Javában tart a nyári szabadságok ideje. Bár a körülmények olyanok, amilyenek, egészen biztos vagyok benne, hogy a különböző epidemiológiai figyelmeztetések ellenére sokan fognak ezen a nyáron is autóba ülni és hosszabb útra kelni. Ilyenkor akár több órát is aktívan kell koncentrálnia a volán mögött ülőnek. Mint mindenki tudja, ezt a koncentrációt igencsak oldja az alkohol, de mi van a többi tényezővel? Akár az ártalmatlannak tűnő gyógyszerek is képesek hatást gyakorolni a koncentrálóképességünkre és a vezetői teljesítményünkre?
Egyes kutatások szerint közvetlenül vagy közvetett módon, de körülbelül minden ötödik közlekedési baleset összefüggésbe hozható a gyógyszerek szedésével. Ezért fontos tudni, melyik gyógyszerek esetén jobb taxit hívni. Mindenesetre még mielőtt belevetném magam a patikai szerek világába, felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha úgy érezzük, hogy fáradtak vagyunk, lázunk, erős fájdalmaink vannak vagy bármilyen fizikai, illetve erős pszichikai stressz ért bennünket – ha vettünk be gyógyszert, ha nem –, kerüljük a forgalomban való aktív részvételt.
Idegcsillapítók, szorongáscsökkentők, epilepszia elleni gyógyszerek
Honnan tudhatjuk, hogy egy gyógyszer kihathat-e a pszichofizikai képességünkre? Tudom, már unalmas lehetek ezzel, de elsősorban ne féljünk kérdezni. Inkább hívjuk fel telefpnon orvosunkat, vagy térjünk be a legközelebbi gyógyszertárba, mint hogy később ezt az apró lépést elhalasztva komoly következményekkel kelljen számolnunk. Másik megoldás a gyógyszerdoboz áttanulmányozása. Ha a csomagoláson meglátunk egy üres, piros háromszöget (∆) akkor biztosak lehetünk benne, hogy az adott hatóanyag hatást gyakorolhat a vezetői képességeinkre. Viszont ha egy teljesen befestett, piros háromszöget látunk a felirat mellett (▲) akkor kimondottan tilos bármilyen személyi gépjármű vezetése vagy a forgalomban való, bármilyen aktív részvétel. Ha engem kérdeznek, egyik kategória esetén sem kockáztatnék. No, de váltsunk át konkrét gyógyszermolekulákra, miről is van tehát szó?
Az alkohol és a józan paraszti ész példáját követve egyik pszichoaktív gyógyszercsoport sem felel meg teljesen egy hosszabb autóút levezetéséhez. Ezen gyógyszerek mindegyike a központi idegrendszerre hat. Nagyon nagy óvatosságra intek mindenkit, aki idegcsillapítókat, szorongáscsökkentőket, epilepszia esetén használt gyógyszereket szed. Még akkor is figyeljünk oda, hogy ha ezeket a tablettákat este vettük be, mert némelyiknek a hatása igencsak hosszú ideig tarthat, és akár egy egész napig képes hatni, sőt vannak olyan nyugtatószerek, melyeknek a felezési ideje csaknem 24 óra, tehát 3-4 nap kell, mire kiürülnek a szervezetből. Ugyanilyen neurofarmakológiai hatással bírhatnak egyes antidepresszánsok is, és az emberek többsége különbözőképpen reagál ezekre a hatóanyagokra. A régi típusú antidepresszánsok szinte mindegyike tompította az elmét, de a manapság használt újgenerációs készítmények között is vannak olyanok, amelyek egyeseknél álmosságot váltanak ki.
