Amikor tartósan alacsonyak voltak a banki kamatok, sokan éltek a kínálkozó lehetőséggel, és nagyobb összegű hitelekből oldották meg például az ingatlanvásárlást, gépkocsit vásároltak, lakásokat újítottak fel. Akik változó kamatozású hosszú lejáratú hitelt vettek fel, azokat igencsak kellemetlenül érinti, hogy a törlesztőrészleteik jelentősen megnőttek. Történik ez mindannak ellenére, hogy a polgár semmit sem „vétett”, a részleteket is rendszeresen és időben törlesztette. A pénzügyek, a bankügyletek azonban már csak ilyenek. Egyben intő jel lehet, hogy ha valamilyen pénzügyi konstrukciót kiválasztunk, melynek a hitelfelvétel is a része, akkor alaposan mérlegelni kell minden jövőbeni kockázatot. A gazdaság ugyanis még az úgynevezett „békeidőkben” is ciklikus mozgásokat produkál. Az ilyen folyamatok, az jó és a rossz periódusok váltakozása életünk minden területét, de még a természetben zajló folyamatokat is jellemzi.
Mind több jel utal arra a világgazdaságban, hogy valamiféle válság van kialakulóban. Lényegében egy ideje már valójában ismét válságról beszélhetünk. Ezen nem kellene csodálkoznunk, hiszen a történelmi tapasztalatok szerint is időről időre jönnie kell egy újabb ciklusnak. A járvány utóhatásai, a háborús hangulat és egyéb anomáliák csak rásegítettek a folyamatokra. A kibontakozó válság hozzájárulhat ahhoz, hogy a „szép új világ” víziója ismét sokak számára csak illúzió, vagy utópia. A pénzbőség korszakának előnyeit sokan használták ki ügyesen. Eljöhet azonban a „hét szűk esztendő” korszaka. A hét bő esztendő után most a hét szűk esztendő következik.
Sokan nem is tudják, hogy a „hét szűk esztendő” kifejezés a Bibliából származik: Isten szólt két álmon keresztül a fáraónak, hogy készüljön fel arra, hogy hamarosan nagy változás áll be a gazdasági életben. A valószínűleg örök érvényűnek tekinthető tanulság a történetben, hogy a hét bő esztendő után mindig jön hét szűk, de legalábbis szűkebb időszak. A gazdaságban mindig is ciklusok voltak megfigyelhetők.
A történelmi tanulság a ciklusokkal kapcsolatban az lenne, hogy a hét bő esztendő nem azért van, hogy dorbézoljunk. Lehet ugyan egy kicsit bátrabban költekezni, beruházni, de olyankor kell felkészülni arra is, hogy egyszer a bőségnek befellegzik. Igyekezni kell minél jobban kihasználni a bőséges időszak kínálta lehetőségeket, de nem árt a megfelelő óvatosság sem. Ősidők óta így van ez, ahogyan a szólás is tartja: amennyit le, annyit fel a kerék. A jelek szerint azonban az emberiség zöme ebből semmit sem tanult. Pedig ha csak ezt az egyszerű leckét megtanulnák az emberek, a cégek és a kormányok, jobb hely lehetne a világ. A világgazdaság története akkor talán nem felfúvódó buborékok és összeomlások szüntelen körforgásáról szólna.
A gazdaságtörténészek másként közelítenek a válságokhoz, mint az egyszerű, úgymond „parlagi” közgazdászok. Utóbbiak időhorizontja csupán néhány év, legfeljebb évtized, amit vizsgálnak, mert úgy vélik, ennél messzebbre visszamenni az időben nem érdemes. A gazdaságtörténészek viszont könnyedén „ugrálnak” akár évszázadokat is. Nekik köszönhető az olyan hosszú távú gazdasági folyamatok felfedése, mint a ciklikus ingadozások, a gazdasági ciklusok.
