Amikor beteg a borjú vagy sérült a gólya

Amikor Zentán egy sérült, törött lábú darut találtak, a Vitulus (borjú) állatorvosi állomáson megröntgenezték, majd a nyílt lábszárcsonttörést a madár altatása alatt megműtötték, fém protézist ültettek a törött csontba, de ugyanígy állítottak talpra egy törött lábú papagájt is.

A korszerű diagnosztikai műszerekkel jó felszerelt orvoscsapat nemcsak haszonállatokat, disznót, marhát, birkát, hanem házi kedvenceket, kutyát, macskát, egzotikus állatokat, madarakat is gyógyít. E sorok írója már több sérült baglyot, vércsét, ölyvet, gólyát vitt be az állatorvosi állomásra, ahol, akár egy állatkórházban, megműtötték, gyógykezelték a sérült madarakat.

Az állatorvosi állomást 15 éve, 2009 novemberében Biacsi Zoltán, Vasas Béla, Nelich Róbert (időközben elhunyt) és Kiss Ottó állatorvos alapította, idővel az állatorvosi gárda Virág Ágnes, Varga Ákos, Faragó Ottó és Kaszás Ákos munkába állásával bővült. Az Árpád utcában egy családi házban alakították ki a rendelőt. A technikusokkal és az adminisztrációs személyzettel együtt 15-en dolgoznak a háziállatok és házi kedvencek gyógyításán.

Biacsi Zoltán, a Vitulus igazgatója elmondta, hogy Zenta, Tornyos, Felsőhegy és Törökfalu településeken létrehoztak saját ambuláns állategészségügyi rendelőket, állandó állatorvosi ügyelettel és szaküzlethelyiségekkel kibővítve. Fokozatosan bővült az általuk lefedett terep, a kisebb magángazdásoktól kezdve a nagyobb jószágfarmokig igénybe veszik szolgáltatásaikat. A jószágtenyésztés átalakul, az idős, földműveléssel és álltartással foglakozó kisgazdaságok száma megcsappant. Kevesebb az ügyfél, sokan felhagytak a jószágtenyésztéssel, akik maradtak, több állatot tartanak, hogy kifizetődőbb legyen a jószághizlalás és tejtermelés. A kistermelők, különösen a tejtermelés terén, nem tudnak lépést tartani a műszaki fejlesztésekkel és a minőségi követelményekkel.

Milyen fejlesztések történtek az elmúlt időszakban?

– Állomásunk a kis- és nagytestű állatok diagnosztizálására és gyógyítására szakosodott. A közelmúltban két új vérképelemző készüléket szereztünk be. A teljes laborvizsgálatot és a vér biokémiai elemzését is el tudjuk végezni fél óra alatt. Továbbá a kutyák fedeztetési idejének pontos meghatározásához progeszteron hormonszintet tudunk mérni. A zentai rendelőnk, a műtő jól felszerelt. Rendelkezünk hordozható ultrahangos diagnosztizáló készülékkel, altató és röntgen műszerekkel. A házikedvencek, négylábúak és madarak gyakran kerülnek hozzánk sérülésekkel, törésekkel, különféle műtétre váró beavatkozásokkal. A bonyolult beavatkozásokra is fel vagyunk készülve műszerezettséggel és szakmailag egyaránt.

A háziállatok, disznó, marha, kecske, juh stb. egészségvédelme és gyógyítása terén hosszú évek óta a Mezőgazdasági Minisztérium Állategészségügyi igazgatóságának programja alapján dolgozunk. Zenta községben jogosultak vagyunk a háziállatok egészségügyi állapotát igazoló tanúsítványok, népszerű nevén „passzus” kiadására.

Állatorvosi állomásunkon a kutyák és macskák ivartalanításához a dél-bácskai Sajkásgyörgye (Đurđevo) településen működő Állatvédő Egyesület is hozzájárul, e civil szervezet nagyjából lefedi a beavatkozások anyagköltségét. A lakosságnak ingyen végezzük a kutyák és macskák sterilizálást. Ezt a programot támogatja az önkormányzat is. Zenta községgel együttműködve évek óta sterilizáljuk a kóbor ebeket, az elmúlt években több ezer kutyát sterilizáltunk, idén mintegy 300-at, amivel jelentősen hozzájárulunk a kóbor kutyák számának a csökkentéséhez.

Zentán a Lajka Állat- és Természetbarátok Egyesületével is együttműködünk, számos kutya számára már sikerült gazdit találni. Vannak, akik hozzánk fordulnak, ha nincs módjuk tovább tartani a kutyájukat, elutaznak, vagy más okokból, ilyenkor közreműködünk új gazdit találni az ebek számára, hogy ne legyen belőlük is kóbor kutya.

Az ivartalanítással együtt végezzük a házi kedvencek oltását és a kutyák megjelölését azonosító mikrochippel. Az önkormányzat támogatásával több száz kutya nyakába ültettünk be azonosító chipet, ami lehetővé teszi az elszökött, vagy elkóborolt ebek azonosítását és a gazdájuk megtalálást. Rendszeresen megszervezzük az ebek veszettség elleni védőoltását is. Ez a betegség szerencsére évek óta nem ütötte fel a fejét a Tisza mentén. A vadállatok, különösen a rókák hordozták korábban a veszettség kórokozóját, de az állami szinten végzett akciókkal, a vakcinát tartalmazó csalétkek szétszórásával a természetben a veszettség visszaszorult.

Olykor veszélyes állatbetegségek bukkannak fel. Mi a helyzet az afrikai sertéspestissel?

– A veszélyes, gyógyíthatatlan fertőző vírusos disznóbetegség az afrikai sertéspestis, amely szerencsére emberre nem veszélyes. Ahol diagnosztizálták a betegséget, megsemmisítik az állományt. Az állam kártalanítja a gazdákat, amennyiben az állatok nyilván voltak tartva és meg voltak jelölve.

A sertéspestis egyelőre nem terjed tovább, újabb fertőzésekről nem érkezett hír. De nem árt az óvatosság, mivel az ember is hozzájárulhat a kórokozó terjedéséhez. Például úgy, hogy az egyik gazda takarmányt visz a másikhoz, nem tudván, hogy az ő disznói már fertőzöttek. Az is gond lehet, ha fertőzött disznó húsából készült kolbászos szendvicset fogyaszt valaki, a maradékot pedig kidobja, azt pedig megeszik a disznók és már meg is fertőződtek. Ezért tiltják a disznók etetését moslékkal, mert abba belekeverik a konyhai ételmaradékot is, ami különösen faluhelyen szokás.

Körzetünkben negyedévenként felmérő akciót végzünk, felkeressük a sertéstenyésztőket, megvizsgáltuk az állataikat, hogy van-e köztük betegség jeleit mutató egyed, esetleg étvágytalan vagy sánta. Vannak-e az állatokon bőrelváltozások. Elbeszélgettünk a gazdákkal, hogy tapasztaltak-e rendellenes viselkedésű, lázas állatott a telepükön.

Minisztériumi rendelet alapján a gazdák kötelesek állomásunkon jelenteni az esedékes disznóvágásokat, hogy vágás előtt meg tudjuk vizsgálni az állatokat és ki tudjuk zárni az afrikai sertéspestis kórokozójának a jelenlétét. Ennek költségét az állam fedezni – mondta Biacsi Zoltán.