Az ereinkben áramló vér teszi lehetővé számunkra az életet, hiszen oxigént és tápanyagokat szállít a sejtjeink számára. Hogy ezt a feladatát zavartalanul elláthassa, többek között arra is szükség van, hogy a vér alvadási készsége a normál tartományon belül maradjon. A véralvadási panaszokkal élő emberek számára sokszor kihívás, hogy ezt az értéket megtartsák, és ne lépjen föl náluk se vérzékenység, se vérrögképződés.
A vérritkítókról és a véralvadási zavarokról dr. Berta Szabó Anikó kardiológust kérdeztük.
Milyen vérritkítókat szedhet a beteg, ha véralvadási panaszai vannak?
– A kardiológiában többféle vérritkítót használunk. Az egyik fajta a vérlemezkék összetapadását gátolja meg. Ide tartozik a szalicilsav, vagyis az Aspirin, az Andol. Többféle néven fut ez a gyógyszer. Szintén a vérlemezkék összetapadását gátolja a klopidogrél, amely gyógyszerként szintén többféle néven ismeretes. Ezt a kétféle gyógyszert leginkább akkor használjuk, ha a beteg hajlamos a véralvadásra, azaz könnyebben rögösödik a vére, de nincsenek a szervezetében műbillentyűk vagy szívbe épített gyűrűk, amikre billentyűelégtelenség esetén van szükség. Amikor az ember szívébe beépítenek egy mesterséges dolgot, akkor másféle vérritkítóra van szükség. Ez a fajta véralvadásgátló a májban lévő véralvadási fehérjék működését gátolja. Komolyabb szer, amely megköveteli, hogy a beteg rendszeresen járjon vérellenőrzésre. Erre azért van szükség, mert ezeknek a gyógyszereknek az adagolása egyedi, nem mindenkinek ugyanaz az adagja, és nem mindenkinél érjük el ugyanazzal az adaggal a kívánt hatást. A gyógyszert terápiás dózisban kell adagolni, mert ha túl sokat kap, attól nagyon vérzékennyé válik a beteg, ha viszont keveset adunk neki, akkor nem érjük el azt a hatást, amit szeretnénk. Ilyen esetben a szívbe mesterségesen beépített dolgok könnyen berögösödhetnek, ezért nagyon fontos a folyamatos ellenőrzés. Szerbiában körülbelül három éve terjedt el az újfajta antikoaguláns kezelés, és olyan gyógyszerekre vonatkozik, amelyeket ritmuszavaros betegeknek is adhatunk. Ha nem megfelelő a vérritkító, akkor a szívritmuszavarok szélütésre hajlamosítanak, főleg azokat az egyéneket, akiknek nagyobb és tágabb a szívük. Esetükben szükséges a vérritkítók szedése. Ezek az újfajta gyógyszerek már nagyon megfelelőek, hiszen erősebbek és megbízhatóbbak a vérlemezkék összetapadását gátló szereknél. Szedésük esetén nem szükséges havonta vérvételre járni, mert az adagolásuk nem egyedi, az átlagos adagolással biztos, hogy elérjük a kívánt hatást. Sajnos annak ellenére, hogy ezeknek a gyógyszereknek nagyon kényelmes a szedésük, az áruk pedig borsos, így a betegnek saját költségén kell kifizetnie az egészségbiztosító egyelőre nem támogatja.
Miért van az, hogy az egyik gyógyszer folyamatos ellenőrzést igényel, a másik pedig nem?
– Azért, mert teljesen különböző a hatásmechanizmusuk. Ráadásul a régebbi gyógyszerfajták esetében nem elég egyszer megtalálni a megfelelő adagolást, ugyanis az elfogyasztott élelem, a piros és zöld színű zöldségfélék befolyásolják a gyógyszer hatását. Ha emellett új gyógyszereket is bekapcsolunk a folyamatba, például antibiotikumot, azok szintén kihatnak a vérritkító működésére. Tehát hiába találjuk meg egyszer a kellő adagot, azt nem szedheti a beteg élete végéig, hanem rendszeresen, havonta ellenőrzésre kell járnia. Ha véletlenül kibillen az egyensúly, azt így tudjuk észrevenni és kiigazítani.
Mi minden befolyásolhatja a vér alvadékonyságát?
