Egy szeméttelep végnapjai

A hulladékgazdálkodás terén az észak-bácskai és észak-bánáti régió esetében az utóbbi években jelentős előrelépés történt az Európai Unió támogatásának köszönhetően. Létrejött egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer, illetve megalakult az azt koordináló Regionális Hulladékgazdálkodási Kft., amely egy modern szabványosított szemétlerakóval, válogatóval, illetve több területi hulladékudvarral működik hét önkormányzat területén. Ennek köszönhetően környékünkön megkezdődhet a korábban meglévő szemétlerakók szanálása, illetve eltüntetése, ez azonban nem egyszerű és nem is olcsó feladat.

Az emberiség egyik legnagyobb problémáját a szemét jelenti. A technológiai fejlődéssel, valamint az életünk átalakulásának következményeként világszerte egyre több szemét keletkezik, aminek elhelyezése feladja a munkát az illetékeseknek. A fejlett nyugati országokban a hulladék lerakását, elhelyezését, illetve a korábbi szeméttelepek felszámolását szigorú szabályok szerint végzik, illetve végezték el, és mára ezen régiókban sikerült keretek közé szorítani a hulladék terjedését, ugyanakkor a szemét nagy részét újrahasznosítják. Országunk azonban ennek az útnak még csak az elején jár, és még napjainkban is több helyen szabályozatlan módon, válogatás nélkül hordják ki a szemetet egy erre kijelölt helyre, ugyanakkor újra és újra kisebb-nagyobb illegális szemétlerakók keletkeznek, amik létrejöttét a szigorú büntetések ellenére is csak nehezen sikerül meggátolni.

A szabadkaiak által megtermelt háztartási és egyéb hulladék 1978-óta évtizedekig a sándori helyi közösség területén lévő mocsaras területre került, és revitalizációjának szükségessége már korábban is felmerült. Lapunknak adott korábbi nyilatkozatában Nikola Jovičić, a szabadkai Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat munkatársa elmondta, hogy a sándori szeméttelep szanálására háromféle megoldás létezik.

– 2018-ban közbeszerzései pályázatot írtunk ki a terület rendezése tervdokumentációjának elkészítése érdekében. Ekkor három megoldási javaslat született. Az első, amely a legolcsóbb lenne, többek között a szemétlerakó körül szétszórt szemét összegyűjtését és elszállítását foglalja magában. Ezt követően az egész területre egy rekultivációs réteget húznánk, és kialakítanánk egy rendszert, amely a bomlás során keletkezett gázokat és folyadékokat felfogná és feldolgozná. Ezen megoldás szerint az összes hulladék a helyszínen maradna, de meggátolnánk azt, hogy tovább szennyezze a környezetet – mondta akkor a szakember.
A második megoldási javaslat az úgynevezett svéd modell. Ez a szétszórt szemét mellett az összes hulladék, beleértve a már több évtizede a talajban lévő szemét összegyűjtését és eltávolítását foglalja magában. A sándori szeméttelep esetében mintegy kétmillió köbméternyi masszáról van szó, amit teljes egészében el kellene szállítani. A szemét elszállítását követően a területet elrendeznék, harminc centiméteres termőréteggel töltenék fel, és növényeket telepítenének rá. Környezetvédelmi szempontból ez a legmegfelelőbb megoldás, viszont ez a legdrágább is. A harmadik lehetséges megoldást e kettő kombinációja jelenti. Eszerint a szétszórt szemetet összegyűjtenék, míg a szemétdomb anyagát feldolgoznák, és a biológiailag lebomló hulladékot felhasználnák, komposztálnák, vagy bioenergia nyerésére használnák fel. Ezen megoldás szerint a hulladék jelentős része ugyanott maradna, viszont elzárnák, hogy megakadályozzák a további szennyezést. Ez a verzió is magában foglalja egy rekultivációs réteg kialakítását, és a terület zöldítését.

Évekig úgy tűnt, hogy a tervekből nem lesz semmi, ám a regionális hulladékgazdálkodási rendszer beindításával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy előbb-utóbb a sándori szeméttelepet bezárják. Erre az idén került sor, és mára a városban keletkezett hulladék teljes egészében a Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. békovai telephelyére kerül. Ezzel párhuzamosan szeptemberben el is kezdődött a sándori szeméttelep szanálása, amelynek első fázisában a szemetet igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben összetömöríteni.
Erről Góli Csilla, Szabadka Város alpolgármestere nyilatkozott lapunknak.

