogy jelenleg ő is Újvidéken él.
Mindenesetre jól összeillő pár volt a két csinos, fiatal hölgy: az egyik barna, a másik szőke. Persze nemcsak külsőre voltak összeillők, hanem – mondjuk így – „belsőre” is. Mindketten kiváló művészei hangszerüknek. Tulajdonképpen nincs is mit mondani a játékukról. Egyszerűen tökéletes, jobb már el sem képzelhető. Jóllehet a zeneirodalomnak nem a legnehezebb műveit szólaltatták meg, de ez semmit sem von le produkciójuk értékéből. Amit előadtak és a mód, ahogyan előadták, kifogástalan. Talán még értékesebb, változatosabb lett volna műsoruk, ha egy-egy szólószám is szerepelt volna benne. . .
Mi mindent játszottak? Csupa ismeretlen művet. Pontosabban szólva a szabadkai közönség előtt ismeretlen darabokat, hiszen ebben a városban emberemlékezet óta – magyarul: soha eddig – nem lépett fel ilyen összeállítású kamaraegyüttes. Még Saint-Saëns Hattyúját is most hallottuk eredeti formában élő előadásban először. Műsoron szerepelt még Bellini Nocturne-je, Bernard Andres Chants d’arrière-saison című héttételes műve, Marcel Tournier Nocturne-je, Vladimir Tošić Medial című darabja és Luigi Maurizio Tedeschi Elégiája. Csupa fülbemászó kompozíció, amelyekben a hárfa akkordjai mellett kitűnően érvényesültek a cselló széles ívű dallamai.
Szépszámú közönség gyűlt össze, és a koncert végén szinte minden arcról azt lehetett leolvasni, hogy csodás zenei élményben részesültek. Köszönjük.
(A címben szereplő kérdést, ugye, nem kell megmagyaráznom? A felsorolt fiatal művészek valamennyien a szebbik nem képviselői – ami egyáltalán nem baj –, ezért merült fel bennem a kérdés: Fiúk, hol vagytok?)
