A zene, ami összeköt

Az elmúlt két évben számos dologra hatással volt a koronavírus megjelenése, a járvány gyakorlatilag leállította a szórakoztató- és zeneipart. A zene szerelmeseinek, legyen szó akár a zenészekről, akár a közönségről, egy bizonyos ideig szünetet kellett tartaniuk. Az élő zene, a koncertek és fesztiválok kedvelőinek sokat kellett várniuk, amíg kedvenc előadóik ismét a színpadra állhattak. Azonban nem csak a leállásról és a szomorúságról szólt az elmúlt időszak. Sok zenekar új projektbe kezdett, új korszakok és új műfajok születtek. Sőt, akadnak olyan együttesek is, amelyek éppen a koronavírus ideje alatt alakultak meg.

Sietve készülődök Óbecsére, ugyanis egy nem mindennapi eseménynek lehetek a szem- és fültanúja, egy kizárólag lányokból álló pop-rock együttes próbájára tartok. Ez az óbecsei Les Filles zenekar, amely 2020 augusztusában állt össze. Az általános iskolás és középiskolás lányokból álló együttes tagjai Horvát Anna, Deák Noémi, Lovas Fiona, Katarina Pivnički, Erős Lilla és Jovana Batinić.

– Anna, Katarina és én már zenéltünk együtt egy másik zenekarban. A Les Filles éppen abban az időszakban alakult meg, amikor a koronavírus még nagyban befolyásolta a mindennapokat. Emiatt kezdetben nem volt annyi fellépésünk, egy ideig nem is jártunk sehova zenélni. Most azonban már jobb a helyzet. Többször zenéltünk már Óbecsén különféle rendezvényeken és fesztiválokon, de szórakozóhelyen is felléptünk már. Voltunk Bácsföldváron és Nagykikindán is. Igazából szívesen megyünk zenélni, ha elhívnak bennünket – kezdi a beszélgetésünket Lovas Fiona, a Les Filles zenekar billentyűse.

A zenekar megalapításának ötlete az óbecsei Lovas Đijanta zongoratanárnőtől származik, akinek neve bizonyára nem ismeretlen a helyiek körében. Számos zenei rendezvény szervezője, az egyik ilyen éppen az Óbecsén minden évben megtartott nyári zenei tábor, amelyen részt vettek a zenekar tagjai is. A lányok hetente egyszer próbálnak Đijantánál, de fellépések előtt gyakrabban összejönnek, hetente akár több alkalommal is. A lányokat a zene és a zenélés iránti szeretetük hozta össze, de jó kapcsolatot ápolnak egymással a zenekaron kívül is.

– Jártam zeneiskolába és klasszikus gitáron játszottam. Körülbelül öt évvel ezelőtt kezdtem el basszusgitározni. Játszottam már másik zenekarban is, most összesen három együttesnek vagyok a tagja. Édesapámtól tanultam meg játszani, hiszen ő is basszusgitáros – kapcsolódik be a beszélgetésbe Horvát Anna, a zenekar basszusgitárosa. Az együttes nevének ötlete tőle ered. Mint mondja, olyan nevet szerettek volna, amelyből rögtön kiderül, hogy a zenekart csak lányok alkotják. Így esett a választás a Les Fillesre, amely franciául annyit jelent: a lányok.

– Körülbelül három és fél éve kezdtem el dobolni egy családi ismerősnek köszönhetően, aki már régóta dobol. Ezenfelül különféle videókat nézegettem, és hát nagyon megtetszett ez a hangszer, úgy gondoltam, kipróbálom én is. Az alapok elsajátítása nem okozott gondot, Red Hot Chili Peppers-dalokkal kezdtem, aztán szépen lassan jött a többi is – meséli Deák Noémi, a Les Filles zenekar dobosa. Anna és Noémi is osztja a véleményét azzal kapcsolatban, hogy sem a basszusgitár, sem a dob nem egy kifejezetten női hangszer, ennek ellenére mindketten nagyon szeretik és élvezik az általuk választott hangszereken való zenélést és kihívást látnak benne. Lovas Fiona a hegedűvel ismerkedett meg először négy és fél éves korában, aztán, mint mondja, a zongora idővel felváltotta a vonós hangszert.

