Egy újvidéki olvasónk azzal a céllal fordult a Gyógykalauzhoz, hogy tanácsot kérjen a hónapok óta húzódó isiászproblémáját illetően. Ennek okán kerestük fel dr. Klemm Valéria fizikoterápiás szakorvost, és arra kértük, hogy ismertesse az isiász kialakulásának okait és kezelési módját.
Klemm Valéria doktornő elmondta, hogy az isiász nem önálló betegség, hanem egyéb egészségügyi problémák következménye. Legjellemzőbb kiváltó oka az idegrostok összenyomódása, amit leggyakrabban a porckorongsérv vált ki. Emellett gyakori kiváltó ok a lumbális gerinccsatorna-szűkület is, ami a csigolyák közötti ízületek kopásos betegsége. A csigolyatestek ilyen esetben elcsúsznak egymáson, így a helyükből elmozdulva nyomást gyakorolnak a gerincre és a belőle kilépő ideggyökre is.
Nagyon erős, kisugárzó fájdalom
– Az isiász az, amikor a csigolyatestek elmozdulása során az ideggyökre gyakorolt nyomás ideggyulladást okoz, vagy porcsérv miatt keletkezik nyomás a gerincből kiinduló idegen. Ezekben az esetekben alakulhat ki isiász, ami egy nagyon erős kisugárzó fájdalom a farrésztől végig a láb oldalán, egészen a lábfejig. Ezt a fájdalmat sokszor zsibbadás is kíséri. A fájdalom sok esetben hasonlítható a fogfájáshoz is, amikor magában a fogban idegre gyakorolt nyomás keletkezik. Ez mindaddig fáj, amíg a fogorvos ki nem nyitja a fogat, és meg nem szünteti a nyomást. Az isiász esetében ez a lehetőség nem áll fenn, ugyanis akkor már műtétről beszélünk. Ebben az esetben, amikor kialakul az ideggyulladás, nagyjából hat hétig is eltarthat. Ez alatt az idő alatt fájdalomcsillapító készítményeket adunk a páciensnek, hogy enyhítsük a fájdalmát, valamint gyulladáscsökkentő készítményeket. Olyan vitaminokat is ajánlani szoktunk a pácienseknek, amik segítik az idegek megfelelőbb működését. Mindezt különböző formában, tehát injekció, tabletta vagy kapszula formájában írjuk fel. Ebben az akkut fázisban az ember meg is görnyed valamelyest, mivel ezzel a pozícióval igyekszik segíteni a fájdalmán. A páciens ilyen esetekben megpróbálja megtalálni azt a testhelyzetet, ami a legmegfelelőbb számára, hogy enyhítse a fájdalmat – magyarázta Klemm doktornő.
Veszélyben az ülőmunkát végzők
A doktornő elmondta, hogy az első fázisban a legtöbb páciens számára nagyon sok kellemetlenséggel jár az ülés, a fekvés, és nagyon nehezen sikerül megtalálni azt a pozíciót, amikor kevésbé erős a fájdalom. Emellett arra is kitért, hogy a fájdalom rendszerint éjszaka a legerősebb, ennek oka, hogy éjszaka a vérkeringés némileg lelassul, mivel a test nyugalmi állapotban van. Ennek következtében a gyulladás helyén – ahol nyomódik az ideg – a duzzadás megnövekszik.
– Az idegfájdalmak esetében jellemző, hogy éjszaka erősebb fájdalmat érzünk, mint napközben. Erről lehet könnyen felismerni, hogy ideggyulladás okozza a problémát. Ez a betegség valójában úgy alakul ki, hogy tönkremennek a porcok a csigolyák között. Ez leginkább azokra jellemző, akik ülőmunkát végeznek. Ilyenkor a legnagyobb terhelés az ágyéki csigolyákra esik, ha azonban számítógép előtt dolgozunk, akkor a nyakcsigolyákon is nagy a terhelés. Emellett legyengülnek a hátizmok is, mivel nem használjuk őket. Az edzőtermi mozgás során csak a felületes izomzatot erősítjük, a mélyizmokat, az antigravitációs izomzatot nem kifejezetten tudjuk megerősíteni. A mélyizmok diagonálisan állnak, és ezeket csak olyan gyakorlatokkal lehet erősíteni, amik széthúzzák diagonálisan. A mély hátizmokat csak gyógytorna segítségével tudjuk erősíteni. Azonban a genetikának is nagy szerepe van a probléma kialakulásában, ugyanis örökölhető hajlam a kevésbé tehertűrő porcogó. Ez azt jelenti, hogy a problémák hamarabb, fiatalabb korban is jelentkezhetnek, de ez természetesen nagyban függ az életviteltől, a mozgás mennyiségétől. Idősebb korban már inkább a csigolyák összecsontosodása, csontritkulás, elvékonyodott csigolyák állnak az isiász hátterében. Gyakrabban becsípődik az ideg, és kialakul az ideggyulladás.
A nőknek különösen fontos, hogy megelőzzék a csontritkulást. A menstruáció elmaradása után nagyjából 5-6 évvel érdemes kivizsgáltatni magukat, hogy ne alakulhasson ki komolyabb csontritkulás. A fiatalabbak esetében már köztudott, hogy a megelőzést nagyban segíti a rendszeres séta, a gyaloglás. Amennyiben számítógépes, ülő munkát végez valaki, érdemes minden órában megszakítani a folyamatos ülést, kicsit megmozgatnia magát.
Fizikális terápia, masszázs, krémek...
