Szerbiában az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, a daganatos megbetegedések 25 százalékát teszi ki. Éves szinten fél százalékkal nő az új esetek száma. Habár Szerbia a rendelkezésre álló szűrővizsgálatok és gyógykezelések (Vajdaságban ugyanis nincs egy hónapot meghaladó várakozási idő) ellenére is ilyen elkeserítőek az adatok, Európában sem sokkal jobb a helyzet, sőt az egész világon küzdenek ezzel a betegséggel, hiszen a világban 2,26 millió új megbetegedést regisztrálnak évente, míg Európában félmillió új esetet jegyeznek. Éppen ezért októberben külön hangsúlyt kap az emlőrák. A megelőzés fontosságáról, a gyógykezelés folyamatáról, illetve a gyógykezelés hozzáférhetőségéről dr. Vickó Ferenccel, onkológiai sebésszel, az egészségügyi minisztérium államtitkárával beszélgettünk.
– Minden év októbere az emlőrák elleni küzdelem hónapja, október 1-jén pedig az emlőrák elleni küzdelem világnapját ünnepeljük. A betegség jelentőségére próbáljuk felhívni mindenki figyelmét ebben az időszakban, mindenekelőtt a megelőzésre, és a korai felismerés létfontosságú szerepére, valamint a diagnózis felállítása után a gyógykezelés mielőbbi kezdetére a korszerű irányelvek alapján. A nők körében az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlőrák, 2020-ban Szerbiában 4368 nőnél diagnosztizálták, minden 8-9-dik nőt érinti az élete valamelyik szakaszában ez a betegség, ugyanakkor 1782 vesztette el a harcot ezzel a betegséggel. Az évenkénti új betegek száma az úgynevezett incidencia a 12. helyre teszi Szerbiát 40 európai ország között, viszont a halálozás rizikója az első vagy második helyre emeli az országot. Kialakulásának pontos okát nem ismerjük, így nem tudjuk megelőzni a betegség megjelenését, de vannak olyan hajlamosító tényezők, melyek jelentős mértékben megnövelik a betegség kockázatát, egyszóval az életvitel akár 40 százalékkal is csökkentheti a daganatos betegségek számát (például egészséges, változatos étrend, a dohányzás, illetve a túlzott alkoholfogyasztás mellőzése, mozgásszegény életmód kerülése, túlsúly). Az emlőrák az 50–65 év közötti nőket érinti leggyakrabban, de ma már fiatalabb nőknél is egyre többször jelentkezik.
Miben tévednek a nők? Mire kell odafigyelniük, hogy időben felismerjék, valami nincs rendben?
– A nők abban tévednek, hogy nem mennek rendszeresen vizsgálatokra az orvosukhoz, valamint nem végeztetnek periodikusan ultrahangos (40 év alatt), valamint mammográfiás vizsgálatot (40 év felett).
A korai emlőráknak nincs semmilyen tünete, így legtöbbször véletlenül fedezik fel, amikor a nő esetleg más okból jelentkezik orvosánál. A betegség korai felfedezése (szűrés) azért fontos, mert a betegség korai stádiumait ki tudjuk gyógyítani, míg az áttétes betegségnél csak hosszabbítjuk az életet és javítjuk az élet minőségét, kigyógyításról már nem tudunk beszélni.
Negyvenéves kortól évente ajánlott szűrővizsgálatra járni, fotó: Dávid Csilla
40 éves kortól évente ajánlott szűrővizsgálatra járni, de az 50–65 éves kor közöttieket megszólító, kétévente esedékes népegészségügyi szűrésre is el kellene menni. 2023-ban az adott korosztály csak 10 százalékát hívták szűrővizsgálatra, de a nők kevesebb, mint a fele (47 százaléka) jelent meg.
Önvizsgálatot nem ajánlunk, hiszen Szerbiában van elég orvos, ultrahang és mammográfiás készülék is. Amikor már a nő képes kitapintani a csomót, vagy más tünet is jelentkezik, akkor az így felismert emlőrák jelentős része már előrehaladottabb, esetleg már áttéteket is ad a környéki, vagy a távolabbi nyirokcsomókban, esetleg más szervekben is. Ezekben az előrehaladott esetekben még a szakszerű és korszerű kezelés alkalmazása mellett is kedvezőtlenebbek az életkilátások. Mi azt szeretnénk, ha az emlőrákot aszimptomatikus, milliméteres nagyságú állapotban találnánk meg, akkor ugyanis ki tudjuk gyógyítani a beteget. Ezt az elvárást nem lehetetlen elérni, de közös erőbefektetésre van szükség, hogy ez meg is valósuljon.
A mammográfiás vizsgálat a ma rendelkezésünkre álló leghatásosabb szűrővizsgálati módszer, mert az olyan parányi méretű daganatot is észreveszi, amely még túl kicsi ahhoz, hogy a vizsgált nő maga, vagy a szakorvos tapintással érzékelhesse.
