A császárfa az ezredfordulót követően jelent meg vidékünkön. Mintegy 10–15 évvel ezelőtt kezdtek többen is próbálkozni elültetésével. Alapfaja (Paulownia tomentosa) Kínában őshonos, ennek ellenére Európába Japánon keresztül érkezett. Nevét Anna Pavlovna Romanováról kapta, némi németesítéssel.
Anna I. Pál orosz cár leánygyermeke volt, aki később Orániai Vilmos felesége lett. Őshazájában, Kínában a császárfa az erdőművelés fontos tényezője, több mint kétmillió hektáron nevelik, kielégítve a folyton növekvő faalapanyag-szükségleteket. Épületfaként és tüzelőként is nélkülözhetetlen arrafelé, de hangszerkészítéshez és szobrászathoz is használják. Mindemellett, de nem utolsósorban a talajpusztulás ellen is hasznos. Egy kifejlett, átlagosan tízéves fa évi száz kg száraz tüzelőágat, és a lehulló levelekből mintegy 80 kilogrammnyi szerves trágyát produkál. Alapvetően a napos, meleg helyeket, és a tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő-képességű talajt kedveli, tulajdonképpen bárhol megél.
A császárfának már az alapfaja is számos kedvező tulajdonsággal bír, gyors növekedés jellemzi. A különböző hibridek állítólag még jobb tulajdonságokkal bírnak, növekedésük még gyorsabb, fagytűrő-képességük jobb, leveleik pedig nagyobbak. Épületfa/bútorfa termelésekor a javasolt tő és sortávolság 4 méter, így egy hektárra 600-700 tő telepíthető, amiből 300-400 köbméter faáru nyerhető 8-10 évente. Pellet, faapríték készítésére is alkalmas, ez esetben egészen sűrűre is ültethető az ajánlások szerint. Egyelőre csak az első közép-bácskai tapasztalatokról lehet beszámolni. Ezek többnyire pozitív tapasztalatok, de nem minden esetben váltotta be a császárfa a hozzá fűzött reményeket. Valószínűleg ki kell még tapasztalni, hol, mikor, hogyan ültethető, milyen sortávolságra és milyen céllal. Felkerestük, megkérdeztük az eddigi tapasztalatokról azokat, akik már ültettek császárfát.
A Tomik Farm bejárata (Fotó: Tóth Péter felvétele)
Kiskároly Erzsébet elmondása szerint 2017-ben Kishegyesen ültettek el száz facsemetét, idén tavasszal pedig már ki is vágták őket.
Megvannak az első eredmények is: átlagosan tíz fából jött ki egy köbméternyi tüzelőfa, ami szerintük viszonylag jónak mondható. Azt is elmondta, hogy a facsemetéket a Prosperitati Alapítvány által kiírt pályázaton nyert eszközökből vásárolták. Egy megbízható faiskolából szerezték be, gyors növekedésű hibridről van szó. Erre véleménye szerint ajánlatos odafigyelni, mert nagyon nem mindegy, hogy milyen facsemetét telepít az ember. Azt is elmondta, hogy különböző sortávolságra lehet ültetni a császárfát. Kínában például egy fa általában huszonöt négyzetmétert foglal el, és huszonöt évig nevelgetik, mígnem az eladósorba kerülő lány bútorját készítik el belőle. Jól feldolgozható ugyanis, kiválóan alkalmas bútorkészítésre.
