Jártak már Önök Titelen, ahol a Béga folyó a Tiszába torkollik? A dél-bácskai település a Tisza jobb partján található, alig néhány kilométerre a folyónak a Dunába való torkolatától. A városkával szemben ömlik a Béga vize a Tiszába, a Kálvária-dombról körültekintve valóban festői látvány tárul elénk. A különleges földrajzi fekvésről valószínűleg sokan hallottak, de kevesebben arról, hogy a városka egykori életét visszatükröző katolikus temetőben sok más értékes német, szlovák és magyar sír mellett található a legfiatalabb aradi vértanú, gróf Leiningen- Westerbug Károly honvéd tábornok és a törökbecsei Sissányi Erzsébet gyermekeinek, Árminnak és Erzsébetnek a sírhelye. A hosszú évtizedekig elhanyagolt, impozáns kripta és obeliszk néhány hónapja felújult, és ily módon megmenekülhet egy fontos magyar nemzeti emlék a dél-bácskai szórványban.
Szőke Anna (Fotó: Lakatos János)
– Tulajdonképpen a véletlen folytán fedeztük fel – kezdte dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnök asszonya, amikor a felújítás történetéről érdeklődtem. Elárulta, nemcsak kutatók, hanem természetbatárok is tagjai a társaságuknak, olyan emberek, akiket érdekel, hogy mivel foglalkoznak. Így társult hozzájuk Korenchy László és Pecze Rózsa, akik nagy természetjárók, barangolók.
– Ők időnként küldenek nekem fotókat, és így kerültek hozzám a titeli katolikus temetőben fellelhető síremlékek. Ledöbbentem, hogy micsoda sírok találhatók ott, a legkimelkedőbb Leiningen-Westerburg Ármin síremléke. Ezután jött az ötlet, hogy egy csoporttal elmegyünk, és megnézzük. 2020 őszén volt ez. A sövénytől, a gaztól nem tudtuk megközelíteni, ami nagyon szomorú volt, főként, hogy szinte két méterre a sírhelytől már szemétdombot kezdtek kialakítani. Vittünk koszorút is, és alig-alig tudtuk felhelyezni a kerítésre, ami körbeveszi a kriptát. Szomorú voltam és megfogadtam, hogy nem hagyom, hogy ez a semmibe vesszen. Amikor megjelentek a pályázatok, a Bethlen Gábor Alapítványnál pályáztunk. Sok nehézségbe ütköztünk, a titeliek ezzel nem foglalkoztak, mi eljutottunk a polgármesterig, aki hallgatólagosan beleegyezett a tervünkbe, majd a helyi temetkezési közvállalathoz fordultunk Korenchy László közreműködésével. Ő már többször járt Titelen, voltak kapcsolatai, nehezen, de összegyűltek a szükséges dokumentumok, a költségvetési terv kidolgozásában Hallgató Imre volt segítségemre. Ő is látta, hogy mi a helyzet, velünk volt a kiránduláson. Utána kerestünk valakit, aki a helyszínen intézkedik, Latinkić Magda személyében meg is találtuk a segítséget, aki ismerte a helyi feltételeket. Beadtam a kérelmet, de persze még több papírt kértek, jártunk a tartományi Műemlékvédő Intézetben, önkormányzatban, kataszeri kivonatokat gyűjtöttünk, nem egy akadályba ütköztünk, de végül sikerült a papirológiát elintézni és megnyertük a pályázatot – ismertette Szőke Anna.
Így nézett kis a sírhely a felújítás előtt (Fotó: Herceg Elizabetta)
A letisztított sírhelyen találták meg Ármin nővérének kőkeresztjét (Fotó: Herceg Elizabetta)
– A titeli temetőben és Titelen is 2020 őszén voltam először életemben – kapcsolódott a beszélgetésbe Hallgató Imre okleveles építőmérnök.
