A kozmetológia tudományága, a gyógyszerészet vagy az orvoslás oldaláról megközelítve, nemcsak a bőrrel, hanem annak függelékeivel is foglalkozik, azaz ugyanolyan feladatkörének tekinti a szőrzet, a haj és a körmök ápolását és egészségének megtartását, mint a bőrünkét. Hiszen ha jobban belegondolunk, a szőr, illetve a haj, azok a bőrünkből származtatható „kinövések”, ezért is tartoznak szövettani, élettani és kórélettani szempontból a bőrgyógyászat és kozmetológia területéhez.
Először néhány mondatban foglaljuk össze a szőr, legyen az a haj, szempillák vagy a bármilyen, a testen megjelenő szőrzet szövettani és élettani tulajdonságait! A szőr a bőrben kialakuló bemélyedésekben, úgynevezett szőrtüszőkben kezdi meg életet. Fontos megemlítenünk, hogy maga a szőrtüsző sosem egy egymagában létrejött bőrképződmény, mindig egy csoport részét képezi, melynek kötelező tagjai még a faggyú- és verejtékmirigyek, a tápanyagot és oxigént szállító véredények, a szőremelő aprócska izom és az azt ingerlő idegsejtek.
A szőrzet maga, három rétegből áll, mely rétegek közül számunkra lefontosabb az úgynevezett kutikula, mely egymásba simuló keratinlapocskákból kialakult védőrétegként funkcionál, és mely rétegre leginkább tudunk hatni különböző hajápolási termékekkel. Nem véletlenül említettem meg elsők között a faggyúmirigyeket. A faggyú, ha az megfelelő mennyiségben és minőségben termelődik, az emberi szervezet „felszínén” nagyon hasznos lehet számunkra, attól függetlenül, hogy e szó hallatán általában negatív gondolatok jutnak az eszünkbe. A faggyú a bőr nedvességtartalmának és bakteriális egyensúlyának a fenntartásában fontos szerepet játszik a szőrzet és a haj megfelelő fiziológiás működésében is. Hidratálja a hajat, megvédi az UV-sugárzás és más külső faktorok, mint a hőmérséklet- és páratartalom-ingadozás káros hatásaitól.
Ezzel el is érkeztünk a hajápolás egyik kulcsfontosságú témájához, a haj tisztításának technikájához. Első körben milyen anyagokat is használunk a bőrünk és szőrzet/hajunk megtisztításához? Úgynevezett felületaktív anyagokat. Nem szeretnék belebonyolódni a kémia fejtegetésbe, elég annyit tudnunk, hogy ezeknek a vegyületeknek van egy úgynevezett vizet kedvelő és egy zsiradékot kedvelő, ahhoz vonzódó, kapcsolódó része. Ha ezeket a felületaktív anyagokat, tenzideket, felvisszük a hajas fejbőrre és magára a hajzatra, a zsiradékot kedvelő részük, mint egy ragasztó, magához vonja a felesleges faggyút, szennyeződést vagy a hajápolás, hajformázás során felvitt egyéb kozmetikummaradványokat.
Amint vízzel elkezdjük leöblíteni a samponban található tenzideket, azok vizet kedvelő részük révén a szennyezőanyagokkal együtt tovább sodródnak a vízzel egyenest a lefolyóba. Sajnos ezek a kemikáliák nem tudnak különbséget tenni jó és rossz zsírok, szennyezőanyagok között. Általában magukkal visznek minden, a hajas fejbőrön és hajszálakon található zsírban oldódó anyagot.
A bevezetőben említettem a faggyú fontos védő szerepét a hajat illetően. Ennek értelmében, ha csak nem valamilyen betegségről vagy extrém szeborreáról (faggyúáradatról) beszélünk, a hajat nem érdemes hetente kettőnél több alkalommal megmosni. Ha a minden másnapi vagy mindennapi hajmosás hívei vagyunk, egyszerűen eltávolítjuk a hajunk számára elengedhetetlen anyagokat, túlságosan kiszárítjuk a fejbőrt, felbontjuk sav-bázis egyensúlyát és természetes élőflóráját.