A leggyakoribb daganatos megbetegedésről van szó a világban is, külföldön is számos kutatást végeznek az emlőrák gyógykezelése kapcsán. Szerbia lépést tud tartani az innovációkkal? Miben változott az emlőrák gyógykezelése nálunk, a rákos daganat sebészeti eltávolítását követően?
– Az emlőrák terápiájában még mindig a műtéti megoldások szerepe a legjelentősebb, de több más – korszerű – kezelés is rendelkezésre áll.
A kezelési mód mindig a diagnózisalkotás során megállapított stádium szerint határozódik meg, amely a daganat méretén, elhelyezkedésén, szövettani típusán, molekuláris jellegzetességein, növekedési (osztódási) paraméterein és az esetleges áttétek jellemzőin alapul. Fontos tényező a daganat agresszivitása és a beteg általános állapota is.
Nincs tehát két egyforma betegség, ezek szerint beteg sem. Az eredményes kezelése más-más módszerrel történhet. A műtét előtt el kell dönteni, hogy a beteg alkalmas-e úgynevezett emlőmegtartó műtétre, ebben az esetben nem kerül eltávolításra az egész érintett emlő, csak a daganatot metszi ki az orvos. A műtét folyamán mindig elvégzik a daganathoz legközelebb eső nyirokcsomó, az úgynevezett őrszem, más néven sentinel nyirokcsomó vizsgálatát. Amennyiben a daganatos beszűrtség jeleit mutatja, akkor az érintett oldali hónalji nyirokcsomókat is eltávolítjuk. Az emlőmegtartó műtétek minden formáját követően, kiegészítő sugárkezelésre van szükség.
A mellrák kezelése folyamán szükség lehet kemoterápiára is. Ez lehet neoadjuváns (ha a műtéti beavatkozás előtt kerül rájuk sor), vagy adjuváns (ha műtét után illeszkednek a kezelési folyamatba).
40 éves kortól évente ajánlott szűrővizsgálatra járni, de az 50–65 éves kor közöttieket megszólító, kétévente esedékes népegészségügyi szűrésre is el kellene menni. 2023-ban az adott korosztály csak 10 százalékát hívták szűrővizsgálatra, de a nők kevesebb, mint a fele (47 százaléka) jelent meg.
Ezen kezelések lényege, hogy az alkalmazott sugárzás és kemoterápiás szerek erős sejtpusztító hatással bírnak. A daganatos sejtek ezekre a hatásokra érzékenyebben reagálnak, hamarabb elpusztulnak, mint a szervezet egészséges sejtjei. Ebből adódik a terápia hatékonysága, de az is, hogy a dózis nem emelhető a végtelenségig, mivel akkor a szervezet egyéb sejtjei, területei is jelentős károsodást szenvednek, a mellékhatások súlyosabbakká válnak.
A mellrák terápiájában nagy jelentősége van az úgynevezett hormonterápiának. A kezelés alapja az, hogy a daganatok ösztrogén jelenlétében gyorsabb növekedésre képesek. Ha viszont a szervezetben jelenlévő hormonokat úgynevezett antiösztrogénekkel semlegesítik, azok nem tudják kifejteni a daganat növekedését és kiújulását elősegítő hatásukat.
A mellrákok körülbelül 15 százalékban a sejtek növekedéséhez szükséges, úgynevezett növekedési faktor receptorból (HER2) nagy mennyiség található, amely ellen sikerült kifejleszteni a megfelelő ellenanyagokat, ezek az úgynevezett célzott, biológiai kezelések, amelyek a szervezet természetes immunrendszerének a befolyásolásával célirányos támadást tesznek a tumoros sejtek irányába és szelektíven elpusztítják azokat.
A Szerbiai Rádió és Televízió előtt október folyamán ingyenes mammográfiai vizsgálatot végeznek, fotó: Batut Közegészségügyi Intézet
Szó volt arról is, hogy kötelezővé teszik a szűrővizsgálatokon való részvételt. Hol tartanak ezek az intézkedések? Milyen új intézkedéseket tervez az állam, a minisztérium a szűrővizsgálatok népszerűsítésében?
Valójában kötelező a szűrővizsgálat, de mint említettem, a valóság más eredményeket mutat.
Sétával és futóversennyel hívják fel a figyelmet a szűrés fontosságára már szeptember óta. Konferenciákat tartanak a témában, ingyenes mobil mammográfiára van lehetőség október 03-tól az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) épülete előtt. Vajdaság területén pedig, a Prva mamografija (Első mammográfia) hároméves projektummal a 40–45 éves nőket megcélozva, megvizsgálnak mindenkit, aki jelentkezik erre a vizsgáltra.
Nyitókép: Dr. Vickó Ferenc (Fotó: Ótos András)