Allergia- és antihisztamin-készítmények
Az emberek nagy része, úgy gondolom, feltételezhetően odafigyel az ilyesmire, ha tudja, hogy az a gyógyszer, amit szed, kihathat a pszichofizikai képességeire. De mi van olyankor, ha egy nem várt gyógyszertől tapasztalunk tompultságot? Az ördögi kör tipikus esete az allergia és az antihisztamin-készítmények példája. Ha tüsszög, folyik az orra vagy állandóan könnyezik a szeme, semmiképp sincs az embernek kedve vezetni, hiszen ilyen esetekben ez veszélyes is lehet. Egy szinten egyet is értek ebben, de mindenképp figyelembe kell venni azt is, hogy az allergia ellen használatos orális antihisztaminok is képesek bódultságot, illetve álmosságot kiváltani. Bár az allergiagyógyszerek újabb generációja már sokkal kevésbé tompítja az embert, még a legújabb gyógyszermolekulák is kiválthatják ezt az effektust az emberek 10-15%-ánál. Mindenkinek magának kell eldöntenie, melyik gyógyszert preferálja jobban, ám általános tanácsként azt javasolom, hogy ezeket a gyógyszereket este szedjék be, olyankor, amikor nem vezetnek autót és nem fogyasztanak alkoholt.
Apropó, jut eszembe! Nehogy azt higgyük, hogy a hisztaminblokkoló gyógyszerek csak az allergia panaszait csökkentő tablettákban, illetve szirupokban vannak jelen. Ugyanilyen hatástani csoportba tartoznak a kinetózis, azaz utazási és tengeri betegség ellen feltalált készítmények és az egyes, a megfázás tüneteit megsemmisítő, legtöbbször kombinált forróital-porok formájában árusított gyógyszerek is. Ha tompultabbak vagyunk, akkor az agyunk kevésbé köti össze a helyváltoztatással járó ingereket, így az utazási betegség tünetei csökkennek. Megfázás esetén azonban az antihisztaminok csökkenthetik az orrfolyást, illetve altató hatásuk révén megoldhatják a megfázás tünetei miatt kialakult akut alvászavart is.
Magas vérnyomás és diabétesz
Mi van az olyan hatóanyagcsoportokkal, amelyeknek semmi közük az agyműködéshez, de problémát okozhatnak hosszabb távú vezetéskor? Általános tény az, hogy az újonnan elkezdett és még nem fixen beállított vérnyomáscsökkentő terápia esetén jobb kerülni a hosszabb utakat. Miért? Bár ezek a gyógyszerek inkább a vesére, erekre és a szívizomra hatnak, s ha még a szervezetünk nincs hozzájuk szokva vagy még nem stabil a dózisuk, vagyis az adagolásuk, hirtelen vérnyomáscsökkenést idézhetnek elő, ami ájultsághoz és tompasághoz vezethet.
Másik ilyen kategóriába tartoznak a cukorbetegek is. Ugyanezen okból a frissen bevezetett diabéteszterápiát alkalmazó emberek csak óvatosan vezessenek, és semmiképp se hosszú távokat. Ilyenkor a vércukor hirtelen csökkenése okozhat gondot. A hipoglikémia remegéssel, izzadással, rosszulléttel vagy akár ájulással is járhat, mely tünetek érthető módon nem igazán kedveznek a gépjárművezetőnek. Ilyen esetben akár életet is menthet a szőlőcukor.
A témát egy logikusnak tűnő figyelmeztetéssel zárnám. Fogorvosi, illetve szemészeti beavatkozás után 3-4 órával nem javasolt az autóvezetés. Miért? A fogászati műtétek során alkalmazott gyógyszerek, érzéstelenítők kihathatnak a koncentrációra, vagy éppen ellenkezőleg, maga a fájdalom térítheti el a figyelmet az útról.
A szemészeti intervenciók során használt helyi szemcseppek, kenőcsök képesek elhomályosítani vagy akár ellehetetleníteni a látást, természetesen ilyenkor is jobb más kezébe adni a slusszkulcsot.
A legfontosabb szerintem az, hogy legyünk tudatosak az életben. Tudjuk, hogy mit miért teszünk, illetve azt, hogy minek milyen következményei vannak. Ha tudjuk, hogy olyan gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt (macskagyökeret, orbáncfűvet, melatonint) használunk nap mint nap, amely kihathat a gépjárművezetési teljesítményünkre, akkor egyszerűen engedjük el a dolgot és találjunk más megoldást az adott problémára. Semmi sem lehet annyira fontos, sürgős vagy halaszthatatlan, ami miatt ilyen gyógyszermolekulákkal a vérünkben kockáztatnunk kellene saját életünket vagy embertársaink életét.
Ez a cikk csupán tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.
