Megérten-élek

Augusztusban minden csütörtökön Lukács Sára gyógypedagógus, logopédus és alapozó mozgásfejlesztő, valamint Erdélyi Lenke gyógypedagógushallgató foglalkozott a temerini óvodásokkal és kisiskolásokkal. Csoportos formában zajlottak foglalkozások, amelyeken a gyerekek különböző mondókákkal, nyelvi, mozgásos játékokkal ismerkedtek meg, ezáltal fejlesztve az anyanyelvi és készségfejlesztő kompetenciáikat. A délutáni foglalkozásokra 5–12 éves gyermekek jelentkezhettek. A kisebb csoportban 5, a nagyobban 7 gyermekkel zajlott a játékos oktatás.

–  Nagyon örültem ennek a létszámnak. Az, hogy kevesebben vagyunk, azt jelenti, jobban tudunk a gyerekekre figyelni, ami számomra fontos, és nem szabad figyelmen kívül hagynunk a koronavírus-járványt sem. Ennyi gyermeket egy foglalkozáson jól tudunk vezetni, és maximálisan oda tudunk rájuk figyelni. A foglalkozások menetét részletesen dolgoztuk ki. A logopédia, anyanyelv, mozgás és a beszédértés kulcsszavakra fektettünk hangsúlyt. Azért választottam ezeket a területeket, mert a munkám során ezen a téren tapasztaltam a legnagyobb hiányosságokat. Nagyon fontosnak tartom a beszédértést, beszédészlelést, mert például hiába tud a gyerek kétjegyű számot háromjegyűvel szorozni, ha nem érti a szöveges feladatot, vagy hiába kérdez a tanító a meséből, amit elolvastunk, ha még az olvasás sem megy elég jól, vagy a beszédértéssel kapcsolatban vannak nehézségek – emelte ki Sára.

Minden foglalkozás elején  logopédiai címszó alatt a vezetők kis játékos bemelegítést tartottak. Ennek során olyan hangokra fókuszáltak, amelyekben tipikusan előforduló artikulációs zavarok vannak (hangok felcserélése, a hangok torz ejtése vagy kihagyása). Ehhez kapcsolódik és egyben átmenet is az anyanyelvi típusú feladatokhoz a fonológiai tudatosság fejlesztése, a mondatalkotás és a rövidebb történet sorrendiségének meghatározása, miközben a gyerekek mesélnek a maguk előtt lévő képekről.

  – A mozgás, mint különálló terület, azért fontos, mert látom, hogy sok gyermeknek kevésbé fejlett a kézügyessége. Ez már kicsi kortól fejlődik. Ahogy a nagyobb mozgások megfelelően működnek (fejemelés, felülés, kúszás, mászás, járás), úgy következik a sorban a finommotorika, a szemnek és a kéznek a koordinációja, ami elengedhetetlen az iskolakezdéshez. Az iskolában a gyerekeknek meg kell fogniuk a ceruzát, használniuk kell 45 percig, és egy kis füzetbe, kis vonalközbe kell írniuk a formákat. Ha nem tud a gyermek jól tájékozódni a térben, akkor nem várhatjuk el tőle, hogy egy kis kockába balról jobbra, vonaltól vonalig írjon. A jobb, bal, fel, le irányok megtanítására törekszünk, miközben kevésbé használatos testrészeket érintünk meg, így a testséma, a testtudat ismerete is bővül. A mozgás és beszéd összerendezéséhez rövidebb mondókákat tanulunk meg, és ritmusos mozdulatokat adunk hozzá, ami a memóriát és a figyelmet is fejleszti, hiszen meg kell jegyezni a mozdulatsorokat, és figyelni kell, ki mikor kerül sorra, melyik kezébe kerül a labda. Röviden ilyen elvekre építjük a foglalkozások menetét, a korosztályoknak megfelelően – ismertette a gyógypedagógus.

Lukács Sárát az eddigi munkája során legtöbb esetben artikulációs zavarokkal keresték fel, de előfordult megkésett beszédfejlődés terápiája, dadogás, nyelvlökéses nyelés és orrhangzósság is. Az utóbbi három sokkal kisebb számban fordul elő, de ilyenek is vannak, és ezek is beletartoznak a logopédus kompetenciakörébe. A szakember szerint a beszédzavarokat érdemes minél előbb kiküszöbölni.

– Artikulációs zavarok terén legkésőbb a kötelező óvodában szükséges logopédusnál jelentkezni. Fontos, hogy a hanghibákat helyrehozzuk, lehetőség szerint még az iskolába indulás előtt, hogy ott ne tudjon tovább romlani a helyzet, például a hanghiba írásban is megjelenhet, ami későbbi kudarcokhoz vezethet. A megkésett beszédfejlődés azt jelenti, hogy a gyermek nem kezd el idejében (lányoknál 2,5 év, fiúknál 3 év a korhatár) beszélni. Ennek nem feltétele, hogy bármiféle fogyatékosság legyen a háttérben, bármilyen tényező hatással lehet rá. Ha úgy ítélik meg, hogy kisebb a gyermek szókincse a vele egyidős társainál, vagy nem indult meg a beszéd, érdemes felkeresni egy logopédust, aki megfelelő segítséggel látja el az érdeklődőket – tájékoztatott a gyógypedagógus.

Sárától azt is megtudtuk, hogy a megkésett beszédfejlődés terápiájának is fontos szerepe van, mivel az ember nyelvi tudása a fogantatástól kezdve egészen kamaszkorig fejlődik. Minden gügyögésnek, gagyogásnak, első mosolynak, kérdésfeltevések sorozatának megvan a maga ideje. Ha ez nem így történik, akkor az erre építkező nyelvfejlődési pontok nem tudnak kialakulni, vagy nem tudnak helyesen kialakulni. Az artikulációs zavarok figyelmen kívül hagyása esetén a hangcserék, hangkihagyások az írás során is megjelenhetnek, ami további nehézségeket okoz, ezért kell idejében korrigálni őket.