Ültethető 3x2 méteres, illetve 4x2 méteres, valamint 3x1 méteres sor és tőtávolságra. Valójában a sűrűség több tényező függvénye, elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy mikor szeretnék kivágni és mire tervezik felhasználni a fát. Erzsébet elmondta, hogy ő maga kishegyesi, férje topolyai, ám Szabadkán élnek. A kishegyesi kertekben többféle növényi kultúrával próbálkoztak. Mivel nem tudnak napi szinten eljutni a kertbe, olyan növényt kerestek, ami nem igényel folyamatos, napi szintű gondoskodást. Vízigényes növényről van szó, ezért nem árt, ha van öntözési lehetőség. Esetükben azonban öntözésre nem volt szükség, a Krivaja folyó mellett egy alacsonyan fekvő kertben szépen fejlődtek a növények. Ajánlott, illetve lehetséges a fák közé is valamilyen növényeket telepíteni. Kiskárolyék fekete berkenye bokrokat ültettek, melyek szintén szépen fejlődtek a császárfák között. A lombos fák árnyéka megvédte a bokrokat a túlzott napsütéstől. Jó kombinációnak bizonyult a növénytársítás. Idén tavasszal, mielőtt kihajtottak volna a császárfák, földig visszavágták őket. Mostanára 4-5 méteres új hajtások fejlődtek, láthatóan a már meglévő erős gyökérzet hozzájárult ehhez. Az első fagyokat követően a levelek lehullnak, de más fafajoktól eltérően nem képeznek vastag avarréteget, hanem gyorsan szétporladnak. Így a tápanyagok körforgása gyorsabban lezajlik a talajban.
A szintén kishegyesi Mike házaspár, Bernadett és József elmondták, először ismerőseiktől hallottak róla, hogy létezik ilyen gyorsan növekvő fa. Az interneten és más helyeken is utánanéztek, és 2018-ban vásárolták egy faiskolából a 800 hibrid palántát. Nagyon fontosnak tartják ők is, hogy megbízható helyen, laboratóriumi körülmények között nevelkedett, megfelelő hibrideket ültessen az, aki belevág ebbe a tevékenységbe.
Az általuk megvásárolt Shan Tong fajta állítólag a mínusz 25 Celsius-fokos hőmérsékleteket is kibírja. Nem kell félni tehát a kifagyástól, mert vidékünkön ennél alacsonyabb hőmérséklet nem fordul elő. Első év májusában palántálták el. Nem konténeres facsemetéket, egyéves, előnevelt fácskákat vásároltak ugyanis, hanem megfelelő körülmények között nevelt aprócska „palántákat”. Háromméteresre nőttek azonban már abban az első évben. Kezdetben rendszeresen öntözték, és kétméteres tőtávolságra, illetve három és fél méteres sortávolságra ültették.
A sor és a tőtávolság szerintük tetszés szerint változtatható aszerint, hogy milyen céllal ültetik a császárfát. Van, aki még sűrűbbre ülteti, majd minden második fát, vagy minden második sort pár év után már ki is vág, és így váltogatva a kivágott sorokat, folyamatos lehet a fakitermelés. Elmondták, nagyon fontos, hogy a kacsozást elvégezzék, mert a növények hajlamosak alacsonyan is ágakat növeszteni. Az első évben erre nem volt szükség, ugyanis első évben végrehajtották az úgynevezett tarvágást, amikor a talaj szintjéig visszavágták valamennyi fácskát, így serkentve a gyökérzet megerősödését. Második évben ezek mind kihajtottak. Mikéék szerint fontos az is, hogy a sorok között valamilyen takarónövény legyen. Esetükben jó párosításnak bizonyult a vörös here, amit ők ültettek a sorok közé takarónövényként. A gyógynövényként, valamint állatok takarmányozására is alkalmas vörös here a gyomok terjedését is megakadályozta egyben. Így aztán a területet valójában duplán sikerül hasznosítani.
Azt is elmondták, hogy igen sokrétű felhasználása lehetséges a császárfának. Gerenda is lehet belőle, építkezési célokra, illetve bútorfának is kiváló, ugyanis nagyon jól feldolgozható, csomómentes alapanyag. Ugyanakkor tűzifának is tökéletes, hiszen magas a cellulóz és lignin tartalma. Ágaiból és törzséből brikettet és pelletet is készítenek, aminek szintén kiváló a fűtőértéke. A lehulló levél, tudomásuk szerint is, akár takarmányként is felhasználható, de ezt nem próbálták ki. Hagyták, hogy a talajra lehulló levelek a talaj tápértékét gazdagítsák. Tapasztalataik szerint az aszály nem viselte meg ebben az évben sem, és úgy tudják, hogy méhlegelőként is kiváló, de a 2018-ban létrehozott ültetvényükön a császárfa eddig még nem virágzott. Fontolgatják, hogy esetleg a jövőben méhészettel is foglalkoznának az ültetvényen. Azt is elmondták, sokan kétkedve fogadták, amikor látták, mivel ültetik be a területet. Most viszont elismerően bólogatnak, amikor látják, mivé fejlődött. Még a nagy tapasztalatokkal rendelkező nagytata is kétkedésének adott hangot, amikor ültették a fákat. Most viszont, főleg a jelenlegi árak tükrében, azt mondta, ez „aranyat érhet”.
