Fekete földből fehér arany

Az első fokhagymatermelők több mint száz évvel ezelőtt Szeged környékéről települtek az észak-bánáti Egyházaskérre (Verbica). A bánáti fekete, kötött, szurkos, réti föld, a csernozjom, ha hozzáértéssel, fáradtságot nem ismerve művelik, aranyat terem. Az állítás ékes bizonyítéka a verbicai tavaszi fokhagyma, amely egyes években jól fizetett. Az idén még nem lehet tudni, mennyiért talál gazdára az intenzíven öntözött parcellákon is az átlagosnál kevesebbet termő fokhagyma. Szeptember közepe van, de a nagybani vásárlók, a sajnos megkerülhetetlen kupecok még nem érdeklődtek a verbicai fokhagyma iránt, kivárnak. Talán ha majd elkel a ludasi őszi fokhagyma. A tavaszi fokhagyma három-négy hónapig tartható el hűtés nélkül.

EREDETVÉDETT FOKHAGYMA

A kéttucatnyi termelőt tömörítő Verbicai Tavaszi Fokhagyma Egyesület többek között azzal a céllal alakult meg 2011-ben, hogy levédjék, földrajzi eredetigazolással lássák el a falu határában termő, valóban egyedülálló minőséget képviselő verbicai fokhagymát. Több év telt el az egyesület megalakulása után, amikor a csókai önkormányzat támogatásával sikerült elindítani a verbicai eredetigazolás folyamatát.
A falu körüli réti szurkos fekete földben termesztett fokhagymának nincs párja, ezt bizonyítják az Újvidéken végzett laboratóriumi elemzések, amelyekre a fokhagyma földrajzi eredetének igazolásához, az egyedi termékvédjegy, a brand megszerzéséhez volt szükség. A csókai önkormányzat támogatta a brand levédését, ami 350 000 dinárba került. Ebben részletesen le van írva a termesztés minden lépése a vetéstől a növényvédelmen át a betakarításig és a tárolásig. Mindezt évente kell ellenőrizni, bevizsgáltatni, ami 1500 euróba kerül.

A verbicai Kószó Róbert Csókán dolgozik a községházán, de minden évben termel fokhagymát a családi birtokon.

– A csókai önkormányzat, a tartományi mezőgazdasági titkárság és a minisztérium segítsége nélkül nem tudtuk volna kivitelezni a tavaszi fokhagyma költséges bevizsgáltatását, a minden részletre kiterjedő elaborátum kidolgozását, ami most már útmutató minden termelő számára, hogy mihez tartsa magát termesztéskor, hogy elismerjék és földrajzi eredetigazolással lássák el a termését. Már hat-hét éve megkaptuk a földrajzi eredetigazolást, de a termék, a brand nevét, a Verbicai Tavaszi Fokhagyma márkanevet nem védtük le. Ha netán jött volna időközben egy belgrádi vállalkozó, és tíz holdon termelt volna fokhagymát a falunk határában, levédethette volna ezt a márkanevet, és kizárólagos joga lenne használni. Korábban is próbáltuk levédetni a termék nevét, de mire az illetékes intézmény befejezte volna a fokhagyma bevizsgálását, addigra minden termelő eladta a termését. Most van az első év, amikor időben elkezdtük a folyamatot, tíz termelő adott mintát a bevizsgáláshoz. Hiába tagja valaki a Verbicai Tavaszi Fokhagyma Egyesületnek, ha géppel ültette a hagymát, nem fogadták el a termését. A jelenlegi tanulmányban, a mezőgazdasági minisztérium elaborátumában kérésünkre módosították a feltételeket, már a gépesített termelést is elismerik. Az ellenőrzést idén a Szabadkai Közegészségügyi Intézet végezte, és mind a tíz termelő megkapta a minőségi tanúsítványt – mondta Kószó Róbert, és kifejtette, hogy gond volt például a fokhagymafejben lévő gerezdek számával is.
– A korábbi szabályzat szerint egy fejben csak 8–11 gerezd lehetett. Ezt sikerült módosítani, és most 5–28 gerezd is elfogadott egy-egy hagymafejben. A hagyma színébe is belekötöttek, ha lilás volt, mivel a szabályzatban az állt, hogy a fokhagyma hófehér színű. Azok, akiket ezek a megszorítások érintettek, joggal háborogtak, hogy a más hagymája megkapta a minőségi tanúsítványt, az övék pedig nem. Ezeket a kizáró okokat a mezőgazdasági minisztérium rugalmasságának köszönhetően sikerült kiküszöbölni. A termék emblémáján, a logón dolgozunk, amelyen stilizált fokhagyma van, magyar és szerb felirattal. Ezt véglegesíteni kell, a tervek szerint a hagymazsákok kötözőmadzagján lesz rajta a Verbicai Tavaszi Fokhagyma feliratú embléma. Még zárjegyre is szükség lesz, aminek az elkészítésére egyedül a topčideri pénzverde jogosult. A zárjegyes, védett, eredetigazolással ellátott fokhagymát közvetlenül kellene értékesíteni. Sajnos erre a kupecok nem vevők, nekik megvannak a csatornáik, kinek és hova adják tovább a fokhagymát. Kis csomagolásban, áruházláncokba kellene szállítani a zárjegyes fokhagymát, de azzal meg az a gond, hogy sokára fizetnek. A termelő azt szereti, az a biztos, ha a vevő leteszi a pénzt, és aztán viszik ki az udvarból a fokhagymát. Sok még a kérdés és a bizonytalanság az eredetvédelemmel. Úgy néz ki, hogy még idén sem lesz hasznunk a levédett verbicai tavaszi fokhagymából. Addig nem is lesz, amíg a védjegyünket nem fogják ellenőrizni a kereskedelemben, hogy amit a boltos árul, ahhoz a hagymához hogyan és honnan jutottak hozzá – mondta Kószó Róbert.

