Az elmúlt hetekben nagy felháborodást váltottak ki a közvéleményben a sorozatos vad- és madármérgezésekről szóló hírek. A közelmúltban, március elején Bánátban, Nákófalvánál (Nagykikinda község) az egyik akácosban és környékén több mint nyolcszáz vetési varjú és csóka tetemét találta meg egy méhész, aki a kaptárait ment ellenőrizni. Azonnal értesítette a hatóságokat, a rendőrséget, a felügyelőséget és a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesületet.
Az egyesület tagjai már másnap délelőtt kiszálltak a helyszínre, és a kiserdőnél, valamint az akácos két kilométeres körzetében több mint 800 elpusztult madarat, 434 vetési varjú és 373 csóka tetemét találták meg, mérgezés tüneteivel. Minden jel szerint emberi gondatlanság, felelőtlen méregszórás okozta a tömeges madárelhullást. Az ornitológusok szerint ez az eddig ismert legnagyobb méretű mérgezés Európának ezen a részén.
A varjúfélék családjába tartozó madarak minden bizonnyal a faluhoz közeli szántóföldeken kerestek táplálékok. Rovarokkal, azok lárváival, rágcsálókat stb. táplálkoznak, de magvakat is csipegettek, a varjúfélék amolyan mindenevők. A madarászok szerint nagy valószínűséggel rátaláltak a rágcsálóknak kihelyezett, a talajfelszínre szétszórt mérgezett magokra és ezekből fogyasztottak, ami végzetes volt a számukra.
Milan Ružić, a madártani egyesület igazgatója elmondta:
– Amint értesültünk a madármérgezésről, az incidensről tájékoztattam a Tartományi Természetvédelmi Intézetet, a nagykikindai ügyészséget és a rendőrség ökológiai bűnözés elleni osztályát, hogy minél előbb végezzék el a helyszínelést, a mintavételezést és kezdjék meg a példátlan méretű madárpusztítás részleteinek a kivizsgálását.
A Nákófalva (Nakovo) melletti madármérgezés különösen azért aggasztó a számunkra, mert a közelben megtelepedett és költésbe fogott egy pár nagyon ritka és fokozottan védett parlagi sas. Félő volt, hogy a nagy területen portyázó sasok elhullott madár és esetleg más állatfaj mérgezett teteméből fogyasztanak, és közvetetten sajnos mérgezés áldozataivá válhatnak – mondta Ružić.
Az állat-egészségügyi felügyelőség emberei kiszálltak a helyszínre, és az illetékes ügyészség rendeletének megfelelően mintákat vettek, több tetemet begyűjtöttek, amelyeket toxikológiai elemzésre az Újvidéki Állategészségügyi Intézetbe vittek. A szövetmintákból kimutatható a méreganyag fajtája, amivel a csaléteknek szánt magokat, kukoricát, búzát kezelték és szétszórták a talaj felszínén.
Az elejtett fácán begye tele volt csávázott búzamaggal (Birkás Károly felvétele)
ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFA RÁGCSÁLÓIRTÁS CÍMÉN
A Nagykikindai Vadászegyesület által közzétett információk szerint nemcsak madarak pusztultak el a mérgezéstől, hanem számos vad, köztük őzek is a rágcsálómérgezés áldozatává váltak. Gyakorlatilag minden madár és emlős, beleértve az embert is, veszélyben van a felelőtlen rágcsálómérgezés miatt. Ez már több mint ökológiai katasztrófa, amit egyes gazdák művelnek rágcsálóirtás címén. Töröktopolya (Banatska Topola) közelében a vadászok a múlt héten 14 őz tetemére bukkantak, ami ugyancsak tömeges mérgezésnek számít. Az őzekre nem jellemző, hogy rágcsálóirtóval kezelt búzát fogyasztanának, sokkal inkább arról lehet szó, hogy a felelőtlen mezőgazdasági termelők kukoricát kezeltek erős mérgekkel, például az erős idegméregnek számító Furadánnal, amely már idestova tíz éve tiltólistán szerepel, ennek ellenére egyesek még mindig nagy mennyiségben birtokolják a veszélyes méreget, amit korábban rovarirtásra használtak.
Nákófalvától délre Bánátnagyfalu (Banatsko Veliko Selo) közelében a helyi Velebit Vadászegyesület tagjai is jelentettek őzpusztulást, a román határtól nem messze találtak öt őztetemet, amelyeket begyűjtöttek további kivizsgálásra. Alapos a gyanú, hogy ezek az állatok is a rágcsálóknak szánt mérgezett csalétek áldozatai.
A vadászegyesületek, köztük a Zentai Vadászegyesület is számos alkalommal felhívta a földművesek, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások figyelmét, hogy óvatosan bánjanak a rágcsálóknak szánt mérgekkel. Sajnos a vadászok, a környezetvédő civil szervezetek és az állami természetvédelmi hivatal kérése ellenére a rágcsálóirtó szerek használata minden elképzelhető mértéket felülmúlt. Annak ellenére, hogy a téli hónapokban már lecsengett a rágcsálóinvázió, összeomlott a túlszaporodott mezeipocok-állomány, ami természetes folyamat.