– 1978-ban kezdték el szervezetten a sándori helyi közösség területén lévő mocsaras részre –ami valójában a Palicsi-tó egyik nyúlványa – vinni a hulladékot. Ez odáig fejlődött, hogy most már 32 hektárnyi területet foglal el a szeméttelep. Ahogy változott a világ, és egyre többen ismerték fel, hogy mekkora kockázatokkal jár az, hogy mindenféle mennyiségű és típusú hulladékot mindenféle ellenőrzés és felügyelet nélkül lerakunk, megindult a hulladéklerakás szabályozása az Európai Unióban. Ugyanakkor mi is láttuk azt, hogy a szemét lerakása Sándorban nem fog jó irányba vezetni, hisz a szeméttelep körül mezőgazdasági földterületek vannak, és nem is tudjuk felmérni azt, hogy minek tesszük ki a termelést. Illetve a másik kérdés, hogy milyen hatással van a Palicsi-tóra. Viszont mindenki előtt nyilvánvaló volt az is, hogy ahhoz, hogy ezt meg tudjuk fékezni, meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a szemetet máshova vigyük, és az ne egy ugyanolyan szeméttelep legyen, mint a sándori, hanem egy tervezett, szabályszerű, szabványszerű tároló legyen. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése és felszerelése 24,5 millió euróba került. Amikor ez megvalósult, akkor kezdhettünk el konkrét lépéseket tenni annak érdekében, hogy felszámoljuk a sándori szeméttelepet. A Tartományi Környezetvédelmi Titkárság jóváhagyását kellett kérnünk, hogy egy ekkora méretű szeméttelepet el tudjunk kezdeni szanálni. Egy kisebb illegális szemétlerakó esetében nem kell külön engedélyt kérni, de egy 32 hektáros terület esetében tervezésre, különböző analízisekre, felmérésekre volt szükség. Mivel a hulladékgazdálkodási rendszerünk az EU pénzeszközeiből épült ki, így az EU, illetve annak belgrádi delegációja továbbra is figyelemmel kíséri, hogy hogyan működik a rendszer, és folyamatosan kapcsolatban vagyunk velük – mondta Góli Csilla.

A munkálatok első fázisa már folyamatban van, és egyebek mellett a szeméttelep tömörítését is magába foglalja.

– A szeméttelep most 32 hektáron terül el, és az a cél, hogy a területét 15 hektárra csökkentsék. Emellett azt a masszát, amit lehetséges, átszitálással megvizsgálnak, hogy mi az, ami újrahasznosítható belőle, illetve mérőeszközöket helyeznek ki annak érdekében, hogy követni tudják a gázok alakulását, a tömeg mozgását. A második fázisban lefedik a szeméttelepet. Jelenleg a tömörítést a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat munkatársai végzik, de lesznek olyan folyamatok, amiket más cégekkel kell elvégeztetni, és ezekre közbeszerzési pályázatokat fogunk kiírni. Nem tudjuk, hogy a szeméttelep milyen hatással van a Palicsi-tóra, de szerencsére a hulladéktest aljának nagy része agyagszerű, ami nem engedi át a csurgalék vizeket, viszont ahol nem ez a helyzet, ott szigetelést kell kihelyezni. Miután lefedik a szeméttestet, hosszú évekig folyamatosan figyelni kell, hogy hogyan alakulnak a folyamatok azon belül, és csak azután lehet tartalmakról beszélni, hogy mi lehetne kiépíteni a helyén. Vannak ötletek, és olyan kezdeményezések is, hogy sportpályák legyenek a helyén, de mindaddig, amíg nem látjuk, hogyan alakul a tömeg, nincs értelme konkrét döntéseket hozni – hallottuk Góli Csillától.

Irena Vujović, Szerbia környezetvédelmi minisztere szeptember 10-én Stevan Bakić, Szabadka Város polgármesterének kíséretében megtekintette a sándori szeméttelepet.

– A sándori szeméttelepen évente ötvenezer tonna hulladékot helyeztek el. A szanálásának projektjére nagy figyelmet fordítunk, és azt a különböző előírások betartásával végezzük el. A szeméttelep rendezésének első fázisa 387 millió dinárba kerül, aminek húsz százalékát Szabadka költségvetéséből, míg 80 százalékát állami támogatásból biztosítjuk. A munkálatok elvégzésének határideje hat hónap, és bízom benne, hogy az időjárási körülmények nem módosítják – mondta a miniszter.

Egy-egy szeméttelep szanálását követően a területe a világhálón található információk szerint teljes mértékben biztonságos, és hasznosítására többféle megoldás létezik. Ha magyarországi példák után kutatunk, megtudhatjuk, hogy például Balatonfüreden ipari park létesült egy ilyen területen, míg Miskolcon és Csurgón napelempark. Sőt, érdekességként azt is megemlíthetjük, hogy a budapesti Országháza helyén a 18. században egy szemétlerakóként is használt gödör állt. Hogy a sándori szeméttelep helyét mikortól hasznosíthatja a város, azt még nem tudjuk, de az első lépéseket már megtettük. Várjuk a folytatást.