Kishegyes és Topolya között a főút mellett található a Tomik Farm, melynek bejáratát impozáns fasor szegélyezi. Hosszan, mind a két oldalról szépen fejlett császárfák díszítik a telephelyhez vezető útszakaszt. Tomik Nimród, a tanya tulajdonosa elmondta, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt ültették a császárfát. Visszaemlékezései szerint az utasítások alapján az első évet követően teljesen a földig vissza kellett vágni valamennyit, hogy utána még erőteljesebben növekedjenek. Elmondta, hogy egyelőre nem tervezi kivágni az impozáns fasort, ami egyfajta talajeróziót gátló, szélvédő sávként is szolgál. Annak idején úgy hallotta, hogy gyorsan növő és igénytelen fafajtáról van szó. Ezért esett erre a választás. Egyéves, konténeres facsemetéket vásároltak, megbízható helyen, egy faiskolában. Az első évben az öntözésre is odafigyeltek, rendszeresen locsolták a fasort. Azt követően azonban a tapasztalatai szerint már nem igényel különösebb ápolást egy ilyen fasor.
A szintén topolyai Slingár Irén elmondása szerint öt évvel ezelőtt 33 ár területű családi birtokot, egy gyümölcsös létesítésére is alkalmas területet ültettek be császárfával. Azt hallották róla, gyorsan növekszik, a költségek gyorsan megtérülnek. Mellette egy másik parcella, azon termőben lévő gyümölcsös van, és úgy gondolták, ezt nem kell annyira gondozni, de, hogy ne álljon parlagon, a császárfára eset a választás. Ajánlották, hogy kezdetben öntözzék, és mivel nem szerelték fel csepegtető rendszerrel, hagyományos módon, ciszternákból, kézi erővel öntözték az első évben. Azt ígérték, hogy öt év alatt megnő, kiszedhető lesz. Idén voltak hatévesek a fák, és el is kezdték kiszedni őket. Slingár Irén elmondása szerint nem váltak valóra teljes egészében a várakozásaik. Úgy tűnik, a fa nem igazán minőséges, az ágak pedig gyorsan kiszáradtak, fűtőértékük valójában a csutkáéhoz hasonlítható. A törzs, amikor kivágták, még nedves és súlyos volt, de gyorsan kiszáradt, a közepében pedig még volt egy üreges réteg. Úgy döntöttek, nem a földig vágják vissza, hanem tövestől kiszedik a fákat.
Bútor készítésére lehetnek az idősebb fák alkalmasak, de a hatéves fa véleménye szerint erre még nem használható fel. Hűvöst ad, gyorsan nő, szép is, de teljes egészében Slingárék várakozásait nem váltotta valóra a császárfaültetvény. Most tövestől szedik ki, ami szintén nem kis feladat Irén elmondása szerint, ugyanis a gyökér sok helyen szerteágazó, vastag.
A császárfa jó mézelő növénynek is számít, virága ugyanis gazdag nektárban. Eltelik azonban néhány év, mire először kivirágzik. A vajdasági tapasztalatok szerint a különféle hibridek először 5–8 éves korukban virágoznak. Több ismert topolyai méhész öt-hat évvel ezelőtt a kaptárak közelében megkezdte a császárfák ültetését. Reményeik szerint hamarosan gazdag méhlegelőként is szolgálnak virágzáskor.
