Nyelvtanulás az MI árnyékában

A technológiai fejlődés megállíthatatlanul robog előre, akár tetszik ez nekünk, akár nem. A mesterséges intelligencia előretörésével más készségek, más motivációk, más célok kerülnek előtérbe az élet minden területén, egyebek között a nyelvtanulást illetően is. Amíg néhány évvel ezelőtt azért szántunk éveket az idegen nyelvek elsajátítására, hogy naprakészebbek legyünk az idegen nyelvű szakirodalmak kapcsán vagy növeljük az esélyeinket a munkaerőpiacon, addig ma már szinte erőfeszítés nélkül, mindössze néhány kattintással fordíthatunk le hosszú, tudományos szövegeket magyarra vagy írhatunk meg egy levelet bármilyen nyelven.

Lázár Szűcs Anikóval, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium angoltanárával, valamint Kőrösi Gáborral, Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézete Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének oktatójával és kutatójával arról beszélgettünk, hogy miért érdemes még nyelveket tanulnunk, és mi az, amit a mesterséges intelligencia soha nem fog helyettesíteni.

Milyen szinten áll jelenleg a mesterséges intelligencia, ami a nyelvi fordítást, szinkrontolmácsolást illeti?
Kőrösi Gábor: – Egyre erősebb, és vannak is tervek arra vonatkozóan, hogy tovább fejlesszék ezeket a területeket. Azt mindenki tapasztalja, hogy a ChatGPT, a különböző nyelvi szoftverek akár fordítani is képesek, ráadásul nem is rosszul. A probléma az, hogy általánosít, ami azzal jár, hogy ha specifikus kérdésekre keressük a választ, vagy kis nyelveket fordítunk, akkor nem biztos, hogy jól oldja meg a feladatot. Kis nyelv a magyar nyelv is. Az angol, a spanyol, a kínai könnyebben megy a mesterséges intelligenciának, és egyelőre úgy tűnik, hogy a kis nyelveket majd a kis nyelvek szakértői oldják meg. Az OpenAI, a Google nem fog pénzt áldozni arra, hogy egy 5 vagy akár 10 milliós ország nyelvét optimalizálja. Kérdés, hogy az ott lévő, azon területen dolgozó szakemberek meg tudják-e ezt oldani. Egy-egy modelltanításnál milliárd dollárokról beszélünk. Vannak törekvések a finomhangolásra, a magyar egyetemek is próbálnak infrastruktúrát teremteni ehhez, de hogy értsük a lényegét: a Microsoft az OpenAI legnagyobb támogatójaként most vett meg egy kikapcsolt atomerőművet, amit csak a mesterséges intelligencia tanítására akar használni. Az OpenAI évente 15 milliárd dollárt éget el, azt meg még nem látja senki, hogy ez hogyan fog megtérülni. Tehát a magyar szakemberekre várna a feladat, hogy magyar nyelvre optimalizálják a mesterséges intelligenciát, de ennek anyagi korlátai lehetnek. Az mindenesetre szerencsés, hogy az Európai Unió finanszíroz ilyen törekvéseket.

A ChatGPT ingyenes verziója is képes arra, hogy magyarul megmondom, miről, milyen hangnemben és milyen nyelven írjon meg egy e-mailt. Akkor tulajdonképpen miért is tanuljak nyelveket?
Lázár Szűcs Anikó: – Azért, mert egyelőre még mindig az embernek kell megírnia ezeket a leveleket. Például akinek szüksége van nyelvvizsgára, annak muszáj nyelvet tanulnia, mert ott nem hívhatja segítségül a mesterséges intelligenciát. Az iskolában észrevettem, hogy dolgozathoz használtak ilyen jellegű segítséget a tanulók. Ezért kell a tanárnak vagy tíz lépéssel a diák előtt lennie. A mesterséges intelligenciát mankóként lehet használni, lehet tőle segítséget kérni, de úgy kell megadni a feladatokat, hogy ne lehessen ilyen módon csalni. Mert egy jó paranccsal gond nélkül megír például egy kétszáz szavas levelet a Sony füles visszacserélésére.
K. G.: – De ha nincs hozzá megfelelő tudásod, akkor hiába írja meg, mert nem fogod tudni, hogy megfelelően csinálta-e meg a feladatot. Tehát meg kell tanulnod megírni egy hivatalos levelet, aztán ha sietsz, és a ChatGPT-vel íratsz meg egy ilyet, akkor azt át kell olvasnod, és fel kell ismerned, hogy a megfelelő megszólítást, hangvételt, szófordulatokat alkalmazta-e a gép, vagy sem. A Sonynak írt levél megszólítása például ne az legyen, hogy „tisztelt kancellárasszony”.
L. Sz. A.: – Egy angol dolgozattal elég jól megbirkózik már a mesterséges intelligencia, ezért fontos, hogy olyan kreatív feladatokat találjunk ki, amik motiválják a tanulót arra, hogy önállóan dolgozzon, és amit nem tud helyette elkészíteni a ChatGPT. A mesterséges intelligenciát meg kell tanulni használni, ez egy visszafordíthatatlan folyamat. Nagyon jó eszköz válhat belőle mind a tanuló, mind pedig a tanár számára.

Tanárként hogyan tudod használni a mesterséges intelligenciát?