SZINTEN TARTOTTÁK AZ ALAPKAMATOT
A Szerb Nemzeti Bank igazgatósága a hónap elején megtartott ülésén úgy döntött, hogy a referenciakamatot 6,50 százalékos szinten tartja. Ez a harmadik olyan hónap 2022 áprilisa óta, amikor a jegybank nem emelte, hanem csupán szinten tartotta az irányadó alapkamatot. Ugyanez történt egyébként egy hónappal korábban is, ami jó jelnek számít. 2022 márciusában, a kamatemelések megkezdése előtt az alapkamat mindössze 1 százalék volt. A pénzbőség, az olcsó pénz időszaka volt az. Jelenleg azonban az infláció Szerbiában továbbra is jóval a jegybank által kijelölt sávon felüli, még mindig a két számjegyű tartományban mérik. Mivel a monetáris politika keretében, a jegybankok egyik eszköze az infláció elleni harcban az alapkamat emelése, a kérdés továbbra is nyitott, a dilemma fennáll: emelni, vagy szinten hagyni a kamatokat. A csökkentés egyelőre a jelek szerint nem szerepel a lehetséges opciók között.
A Szerb Nemzeti Banknak az irányadó alapkamat változatlan szinten tartásáról szóló döntését a globális inflációs nyomás folytatódó enyhülése, valamint a hazai infláció érzékelhetően csökkenő pályája indokolta. A döntés meghozatalakor a közleményük szerint figyelembe vették a tényt, hogy az előző időszakban szigorodtak a monetáris kondíciók, és most már teljes mértékben megmutatkoztak a korábbi alapkamat-emelések hatásai.
A kedvezőtlen gazdasági folyamatok már 2020–2021-ben beindultak. Az ellátási és termelési láncok szakadozása, a koronavírus-járvány megjelenését követő lezárások árfelhajtó hatást fejtettek ki. Előtte a monetáris politikákat egészen más célok vezérelték. Csak az utóbbi két-három évben kezdődtek az úgynevezett kamatemelési ciklusok. Az Európai Központi Bank irányadó kamatlába nemrég még nulla százalék volt, az amerikai Fed esetében pedig 0,25 százalék. A Szerb Nemzeti Bank is egészen 1 százalékra levitte ezt az értéket. A 2022-es év elején még negatív volt az Euribor, az a kamatláb, melyen a nagy bankok és pénzintézetek egymást hitelezik. Az Euribor egyébként az angol Euro Interbank Offered Rate rövidítése. Jelentése: Európai irányadó bankközi kamatláb. Az európai bankok egymásnak felajánlott euró alapú hitelkamatainak napi szintű átlagolása valójában. A piaci és jegybanki kamatváltozások hatására emelkedik, vagy csökken. Bankok és pénzintézetek használják kölcsöneik beárazásához. Szerbiában a hosszú távú hitelek, főleg a lakáshitelek rendre az euróhoz kötöttek. A korábban folyósított és még nem törlesztett több mint 150 ezer lakáshitel 99 százaléka euró alapú. Az euróhoz kötöttség nem csak a dinár és az euró közötti mindenkori árfolyamot jelenti, hanem függ attól is a kamatozás, hogy a közös európai fizetőeszköz esetében mekkora az irányadó alapkamat. Ez az oka annak, hogy a dinár- és a devizaalapú hitelek esetében is nőttek a törlesztőrészletek Szerbiában. A hazai fizetőeszköz árfolyama az euróhoz mérten jóformán nem változott. Mindkét pénznem esetében nőtt azonban az alapkamat. Ezért nőhettek, és nőttek is a törlesztőrészletek. A rendelkezésre álló statisztikák szerint egyelőre ennek nincs olyan hatása, hogy az emberek ne tudnák fizetni a hiteleiket rendszeresen. A nem törlesztők száma nem nőtt meg jelentősen.
Török Erna felvétele
A Szerb Nemzeti Bank nem emelte ugyan az alapkamatot, de az infláció elleni harcban úgy döntött, tovább szigorítja a hazai monetáris kondíciókat. A forgalomban lévő pénz mennyiségét a bankok számára előírt kötelező tartalékon keresztül próbálja csökkenteni. Mintegy 115 milliárd dinárral „mérsékelték” így a likviditást. A legutóbbi közleményükben az is olvasható, hogy amennyiben szükségesnek tartják, nem zárják ki a monetáris politika további szigorításának lehetőségét.