– A titeli fennsík egy vájatában van a temető katolikus részének a nagyobb része, fent, a fennsíkon van a kisebb része, távolabb pedig a pravoszláv temető található. A fennsík szélén, egy meredek rézsűben találtható ez a kripta. Az első alkalommal, amikor kimentünk, a bozóttól alig tudtuk megközelíteni, a derékig érő gaz között úgy bújtunk át. A körülbelül 8 méter magas obeliszk és a kripta annyira be volt nőve borostyánnal, hogy csak azt férehúzva győződhettünk meg róla, hogy ki az, aki itt nyugszik. A kripta fölött, körül szép kovácsoltvas kerítés volt, igen rozsdás állapotban. Semmi többet nem lehetett látni. Senki nem gondozta, nem viselte gondját, ami még aggasztóbb volt, hogy néhány lépésre az obeliszktől egy hatalmas tölgyfa található, aminek két igen vastag ága ráhajlott a sírhelyre. Abból, amit láttunk, az alapján próbáltuk eldönteni, hogy mit lehet csinálni, az emlékhelyhez méltó legyen a helyreállítás. Munkaerőt kellett találni, hogy a rengeteg gazt eltakarítsák, hogy hozzá lehessen fogni az érdemleges munkához.
Leiningen-Westerburg Ármin sírhelye egy magaslaton található (Fotó: Herceg Elizabetta)
Maga az obeliszk mészkőből készült, több elemből van összeállítva, tökéletesre sikerült az alapozása, mert a rendkívül meredek rézsű mentén stabilan áll a mai napig, mindamellet, hogy a mellette levő kripták mind megroggyantak, megrongálódtak. Ez volt a nagy pozitívum, amit jónak találtam, de minden mást újra kellett gondolni, mert az eredeti elképzelésem szerint nem lehetett helyreállítani a kriptát. Amikor sikerült letakarítanunk a borostyánt, a gazt, meglepetés ért bennünket. Találtunk ott egy kőkeresztet, fekve, először azt gondoltuk, hogy Ármin édesanyja, kutattuk a szakirodalmat, de kiderült, hogy a testvére, a nővére. Újdonság volt ez mindannyiunknak, hogy ketten nyugszanak itt.
Hallgató Imre a síremlék helyreállítása mellett arról is mesélt, miért fontos az aradi vértanú fiának tevékenysége, aki sokat tett az árvízveszély megszüntetéséért ezen a vidéken, és ezért is megérdemli, hogy az utókor is tisztelegjen előtte.
Hallgató Imre (Fotó: Lakatos János)
– Ármin egyéves volt, amikor édesapját kivégezték. A magyar királyi kormány és család katonai pályára szánta, arra is lépett. Ármin százados volt, de tüdőbetegsége miatt leszerelték, és amikor ez történt, folyamatban volt a Duna, Tisza és más, árvízzel fenyegetett folyóknak a megrendszabályozása, árvízvédelmi gátak építése. Miniszteri biztosként a Tisza–Duna belvízszabályozó társulatnál dolgozott. Megbízták, hogy vezesse a munkálatokat, és így ő itt volt Dél-Bácskában hosszabb ideig, de nem élt itt, Bécsben élt. A magyar királyi földművelésügyi minisztérium építette meg a kriptát és az obeliszket, és Gerenday Antal budapesti kőfaragó készítette el a kriptát. Amikor letakarítottuk az obeliszket, akkor látható volt, hogy milyen különleges felületi megmunkálással készült, idestova százhúsz éve, később megtudtuk, hogy egy nagyon híres kőmegmunkáló cégről van szó. A szöveges márványtábla fölött kőbe vésve található a családi címer. Kőrestaurátor feladata lesz helyre hozni, mert az idő kicsit megkoptatta a címert is.
