Megdöbbentő adat, hogy Szerbiában a legfiatalabb játékfüggő csupán hétéves. Arról sajnos nincsenek pontos adatok, sőt felmérések sem készültek igazán, hogy hány olyan szenvedélybeteg van, aki nem tud a szerencsejáték nélkül élni, bizonyos források szerint azonban a fiatalok körében egyre inkább elterjedő szenvedélyről van szó, hiszen bizonyos adatok alapján minden harmadik fiatal játszik valamilyen szerencsejátékot.
A legtöbben közülük elsősorban a különféle sportfogadások lehetőségeivel élnek, számottevő azoknak az aránya is, akiket a nyerőgépek vonzanak, ugyanakkor az egyéb szerencsejáték-típusok is nagy népszerűségnek örvendenek a körükben. Mint arra prof. dr. Dušan Čanković, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet egészségnevelési és közösségi egészségügyi osztályának vezetője lapunknak nyilatkozva rámutatott, feltehetően a modern technológia elterjedése és a könnyű internet-hozzáférés is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy drasztikus mértékben növekedjen a szenvedélybetegek száma, különös tekintettel a fiatalabb korosztály képviselőire.
A hatályban levő, szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint sem lottózó, sem fogadóiroda nem lehet kétszáz méternél közelebb az oktatási intézményekhez. A gyakorlatban azonban ezt a korlátozást nagyon sokan nem tartják be. A tizennyolc éven aluliaknak ráadásul elméletileg nem is lenne szabad belépniük ezekbe az objektumokba, nem hogy játsszanak is. A gyakorlat azonban, mint azt valamennyien tapasztaljuk, egészen mást mutat. Egyes játékbarlangok, fogadóirodák sötétített ablakai nem is teszik lehetővé, hogy látni lehessen, kik ülnek a nyerőgépek előtt, vagy kik tesznek sportfogadásokat, a lottózókba pedig sok esetben a szülőkkel együtt történik meg az első sorsjegyek megvásárlása vagy a nyerőszámok megtétele.
A pszichológusok véleménye szerint ugyanúgy, ahogyan más szenvedélybetegségek esetében, a játékfüggőség esetében is érvényes, hogy nagyon könnyű belekerülni, kimászni viszont már annál nehezebb belőle. A szakemberek rámutatnak, hogy a számítógépes játékfüggőség egy viselkedéses függőség, nem kémiai, mint például a dohányzás vagy a kábítószer-használat. A függő kezdetben rendszerint valamilyen érzelem elnyomására (magány, unalom), vagy éppen egy érzelmi szükséglet kitöltésére (sikerélmény, kompetenciaélmény) kezd el valamilyen szerencsejátékot űzni. Ám ez a tevékenység az idő múlásával rendszeressé válik, hiszen viszonylag kényelmes és kontrollálható kielégülési formának tűnik, sok esetben azonban egyáltalán nem biztos, hogy irányítható jelenségről van szó.
A szerencsejátékok reklámjai a legszembetűnőbb helyeken is megtalálhatók, köztük a fiatalok kedvenc találkahelyeinek környékén is (Fotó: Miklós Hajnalka felvétele)
Dr. Dušan Čanković kiemelte azt az aspektust is, miszerint a szerencsejáték általában pénzszerzési kísérletet is jelent az egyén számára. A függőségi magatartás megjelenését számos tényező befolyásolja, amelyeket különféle elméleti koncepciók rendszereznek és magyaráznak. Kiemelt problémát jelent a kóros szerencsejáték, amelyre jellemző, hogy az ember nem tud ellenállni a szerencsejáték-impulzusoknak, ami nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi következményeket is magával vonhat, beleértve a családi zavarokat és a munkahelyi problémákat is, mutatott rá a szakember, akitől megtudtuk, hogy sajnos Szerbiában ritkán készül átfogó felmérés a témában, a legtöbb esetben csak helyi szinten végzik el azokat, ráadásul nem is eléggé átfogóak, és nem is eléggé szerteágazóak. A szerbiai Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet által közzétett adatok alapján, amelyek a 2019-ben, az alkohol- és kábítószer-fogyasztási szokásokkal foglalkozó európai iskolai felmérésből (European School Survey Project on Alcohol and Drugs – ESPAD) származnak, kiderült, hogy Szerbiában a középiskola első osztályában (15 évesek) a tanulók 15,2 százaléka játszott valamilyen pénzalapú szerencsejátékot, 11,2 százalékuk pedig internetes szerencsejátékot. A fiúk körében elterjedtebb ez a viselkedési forma, mint a lányok esetében. A sportfogadás a legnépszerűbb, ugyanis a szerencsejátékkal élő 15 évesek 67,3 százaléka rendszeresen fogad pénzben, 55,6 százalékuk sorsszelvényen keresztül kísérti a szerencséjét, 15,1 százalékuk pedig nyerőgépen játszik. A szűrőtesztelések azt mutatták, hogy a tesztelt fiatalok 1,3 százaléka esetében kóros szerencsejáték-szenvedély jelentkezett, míg a tanulók 4,1 százaléka esetében túlzott szerencsejáték-szenvedély mutatkozott meg.