– Leginkább a gyógyszerek. A kifejezetten véralvadást célzó gyógyszereken kívül az antibiotikumok, illetve a fájdalomcsillapítók. A rendszeresen fájdalomcsillapítót szedő embereknél is megtörténhet, hogy nem alvad meg kellőképpen a vérük. Léteznek azonban olyan betegségek is, amik a vérképzőrendszert, a májat, a lépet érintik, és szintén befolyásolják a véralvadási folyamatokat. Ezek lehetnek veleszületettek, illetve az élet folyamán szerzett megbetegedések. Sőt a véralvadás zavarai más betegségek tünetei is lehetnek.
Miért veszélyes és milyen tünetekkel jár a túl alacsony és a túl magas véralvadási érték?
Túl alacsony érték akkor alakulhat ki, ha a beteg nem szedi a véralvadásgátlót, vagy legalábbis nem elegendő mennyiségben. Az alacsonyabb érték alvadékonysághoz vezethet, és olyan veszélyek léphetnek fel mint például a szélütés. A túl magas értékek veszélye az, hogy vérzések jelenhetnek meg. Ha túl sokat adunk ezekből a gyógyszerekből, akkor a laboratóriumban ellenőrzött érték, a prothrombin idő megnövekedik. Kezdetben ezeknek az embereknek nincs különösebb panaszuk. Ekkor csak csökkentjük a gyógyszeradagot, aminek hatására a többlet kiürül a szervezetből, az érték pedig visszaáll a normál tartományba. Egyes esetekben azonban előfordul, hogy a szervezetben megindul a vérzés. Ez történhet nyálkahártyán át, például orrvérzés vagy fogínyvérzés formájában, de eredhet a vérzés a gyomorból vagy a bélrendszerből. Ennek tünete a fekete, folyós széklet. Vannak, akik vért köhögnek, és a vér a vizeletben is megjelenhet. Ezeket a betegeket befektetjük a kórházba, és ellenszert adunk nekik. Tehát ilyenkor nemcsak arra várunk, hogy a gyógyszer magától kiürüljön, hanem kezeljük a vérzékenységet is. Ami fontos, hogy az illető, aki a vérritkítót szedi, tudjon ezekről a dolgokról, és ha észreveszi a tüneteket, minél előbb forduljon orvoshoz.
Akinek nem volt problémája a vér alvadásával, az milyen tünetek esetén forduljon orvoshoz?
– Ilyen betegségek esetén leginkább vérzések jelennek meg. Az orrvérzés még nem jelent semmit, de ha rendszeresen visszatérő vérzést tapasztalunk, az már bajt jelezhet. Ugyanígy oda kell figyelni a rendszeresen megjelenő bőr alatti bevérzésekre, véraláfutásokra, főleg akkor, ha az illető tudja, hogy nem ütötte meg magát. Ilyen esetben orvoshoz kell fordulni, mert megtörténhet, hogy a vérképző szervek valamilyen betegsége lépett föl. Az is lehet, hogy a véredények nagyon érzékenyek, és olyan apró ütések hatására is megpattannak, amikre nem is emlékszünk. A másik véglethez a vérrögök könnyű kialakulása tartozik. Ez a mindennapokban ismétlődő trombózisokat okoz, vagyis ismétlődő szélütéseket, a végtagi visszerek trombózisát. Ekkor gyógyszeres kezeléssel kell befolyásolni a véralvadást, hogy megállíthassuk a sorozatosan ismétlődő tüneteket.
Sokan ódzkodnak a gyógyszer szedésétől. A véralvadási problémákra mindenféleképp gyógyszert kell szedni, vagy bizonyos esetekben lehet próbálkozni életmódváltással is?
Aki nem szed gyógyszert, de mégis véralvadási problémája van, annak először is meg kell keresnie az okokat. Nagyon sok örökletes és szerzett véralvadási zavar van, utána kell járni, hogy ezek közül melyik áll fenn. Ezek között vannak olyan zavarok, amelyek nem igényelnek gyógyszeres kezelést, és olyanok is, amelyek komoly betegségekkel, tünetekkel járhatnak együtt. Tehát első lépésként el kell menni az orvoshoz, és meg kell tudni, mi az oka a problémának.