– Valójában édesanyám ültetett a zongorához. Édesanyám zongoratanárnő, apukám gitározott, nyilván valamiféle elvárás is volt a szüleim részéről, hogy én is nyissak a zene felé. Kiskorom óta zongorázok, számos versenyen is részt vettem már – meséli Fiona.

A Les Filles gitárosa Katarina Pivnički.

– Két-három évvel ezelőtt kezdtem el gitározni, volt otthon egy akusztikus gitárunk. Először azon játszottam, majd az akusztikust felváltotta az elektromos gitár. A szüleim nem zenészek, zeneiskolába sem jártam, de jártam különórákra egy zenetanárhoz – meséli a kezdeteket Katarina.

A lánybandának két énekese van, Erős Lilla és Jovana Batinić. Lilla hétéves korától énekel. A zenekarban ugyan nem játszik semmilyen hangszeren, de hegedül is.

– Anyukám ötlete volt, hogy kezdjek el énekelni. Igazából népdalokkal kezdtem, aztán később becsöppent az életembe a pop. Most párhuzamosan éneklem egyiket is, másikat is. Én vagyok a zenekar egyedüli nem ide valósi tagja, törökbecsei vagyok. Anyu hoz át Óbecsére, amikor próba van vagy éppen fellépés, nagyon hálás vagyok neki emiatt – mondja Lilla.

– Én is részt vettem két évvel ezelőtt a zenetáborban. A gitárosunk, Katarina szólt, hogy alakulóban van egy zenekar, és ha szeretnék, csatlakozzak én is. Elénekeltem néhány dalt, ami Đijantának elnyerte a tetszését, és akkor ő is megkérdezte, hogy lennék-e az együttes tagja – meséli Jovana.

Arra a kérdésemre, hogy a zenekarban való zenélést kötelezettségnek vagy hobbinak élik-e meg az együttes tagjai, Anna válaszolt. Szerinte mindenki nagyon élvezi, amit csinál, szeretnek együtt zenélni, élvezik a fellépéséket és ez valójában egy igazi szórakozás mindannyiuk számára.

– A lányoknak az iskolai és egyéb kötelezettségek mellett jut idő a próbákra. Mindannyian nagyon jó tanulók az iskolában, felelősségteljesek, és ez meglátszik a zenekarhoz való hozzáállásukon is. A közös próba előtt a zenekar tagjai otthon is gyakorolnak, ki-ki a saját részét.

Igyekszünk kicsit nehezebb dalokat választani, amelyek kihívások mindenki számára. A repertoárban vannak magyar, szerb és angol nyelvű dalok egyaránt. Az egy dolog, hogy nálunk próbálunk, de a különféle fellépési helyszínekre el kell jutni, a hangszereket is el kell szállítani. A szülőkkel nagyon jó az együttműködés, mindenkire tudok számítani – véli Lovas Đijanta, a zenekar vezetője.

Az óbecsei lányegyüttes repertoárján közel húsz dal szerepel, a lányok koncertjén a közönség hallhat pop, rock és blues zenét is. Egyelőre feldolgozásokat zenélnek, de idővel szeretnék a repertoárt bővíteni saját számokkal is. A zenekar tagjai elmondták, hogy tapasztalataik szerint a generációjuk inkább modernebb zenét hallgat, mint élő zenét, ennek ellenére a baráti körük tagjai rendszeresen eljárnak a fellépéseikre és szívesen hallgatják őket. Kíváncsi voltam arra is, hogy amikor a jövőbe tekintenek, mit gondolnak, meddig fognak együtt zenélni. Erre a kérdésemre először Horvát Anna válaszolt.

– Jó lenne minél tovább fejlődni, minél több mindent elérni és minél több helyre eljutni, hogy az emberek megismerjék a zenekart, megismerjék a zenénket. Nagyon szeretnénk egyszer külföldön is fellépni, ha lesz rá lehetőségünk – mondta a zenekar basszusgitárosa. Deák Noémi, a zenekar dobosa azt mondja, sokat gondolkodott már ezen. Személy szerint ő is nagyon szeretné, ha minél tovább együtt muzsikálnának, akár a távolabbi jövőben is.

A lányegyüttes tagjai egyhangúan egyetértettek abban, hogy nem szeretnék, ha a továbbtanulás miatt feloszlana a zenekar, és a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy erre ne is kerüljön sor.