A doktornő elmondta, hogy az isiász esetében nagyon fontos, hogy kivizsgálják, mi okozta az izomgyulladás kialakulását. Tudni kell, hogy porcsérv okozta-e a betegséget, vagy a mellékízületek károsodása váltotta ki a problémát. Amennyiben az utóbbi okozza az ideggyulladást, a fájdalom hosszabb ideig is elhúzódhat.
– A fizikális terápia abban nyújt segítséget, hogy a porcsérv vagy az elmozdult részek a helyükre kerüljenek, vagy a sérv összezsugorodjon, eltűnjön. Ez hosszabb folyamatot igényel, attól függően, hogy a személy milyen alkatú, milyen a metabolizmusa. Ha a probléma fennállása miatt folyamatos terhelés éri ezt a részt, lassul a gyógyulási folyamat. Az is előfordul, hogy a fájdalom elhúzódik egy vagy akár másfél évig is, és nagyon lassan szűnik meg. Nincs egy mindenki számára bevált gyógymód, ezért ki kell próbálni minden lehetőséget. Tehát, ha a páciens nem reagált a fizikális terápiára, akkor próbálja ki az akupunktúrát, a lokális infiltrációt, a masszázst. Az is előfordulhat, hogy a tornát korán kezdték meg, a páciens még nem volt rá felkészülve, és emiatt is elhúzódhat a fájdalom, mivel a gyulladás még nem múlt el, és a terhelés miatt nem is tud. A lézeres és az elektromágneses terápiával tudunk mélyebbre hatni. Azért adjuk ezeket a terápiákat, hogy a vérbőséget fokozzuk ebben a régióban. Ezáltal megadjuk a szervezetnek azt a lehetőséget, hogy minél eredményesebben tudjon megküzdeni a problémával. Szervezetünknek van egy öngyógyító ereje, erre segít rá a fizikális terápia, amennyiben ez nem elegendő, akkor érdemes tovább próbálkozni, más módszerekkel. Sajnos a hűsítő krémek nem használnak ilyen esetben, ugyanis ezek a készítmények a felső izomzat lazítására szolgálnak, a mélyebb izomzathoz, a gyulladásban lévő idegre nem hatnak. Fontos, hogy a páciens megértse, mi történik ilyenkor a testében, hogy hogyan is néz ki az az idegre gyakorolt nyomás, ami miatt érzi ezt a fájdalmat, és hogyan tud védekezni ellene akár saját maga is. Gondolok itt arra, hogy keresse meg azt a testhelyzetet, amelyben enyhébb a fájdalom, és fogadja el, hogy a fájdalom elmúlásáig egy hosszabb folyamat vezet, amihez kitartásra van szükség. Az emberek nem egyformák, így nincs általános megoldás, mindenki számára más pozíció hozhat némi megkönnyebbülést. Mára már megállapították, hogy az állandó fekvés nem megoldás a fájdalom enyhítésére, ezért kell különböző álló, ülő, fekvő pozíciókat kipróbálni, és idővel mindenki talál olyat, ami a legkényelmesebb számára. Az oldaltfekvéshez ajánlom, hogy a lábak közé helyezzenek egy párnát, így a medencerész egyenes marad.
Jó-e a borogatás?
Az isiász esetében a doktornő felhívta a figyelmet arra, hogy a hűsítő krémek mellett a különböző hideg és meleg borogatások sem kedveznek a gyógyulásnak, legalábbis akkut fázisban biztosan nem.
– Mivel az isiász ideggyulladás, így nem szabad sem melegíteni, sem hűteni. A melegítés akkor ajánlott, ha a betegség elért egy krónikus fázist, amikor már nincsenek olyan fájdalmak, hanem csak az időváltozásra jelentkezik a fájdalom, akkor ajánlott fürdőbe is menni, ahol a páciens sárpakolást is kaphat. Az akkut fázis után kell elkezdeni a tornát és a mozgást. Először azt is fekvő helyzetben, hogy minél kevesebb terhelés érje a gerincet. Aki szeretné kipróbálni a masszázst, annak is azt ajánlom, hogy semmiképp ne a gyulladásos fázisban tegye. A gyulladásos fázisban a gyulladás csökkentése és a fájdalom enyhítése a cél, ezt azonban gyógyszeres kezeléssel érjük el. Amíg fennáll ez a fázis, addig a lehető legjobb, amit a páciens tehet, hogy kíméli, amennyire lehet, nem terheli a problémás területeket – tanácsolja dr. Klemm Valéria.
Milyen a jó fekhely?
Az ágy milyensége is egy fontos szempont, és nemcsak azok számára, akiknek már valamilyen problémájuk van, hanem megelőzés céljából is.
– A rugalmasabbak jobban megfelelnek a gerincnek, tehát azok, amelyek nem túl kemények és nem is túl puhák. Azok számára különösen fontos, hogy megfelelő állapotú legyen a matrac, akiknek már van valamilyen problémájuk. A matracokat pl. Amerikában nyolcévente ajánlják cserélni, szerintem tízévente mindenképp érdemes beruházni egy újba. Azt tudom ajánlani, hogy közönséges ágyat érdemes venni, olyat, aminek a matracát cserélni lehet, és évente két–négy alkalommal meg is tudjuk fordítani. Ez alatt nem csak azt értem, hogy egyik oldaláról a másikra, hanem a fej és a láb oldalakat is érdemes cserélgetni. Egy egyszerű matracnak nem kell túl vastagnak lennie, hogy egy erősebb porszívóval az atkákat is el tudjuk távolítani belőle – magyarázta a doktornő.