– A szűrővizsgálatnak a kóros játékszenvedély és a túlzott szerencsejáték esetében mutatott eredményei azt jelzik, hogy a kóros játékszenvedély szempontjából szakértői vizsgálatokra van szükség. Feltételezhető, hogy a szerencsejáték lehetőségeinek elektronikus médiára való kiterjesztése, valamint a modern technológiák elérhetőségének fokozása, az okostelefonok és a különféle applikációk elterjedése is nagymértékben hozzájárult a szerencsejáték-függők számának növekedéséhez a fiatalok körében, különösen a COVID–19 világjárvány idején és az azt követő időszakban. A szerencsejáték és a pénzben történő fogadás nagyon elterjedt a diákok körében, ezért a megelőzés érdekében minden intézkedést meg kell tenni a kóros szerencsejáték-függőség kialakulásának megelőzése érdekében, mivel ezek súlyos következményekkel járnak nemcsak az egyénre, hanem a társadalomra nézve is. Ezen jelenségek korrigálása érdekében egyebek között olyan intézkedések meghozatalára van szükség, amelyek kihatással lehetnek a fiatalok szabadidejének minőséges eltöltésére – emelte ki dr. Dušan Čanković.
A Szerencsejáték Igazgatóság (Upravi za igre na sreću) hivatalos adatai alapján Szerbia területén összesen 2987 olyan helyiséget tartanak nyilván, ahol szerencsejáték folyik. A hivatalos adatok alapján ugyan hetvenhárommal csökkent a játékbarlangok száma, ám a különféle szerencsejátékokhoz való internetes hozzáférés egyre egyszerűbbé vált. Ezt mutatják a Szerencsejáték Igazgatóság által közzétett adatok is, miszerint a szerencsejátékból származó bevétel a járvány idején is nőtt, majd 2022-ben a 2021-es évhez viszonyítva csak a nyereményjátékokból származó bevétel csökkent, a kaszinók bevétele 97 százalékkal, a sorsjegyekből származó bevétel 10 százalékkal, a sportfogadásból származó pedig 16 százalékkal nőtt. Az online, vagyis az internetes szerencsejátékokból származó bevétel 40 százalékkal, a nyerőgépekből származó pedig 34 százalékkal volt magasabb.
A közszolgálati média nemrég tette közzé azt az aggasztó adatot, miszerint a Szenvedélybetegségek Klinikáján a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy Szerbiában a pubertáskorúak körében minden harmadik személy szerencsejáték-függőnek tekinthető, és ami talán még ennél is megdöbbentőbb, az az, hogy a legfiatalabb kezelt páciensük csupán hétéves. A márciusban közölt, Dél-Bácska és Szerémség három általános iskolájában és középiskolájában végzett kutatás adataiból az is kiderült, hogy a tíz és huszonegy év közötti fiatalok több mint negyven százaléka rendszeresen él valamilyen szerencsejátékkal, hat százalékuk pedig kóros szerencsejátékosnak minősül.
Nyitókép: Belgrádban még a múlt évben elkészítették az iskolákhoz túl közel levő, szerencsejátékra lehetőséget adó objektumok jegyzékét, ám júliusig csupán hat szüntette be a működését