MILYEN AZ IDEI TERMÉS?

A Verbicán élő Marias Iliana Ella nyugdíjas, az egyesület közelmúltban megválasztott elnöke:

– A szurkos réti föld, a kötött talaj jobban megtartja a nedvességet, de az idén ez sem segített, sem téli, sem tavaszi csapadék nem volt, csak mutatóba. Örülhetünk, ha fél termésünk lesz, a végelszámolásnál pedig félő, hogy nem veszik meg a fokhagymát magasabb áron, mint tavaly, akkor veszteséggel zárják a termelők az idei évet. A fokhagyma termesztéséhez szükséges alapanyagok, a műtrágyától kezdve a növényvédő szereken át a kézi munkaerőig, minden drasztikusan megdrágult, az üzemanyagról nem is szólva. Fél hold hagyma permetezéséhez, a hagymalégy elleni védekezéshez szükséges szer 2200 dinárba kerül. A bajt tetézi, hogy új kártevő jelent meg, a korábban ismert hagymalégy mellett újabb jelent meg. Valószínűleg az éghajlatváltozás, a melegedés miatt olyan rovarok is meg tudnak élni vidékünkön, amelyekkel korábban nem találkoztunk – fogalmazott az egyesület elnöke, és hozzátette:

– Az olyan kistermelő, mint jómagam is, aki nyugdíj mellett foglalkozik hagymatermesztéssel, ha minden szolgáltatásért – szántás, ültetés, permetezés – fizetni kénytelen, lehet, hogy idén rá fog fizetni a hagymára. Nehéz napszámosokat találni, az órabér már 350–400 dinár. A felszedett termést azután még meg kell pucolni, tisztítani, amiért újabb órabért kell fizetni. A kiadások egyre nagyobbak, ha nem kapunk 300–500 dinárt a hagyma kilójáért, nem lesz rajta haszon – mondta az elnök asszony.

– A korábbi években május elején kezdtem a fokhagyma öntözését, idén a szárazság miatt már április első hetében elkezdtem locsolni. Kint hagytam az öntözőberendezéseket, és egyik áprilisi reggel fagyott, és bekásásodott a víz a csövekben, szerencsére nem okozott kárt a fagy. Idén mindenki rádolgozott a hagymatermesztésre, én négyszer locsoltam be a parcellákat. Általában elegendő volt kétszeri locsolás. Nem tisztítják az öntözőcsatornákat, a vízinövények teljesen benövik a kanálisokat, és egyre nehezebb az öntözés. A falu melletti nagycsatornát benőtte a nád, nagyobb a kipárolgás, lassú a vízutánpótlás, a szárazságban oda jutunk, hogy nem lesz miből öntözni a földeket. A csatornarendszert karbantartó közvállalatban azt mondják, akkor lesz vizünk, ha a Tisza vizét ide vezetik. Oroszlámosig már eljutottak, és majd a keresztúri vonalon a tiszai víz Verbicán keresztül a feketetói pumpaháznál eljut az Arankába, és azon keresztül Padénál kerül vissza a Tiszába, ezzel bezárul a Tisza–Aranka–Tisza-kör. De hogy ebből mikor lesz valami? – összegezte az öntözési problémákat Kószó Róbert.