Európában már 35 éve szeptember 22-e autómentes nap, vagy legalábbis a pozitív hangvételű kezdeményezés arra ösztönöz, hogy bár egy napra hagyjuk otthon pöfögő járgányunkat. A kezdeményezés hangzatos célja a „társadalmi környezettudatosság erősítése” és a városlakók figyelmének felhívása a szmogos, egészségtelen és környezetkárosító benzingőzös levegőre. A nagyvárosok levegője az ősz beálltával drasztikusan romlik, a rengeteg tülkölő, füstölő gépkocsi mellé párosul a fűtés, a kéményekből áradó füst és korom.
Hogy mennyire kormos egy Budapest méretű város téli szélcsendes napokon, azt magam is megtapasztaltam. A gépkocsik kipufogógázaihoz hozzáadódik a sok ezer kémény füstje. Amikor Budán töltött a család néhány napot, reggelente az autó szélvédőüvegét finom fekete por és koromréteg fedte be. Minden alkalommal le kellett törölni a kocsi ablakait, hogy ne zavarja a kilátást. Nem is gondolnánk, hogy az aszfaltról is mennyi láthatatlan port kavarnak fel a járművek. A gumikerekek folyamatosan kopnak, a bordák közül kihullik a távolabb berakódott különféle szennyeződés. Ezt a levegőt szívja nap mint nap a városlakók apraja-nagyja!
Egyre csak gyarapodik a személyautók és egyéb gépkocsik száma. Annyira, hogy a nagyvárosok gépjárműforgalma a torlódások és dugók miatt egyre lassul, egyre többet döcögnek és állnak az autók, miközben folyamatosan pöfögik ki magukból az üzemanyag káros égéstermékeit. A nagyváros egyik feléből a másikba eljutni fél-, egyórás autózást jelent. Ilyen körülmények között megfontolandó a tömegközlekedés használata. A kerékpárosok rendre hamarabb célba érnek, mint az autósok.
FÜSTÖS BALKÁN
Nem kell messzire mennünk egy kis kormos, füstös városi szmogért. Szerbia nagyvárosai legendásan híresek a levegőszennyezésükről. Tavaly télen a nagyobb városokban sorra dőltek meg az európai légszennyezési rekordok. Nemcsak a fővárosban, hanem minden nagyobb városunkban tapasztalhatjuk, hogy szélcsendes téli napokon, amikor a nyirkos, hideg levegő olykor hetekig mozdulatlanul megül, a füstködtől nem lehet látni a magasabb épületek tetejét. A légúti problémákkal küzdőknek azt ajánlja az orvos, hogy huzamosabb ideig ne tartózkodjanak a szabadban. Hiába süt a nap, a katlanokba szorult leszálló légmozgás ott tartja az autók és a kémények összes füstjét. Hálás lehet a fuldokló városlakó, ha végre felkerekedik a szél, meglódul a Kossava és kisepri az egészségre is ártalmas szennyezett levegőt.
Ahhoz, hogy kevesebb autó pöfékeljen városainkban, komolyabb városvezetői hozzáállásra, nagy léptékű fejlesztésekre van szükség. Szabadkán és Újvidéken butaságot csináltak, amikor felszedték a villamosvágányokat. Kicsit zötyögve ugyan, ám még Palicsra is ki lehetett jutni villamossal, ami köztudottan környezetbarát közlekedési eszköz, különösen, ha összehasonlítjuk a dízelmotoros, azaz a gázolajjal üzemelő városi autóbuszokkal. A dízelmotorok ugyanis ontják magukból a kormot, ezért tervezi az EU a teljes betiltásukat.
Belgrád kétmilliós nagyvárossá duzzad, miközben a jó levegőjű hegyvidéki kistelepülések, falvak elnéptelenednek. Inkább a szmog és a bűz, mint a békés, nyugodt, vidéki élet. A nagyvárosok vonzereje a rossz levegőjük ellenére továbbra is erős. A városban több a tanulási, a szórakozási és a munkalehetőség.
A világ nagyobb városaiban az autózás káros hatásait mérséklendő metróhálózatot építettek, építenek. Szerbia jócskán lemaradt, még Belgrádban sincs metró, pedig a földalatti nagyon sok autót ki tudna váltani, gyorsan célba juthatnánk vele, autóhasználat nélkül. És az autómentes nap is nem csupán egy lehetne az évben.
SAVAS ESŐ
A levegőszennyezés korunk egyik legsúlyosabb egészségromboló problémája. Minden valamire való városunkban felszereltek már légszennyezésmérőt. A reggeli és a délutáni csúcsforgalom idején jelentősen emelkednek a negatív mutatók. Nem vagyunk tudatában annak, hogy mennyi káros gáz, lebegő por és koromszemcse utazik a levegőben, egyenesen a tüdőnkbe. A legapróbb mikroszkopikus méretű szennyezőanyag-szemcsék átjutnak a tüdő nyálkahártyáján, egyesen a vérbe.
A kipufogógázban rengeteg egészség- és környezetkárosító anyagot találunk, például szénmonoxidot, nitrogén-oxidokat stb. Az egyik leggonoszabb összetevő a szénmonoxid. Ha szervezetünk huzamosabb ideig ki van téve a szénmonoxidnak, csökken a koncentrálóképességünk, valamint mindez szív- és érrendszeri megbetegedést, sőt nagyobb mennyiségben halált is okozhat.
Az autófüstben a nitrogén oxidjai közül a nitrogéndioxid az egyik legkellemetlenebb összetevő. Irritálja a szem nyálkahártyáját, a levegővel egyesülve salétromsavat alkot, ami savas esőhöz vezethet. A szénnel, kőolajjal, földgázzal üzemelő erőművek kéményein keresztül nagy mennyiségű kéndioxid kerül a levegőbe. Ezek a hagyományos erőművek biztosítják számunkra a villanyáramot. A tüzelőanyagokon kívül az ipar is bőven bocsát ki kéndioxidot, ami a nitrogéndioxidhoz hasonlóan egyesül a levegő vízpáratartalmával és savas eső formájában rombolja a természetes és az épített környezetet, roncsolja a növényi szöveteket.
A kipufogógázból származó károsanyag-kibocsátás mérséklésére megoldás lehet a tudatos autóhasználat. Nem várható el, hogy a honpolgár lemondjon a négy kerék adta kényelemről, részmegoldás lehet azonban a korlátozott autóhasználat. Nem kellene rögvest autóba ülni, ha elintézni való akad a városban. Előbb gondoljuk át, lenne-e más lehetőségünk (tömegközlekedés, gyaloglás, kerékpár), és akkor vegyük igénybe az autónkat, ha minden egyéb lehetőséget kimerítettünk!
KÜSZÖBÖN A MEGOLDÁS?
A légszennyező autókat hamarosan (?) felváltják az elektromos autók. Nincs többé gépkocsifüst, fellélegezhet a tüdőnk. A méregdrága villanyjárgányok azonban számunkra még elérhetetlenek. Biztató viszont, hogy Újvidéken a posta már kapott elektromos furgonokat, és a városban is látni néhány elektromos meghajtású autóbuszt.
Nyitókép: Gergely Árpád
Nyitókép: Gergely Árpád