A felújításra váró családi címer (Fotó: Herceg Elizabetta)
Aggasztó volt, hogy egy bemélyedést találtam a kripta lejáratnál, fennált a gyanú, hogy beomolhatott, vagy van valami a föld alatt. A felújítás előtt picit megnyitottuk, s láttuk a két érckoporsót. A kripta belülről 120 év után is jó állapotban van, sérülésmentes, a közeli tölgyfa gyökerei sem rongálták meg. A kovácsoltvas kerítést megjavítottuk, körülbetonoztuk a kripta szegélyét, a tetejét. Hűek maradtunk az eredeti kivitelezéshez. Megvalósultak a tervek, a kripta körül még lehet majd rendezni a terepet, hogy a gaz ne veszélyeztesse ismét az építményt.
Ármin édesanyja idővel másodszor is férjhez ment és Kolozsvárott nyugszik egy mauzóleumban. A nővére, akinek három gyermeke született, miért kerül ide, nem tudjuk, ez még kutatás alatt van – ismertette az elvégzett munkát Hallgató Imre.
A márványtábla, melynek szövege emléket állít az elvégzett hatalmas munkának (Fotó: Herceg Elizabetta)
A titeli dombvidék, a három folyó közelsége és a patinás épületek, különösen a Kálváriadombról nézve, festői szépségű látványt nyújtanak. Titel mintegy négy és félezer lakosából három-négyszázan magyarok. Latinkić Magdával, a helyi VMSZ és a titeli Művelődési Központ elnökével a Kálvária-dombon ültünk le a temetői sétát követően, ahol szlovák, német magyar, szerb sírok között barangoltunk, idéztük fel a városka egykori virágzó múltját. Elmondta, manapság már igen nehéz a helyi magyarságot összehozni, a járvány szinte mindent leállított, hiszen a magyar lakosság idős. A szórványtelepülések minden gondjával küzdenek, de tavaly sikerült megszervezni a Tisza partján a Magyar Konyha Napját, és idén már nőnapi bált is tartottak.
A Tisza és a Béga találkozik (Fotó: Herceg Elizabetta)
– Szőke Annának és társainak köszönném meg, hogy felfigyeltek erre a dologra, anyagiak hiányában mi ezt itt helyben nem tudtuk volna biztosítani. Nagy lendülettel fogtak hozzá, én szívesen fogadtam a feladatot, és úgy gondolom, hogy szépen megcsináltuk, és a magyarok büszkesége lehet. Tudjuk, hogyha elfelejtjük az elődeinket, akkor nem támaszkodhatunk arra, hogy az utódaink valamire felfigyeljenek. Nekem ez egy nagy büszkeség, öröm, jó érzés. Munkásokat kerestem, segítettem ahol tudtam, felügyeltem a munkálatokat. Egy véletlen során, amikor itt voltak Annáék mindenszentek előtt, találkoztunk az egykori plébánosunkkal, aki Titelen szolgált, tőle tudtuk meg, hogy milyen nagy tisztelettel helyezték örök nyugalomra Leningen-Westerburg Ármint, több kilométeren át vállon hozták ide a vasútállomásról. Az volt a vágya, hogy Titelen a legmagasabb csúcsfokon legyen eltemetve, testvére és az édesanyja teljesítették a kívánságát, és oda került a sírhelye. A plébános szülei, nagyszülei is itt nyugszanak, és amikor itt szolgált, évekig gondozta a Leiningen-sírt, március 15-én koszorút helyezett el rajta.
Latinkić Magda (Fotó: Herceg Elizabetta)
Álljon itt végül az obeliszken található márványtábla felirata:
"GRÓF LEININGEN-WESTERBURG ÁRMIN
FÖLDMÍVELÉSÜGYI M. KIR. MINISTERI BIZTOSNAK
A TITELI TISZA DUNA TÖLTÉSFENTARTÁSI ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT HÁLÁS KÖZÖNSÉGE
1848 –1900
Az alant elterülő rét arany kalásza hirdeti érdemét örökké."
A magaslatról letekintve valóban belátni a vidéket, mely a Tisza szabályozását követően termővé vált. A harmincévesen mártírhalált halt édesapa mellett fia is méltó rá, hogy nevét ismerje az utókor. A felújított sírhely felszentelését tavaszra tervezik.