Szerbiában tavaly már a második félévben nem lehetett beszerezni a cinkfoszfid nevű szert, ami legálisan forgalmazható rágcsálóirtó szerként ismert. A növénytermesztéssel kicsiben és nagyban foglalkozó mezőgazdasági termelők egyaránt könnyelműen nyúlnak olyan veszélyes mérgekhez, mint a betiltott Furadán, amely a mezőgazdaságban valaha alkalmazott legveszélyesebb idegméreg, a melegvérű állatokra és az emberre néhány milligramm már halálos adag.
Mérgezett kukorica a búzában (Birkás Károly felvétele)
DECEMBERBEN ÉSZLELTÉK AZ ŐZPUSZTULÁST
December vége felé a zentai vadászegyesületet értesítették, hogy Kevi és Törökfalu, Zenta és Ada község határán, a Csíkér felé, a határdűlő mentén, mindkét község területén több őztetemet találtak. Birkás Károly zentai vadászmester és vadásztársai a kérdéses területen, egy nagyobb kiterjedésű búzával bevetett parcellán 3 elpusztult őz tetemét találták meg. A szomszédos, adai községhez tartozó búzatáblán az adai vadászok hasonlóan több elpusztult őzre bukkantak.
– A búzaföldön még alacsony volt a zöld búza, jól látszott, hogy nagy mennyiségű csávázott kukoricát szórtak szét a területen. A kukoricaszemek rózsaszínűek voltak, ami arra utalt, hogy Furadánnal vagy hasonló szerrel kezelték a magokat és utána szórták ki a búzára. Mintegy két kilométeres körzetben 8 elpusztult őzet találtuk. A szerencsétlen állatok agóniájának a nyomai jól kivehetők voltak a talajon, ahogy küzdöttek, kapálóztak a lábukkal. A mérgezett kukorica elfogyasztása után nem jutottak messzire, bár később a januári terepbejárások alkalmával távolabb is találtunk őzmaradványokat, de utólag ezekről már nehéz lenne megállapítani, hogy mikor, hol és mitől pusztultak el.
A rendőrség és az illetékes felügyelőség emberei elvégezték a helyszínelést, mintát vettek a mérgezett kukoricából és az őztetemekből. A nagykikindai Zoohigijena Közvállalat emberei gyűjtötték be és távolították el az elpusztult állatok maradványait, hogy később biztonságos körülmények között semmisítsék meg őket. Az ilyen elhullott, mérgezésben elpusztult emlősök teteméből a ragadozók, róka, sakál és ragadozó madarak is fogyaszthatnak és közvetve mérgezést szenvedhetnek. Erre utal, hogy a környéken folytatott téli fácánvadászat alkalmával elpusztult rókát és egerészölyveket is találtunk. Az ölyv vagy méregtől elhullott állattetemet fogyasztott, vagy pedig mérgezett, de még élő rágcsálókat fogyasztott, és azokból került át a szervezetébe a gyilkos méreg.
Az egyik elejtett fácán begyében rózsaszín magok voltak, amit nem sokkal előtte fogyaszthatott el, és még élt, amikor lelőtte a vadász. Az ilyen vad húsát nem szabad elfogyasztani, a méreg károsíthatja az ember szervezetét is.
Elpusztult varjak és csókák, középen Milan Ružić (Moldvai Kálmán felvétele)
A mezei nyulakat a legális és nem legális méreghasználat is egyaránt érinti. Már februárban tavaszi meleg volt, a repce rovarkártevői korán jelentkeztek. Az olajrepce-ültetvényeket permetezik a kártevők ellen. A mezei nyulak rendszeresen fogyasztanak a repce leveléből, anélkül, hogy komolyabban károsítanák a növényeket. A nyulak a szervezetükbe jutó rovarölő szerektől és gyomirtóktól ugyan nem pusztulnak el, de a szerek károsíthatják belső szerveiket. A legyengült nyulak azután kevesebb utódot hagynak, ami összességében megint csak állománycsökkenéshez vezet – mondta a vádászmester.
A rendőrség hamar megtalálta a csávázott kukoricával beszórt búzatábla tulajdonosát, házkutatást tartottak nála, kérték az általa vásárolt növényvédő szerek, méreg vásárlásáról szóló számlát. A növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok számára kötelező a vegyszernyilvántartás és felhasználás pontos vezetése. Eljárás indult a nagy értékű vadkár okozásával alaposan gyanúsítható földtulajdonos ellen, akit köteleztek rá, hogy a búzatáblájáról távolítsa el a nagy mennyiségben szétszórt mérgezett kukoricát. Gereblyékkel próbálták meg bekeverni a talajba a mérgezett magot, ami továbbra sem jelent biztonságot az emlősök és madarak számára, amelyek közvetve vagy közvetlenül továbbra is kapcsolatba kerülhetnek a búzatáblán jelenlévő agresszív idegméreggel.
Őztetem. Felbecsülhetetlen mértékű a vadkár. (Birkás Károly felvétele)
A vadászegyesület kártérítési igényt nyújtott be az illetékes hatóságnál az őzállományban okozott kár miatt. Mint ismeretes, egyetlen gondatlanságból vagy szándékosan elpusztított őz kártérítési értéke 200.000 dinár. A vadmérgezéses ügy a bíróságon folytatódik.
Nyitókép: Varjútetemek százai Nákófalvánál (Moldvai Kálmán felvétele)
