A növényi alapú gyógyhatású készítményeket a felmérések szerint a szülők 85 százaléka alkalmazza, gyakran már a csecsemőknél hasfájás esetén, és később főképp meghűléses megbetegedések tüneteinek enyhítésére. Éppen ezért meglepő, hogy sok növényi gyógyszer kísérőcéduláján – a régóta forgalmazott termékekén is – azt olvashatjuk, hogy a készítmény 3 éves kor alatt „a hatásra és az esetleges mellékhatásokra vonatkozó tapasztalatok és adatok hiányában nem javasolt”.
Gyógykalauz
Mostanában mindenfélét lehet hallani a különböző médiák által az immunrendszerre pozitívan ható csodaszerekről, készítményekről. A C-vitamin mellett, mely vitamint igencsak a miénknek tartjuk Szent-Györgyi Albert óta, a másik sztárvegyület a védekezőrendszerünk támogatására a D-vitamin.
Az új típusú koronavírust mindössze néhány hónappal ezelőtt regisztrálták először, így még a virológusok is vizsgálják egyes tulajdonságait. Ami eddig biztosan ismert, hogy a leginkább veszélyeztetettek az idősebb korosztály tagjai, illetve, akik krónikus betegségekben szenvednek.
Eldöntjük, hogy mostantól egészségesebben próbálunk táplálkozni, de már a legalapvetőbb dolgoknál megakadunk és elveszünk az információrengetegben. Útmutatásként egy olyan sorozatot indítunk Dupák Evelin csókai életmód-tanácsadóval, a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara táplálkozástudományi mesterképzésének végzős hallgatójával, melyben körbejárjuk a legsarkalatosabb kérdéseket.
Napjainkban egyre több nő használ különböző fogamzásgátlót. Ezek közül a készítmények közül főképp a tablettákat övezik különböző, közszájon keringő mítoszok azt illetően, hogy mennyi időnek kell eltelnie a tablettaszedés elhagyása után, hogy biztonságos legyen a megtermékenyítés.
A COVID–19 világjárvány villámcsapásként jelent meg és terjedt el rövid idő leforgása alatt, veszélyeztetve az egész világ lakosságát. Mivel új vírusról, új betegségről van szó, ezért az orvostudomány is csak időközben ismerte fel a veszélyét.