Mindeközben tovább folytatódott a globális inflációs nyomás gyengülése. Elsősorban az energia és az elsődleges termékek világpiaci árának csökkenése miatt, amelyek árai továbbra is jelentősen alacsonyabbak az előző évhez képest. A nemzetközi ellátási láncok is lassan újra rendeződnek. Legfontosabb gazdasági partnerünk az EU, és ott a pénzromlás üteme augusztusban nem változott júliushoz képest. A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint az euróhoz kötött lakáshitelek átlagos kamatlába tavaly áprilisban 2,66 százalék volt. Egy évvel később már 6,29 százalékra emelkedett. Idén májusban 6,47 százalékra, júniusban viszont 6,65 százalékra módosult.
Egy 30 évre leszerződött 30 ezer eurós hitel esetében ez azt jelenti, hogy 65 euróval emelkedett a hitelezettek havi törlesztőrészlete. A korábbi 120 helyett most több mint 185 eurót tesz ki a havi terhelésük. Egy szintén 30 éves futamidővel folyósított 50 ezer eurós kölcsönnél tavaly ilyenkor még átlagosan 202 eurós törlesztőrészletet fizettek a bankok ügyfelei országunkban, ma viszont már csaknem 310 eurót vonnak le jövedelmükből a pénzintézetek.
A Szerb Nemzeti Bank illetékesei szerint továbbra is körültekintő és óvatos monetáris politikára van szükség, a geopolitikai feszültségek ugyanis továbbra is fennállnak. Október 6-án döntenek ismét arról, hogy mi legyen az alapkamattal.
Mindeközben a bankoknak szeptember 1-je után jogukban áll a különféle szolgáltatási díjakat, az úgynevezett illetékeket megemelni. Ez nem jelenti azt, hogy minden bank drágít is. Már csak azért sem, mert ahhoz a Szerb Nemzeti Bank jóváhagyása is szükséges. Drágítás előtt két hónappal, e-mailben, SMS formában, Viberen vagy más kommunikációs csatornán minden árkorrekcióról időben köteles értesíteni a bank az ügyfeleit is. Nem kell tehát hirtelen drasztikus drágulásra számítani, még az sem kizárt, hogy bizonyos szolgáltatásaikat egyes bankok olcsóbban kínálják majd. Valószínűleg a legtöbb esetben az infláció mértékével tervezik majd a szolgáltatási díjak korrekcióját.
Mint említettük, Szerbiában a lakáshitelek 99 százalékát változó kamatlábbal kötötték meg a bankok ügyfelei. Ez azt jelenti, hogy országunkban szinte az összes hitelezettet érintik a drágulások. Egyelőre nem nőtt meg azok száma, akik nem törlesztik a részleteket időben. Kérdés azonban, hogy hol van a tűréshatár. A lakosság és a gazdasági szubjektumok egyelőre jó törlesztők, de ha a helyzet romlik, a mutatószámok is romlani fognak erre vonatkozóan. Nehéz felmérni, hogy még milyen mértékű emelkedést bírnának el a hitelezettek, de egy biztos: nem vagyunk messze ettől a határtól.
Biztató azonban, hogy közel három év után júliusban először csökkentek az árak havi szinten Szerbiában. A Szerb Nemzeti Bank a Köztársasági Statisztikai Intézet adataira hivatkozva jelentette be, hogy 2020 szeptembere óta először jegyezték havi szinten a fogyasztói árak csökkenését. Átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliusban, júniushoz viszonyítva. Ez ugyan majdnem a nullával egyenlő és messze a hibahatár alatt van, de még így is bizakodásra adhat okot.
A Szerb Nemzeti Bank végrehajtó bizottsága hétfőn elfogadta azt az átmeneti intézkedést, melynek értelmében a bankoknak kötelezően korlátozniuk kell a változó kamatozású lakáshitelek kedvezményezettjeinek kamatát, amennyiben első ilyen hitelüket törlesztik, illetve amennyiben a hitel összege nem haladja meg a 200 ezer eurót. A 2022. július 30-ig jóváhagyott lakáscélú hiteleknél a nominális kamat nem lehet magasabb 4,08 százaléknál, a törlesztőrészletek így tíztől huszonöt százalékkal is alacsonyabbak lehetnek. A kamatkülönbözetet a banknak a határozat alkalmazása miatt nem lesz joga követelni az adóstól.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