Ennek értelmében keressünk olyan hajtisztító kozmetikumokat, samponokat, melyekben nagyobb mennyiségben találhatók meg az úgynevezett kókuszolaj-származékokból létrehozott tenzidek, melyeket nagyon egyszerűen felismerhetünk az összetevőlistán, hiszen az esetek döntő többségében mindegyik nevében benne van a „coco” szócska. Ezek a kókuszolajból készült felületaktív anyagok hatásosak, de a szulfáttartalmú társaikkal ellentétben, melyek egyébként azért nem ördögtől való vegyületek, kevésbe agresszívak, és nem fogják túlzottan kiszárítani sem a bőrünket, sem a hajunkat. A termékek csomagolásán próbáljunk olyan kifejezést találni, mely a sampon savasságára utal! Ha a gyártó nem tüntette fel, hogy a terméke enyhén savas kémhatású, akkor az összetevőlista végén próbáljuk megkeresni a citromsav (citric acid) vagy tejsav (lactic acid) kifejezést, hiszen ezek a savasságot befolyásoló anyagok tudják garantálni, hogy a termék nem zavar bele a hajas fejbőrünk fiziológiai működésébe. Sajnos az úgynevezett „kőszappanok”, melyek elkészítéséhez erős lúgra van szükség, egyenesen károsak bőr- és hajápolási szempontból, és bár tudom, pár generációval ezelőttig csak sertészsírból készült szappanokkal mosakodtak az emberek, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az helyes is volt. Száz évvel ezelőtt, a penicillin feltalálása előtt, sokan meghaltak egy egyszerű megfázásban is, és nem emlegetjük azt, hogy az akkor használt kamillatea jobb volt, mint az életmentő antibiotikum. Használjuk ki tehát a 21. század tudományos áttöréseit, és felejtsük el a lúgból készült kőszappanokat.
Következő alkalommal folytatjuk a témát, hiszen a haj megtisztítása és megfelelő szárítása csak az első lépését képezi egy tudatos hajápolási rutinnak. Kiderítjük, mire valók a regenerátorok, hogyan képesek hidratálni, könnyen fésülhetővé tenni a hajunkat. Szüksége van-e a hajunknak különböző szérumokra, pakolásokra, és a hajvédő termékek valóban megvédik-e a hajszálakat a hajszárító vagy hajsütő vas roncsoló hatásától.
(A cikk csak tájékoztató jellegű és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
SZÁRAZ SAMPONOK
Mit tegyünk akkor, ha be szeretnénk tartani a maximum heti kétszeri hajtisztítás szabályát, de egyszerűen hajunk minősége, sűrűsége, szálainak vastagsága, illetve faggyúmirigyeink túlműködése miatt huszonnégy óra alatt a hajvégek elzsírosodnak?
Köztes megoldást jelenthetnek az úgynevezett száraz samponok. Ezek az általában aeroszolos kiszerelében kapható termékek legfőbb feladata nem a haj megtisztítása, hanem a felesleges faggyú felszívása és a haj fésülhetőségének megkönnyítése. Alapvetően nincs semmi baj ezekkel a termékekkel, ha azok megfelelő minőségben készültek, illetve nem az alapvető higiéniai szokásaink kiváltására használjuk őket.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy próbáljuk ezeket a spray-ket csak a hajzatra fújni, és kerüljük el a hajas fejbőrrel való kontaktust. A száraz samponokban ugyanis miniatűr, szemcseméretű púderszerű anyagok vannak. Olyan aprócska részecskékről van szó, melyek a hajon nem látszódnak, de nagy összefelületüknek köszönhetően meg tudják kötni a feleslegesen termelődött zsiradékot, így hozva létre egy átmeneti „tisztahaj”-érzetet. Ha ezek az apró szemcsék a fejbőrre kerülnek, könnyen eltömíthetik a pórusokat, vagy táptalajként szolgálhatnak a mikroorganizmusnak számára, így alakítva ki pattanásokat vagy akár korpásodást is.