L. Sz. A.: – Még el sem kezdtem kiaknázni a lehetőségeket. Írathatok vele gyakorlófeladatokat, kitalál változatos órai aktivitásokat. Nagyon részletesen kell megadni a paramétereket: milyen korcsoportról, milyen szintről van szó, mi a célja a feladatnak. A részletes magyarázat alapján nagyon okos, kreatív válaszokkal áll elő a ChatGPT, amit persze felül kell bírálni. Ráadásul sokkal gyorsabban dolgozik annál, mint ahogy én találok ki húsz különböző feladatot. Ezt nem is feltétlenül kell állandó jelleggel így csinálni, időnként azonban abszolút belefér módszertanilag.

K. G.: – Nagyon gyorsan nagyon sok különböző nehézségi szintű feladatot képes létrehozni, és abban is segít, hogy ezek a feladatok naprakészek legyenek. Nem kell a tanárnak követnie a legújabb trendeket, megmondja a ChatGPT, hogy ki éppen a népszerű sztár, és vele kapcsolatos feladatokat alkot, hogy ezzel is motiváljuk a diákokat.

Változik a tanári szerep?

L. Sz. A.: – Az folyamatosan változik, egy nagyon dinamikus szerepről van szó. Van, aki nyitottabb, van, aki kevésbé nyitott a változások felé. Persze nem minden a tanáron múlik, hiszen ahhoz, hogy gördülékenyen lehessen integrálni az oktatásba a mesterséges intelligenciát, a keretek biztosítására is szükség van.

K. G.: – Ez egy nagyon lassan mozgó hajó, ami ritkán vált irányt, és akkor is nagyon lassan. Állítólag a nagy görög filozófusok, mikor megjelentek az első könyvek, ugyanúgy elborzadtak, mint most sokan a mesterséges intelligencia kapcsán. Hogyan is gondoljuk a gondolatokat kiírni a fejünkből egy lapra? Akkor mire használjuk majd a fejünket? Elbutulunk! Most ugyanez zajlik: a ChatGPT az első könyv, és a nagy gondolkodók megijedtek. Vannak olyan kollégák, akik teljes mértékben a mesterséges intelligencia használata ellen vannak, mások úgy gondolják, hogy be kell építeni a tanulás folyamatába. Azoknak a tanároknak a munkájára, akik a múltban akarnak ragadni, azok a tanárok jelentenek veszélyt, akik beépítik ezeket a technológiai újdonságokat a mindennapi munkájukba.

L. Sz. A.: – A tanárok munkájára nem a mesterséges intelligencia jelenti a veszélyt, hanem az, ha egy tanár nem tart lépést az innovációval. A történelem folyamán számos olyan innováció volt már, amit a társadalom fenntartásokkal kezelt, de végül mindig megtanultunk együtt élni ezekkel.

A gyerekek hogy tudják használni a mesterséges intelligenciát azon túl, hogy megíratják vele a házi feladatukat?

L. Sz. A.: – Amit korábban egy Google-kereséssel bizonyítottak, azt most inkább a ChatGPT-től kérdezik, ott ellenőrzik a tényeket, tőle kérnek információt. Amit tudnának, de valószínűleg még nem annyira csinálják, az a gyakorlófeladatok generálása saját maguk számára. Tehát amikor mindent átnéztek, mindent átismételtek, és elfogytak a feladatok, de úgy érzik, még további gyakorlásra van szükségük, akkor ezt így meg tudják oldani. És a ChatGPT utána ellenőrzi is, hogy jól oldották-e meg ezeket a feladatokat. A Khan Academy létrehozta a Khanmigo nevű chatbotot, ami a tanulásban segíti a gyerekeket. A tanárnak természetesen még mindig ott kell lennie, már csak a felügyelet miatt is. Változott a tanári szerep, nem feltétlenül a tanár kerül a középpontba, sokszor inkább a facilitátor szerepét tölti be. A gyerekek kutatnak, gyakorolnak, beszélgetnek valakivel, utóbbi a nyelvtanulás szempontjából nagyon fontos. A gyerekeknek kevés lehetőségük van autentikus angol beszélgetésre, ezért itt nagyon hasznos lehet a mesterséges intelligencia. Persze nyilvánvalóan ennél is jobb lenne, ha lenne egy angliai testvériskolánk, és az ő tanulóikkal videóchatelhetnénk.

K. G.: – Sok diák azért nem mer megszólalni idegen nyelven, mert szégyelli magát vagy a nyelvtudása szintjét mások előtt. Nekik megint csak nagyon jó megoldás lenne a beszélgető robot, aki előtt nincs szégyenérzetük. Biztosan nyitottak lennének erre.

Hol vannak a mesterséges intelligencia határai, ami a nyelveket, a fordítást illeti?

K. G.: – Jelenleg a mesterséges intelligencia generatív modelljeit használjuk. Ezek most nagyon elterjedtek, nagy felhajtás övezi őket, de csak általánosítani tudnak. A generatív modelleknek nagy hátrányuk, hogy nem lehet mérni a pontosságukat, mert nem egy matematikai függvényről beszélünk, ami fix eredményt ad, hanem arról, hogy ennek a modellnek generálnia kell valamit. Előfordul, hogy kétszer ugyanarra a kérdésre nem ugyanazt vagy nem ugyanúgy válaszolja. Ez például egy határa. Elon Muskék kiváltak az OpenAI-ból, és alapítottak egy saját kutatólabort, amit a magyar származású Christian Szegedy vezet. Szerintük még 10–15 év, mire először kijönnek majd azok a modellek, amiknek már vissza lehet mérni a valóságtartalmát. A jelenlegi modellek, mint például a nálunk leginkább ismert és elterjedt ChatGPT, generálnak egy nagy általánosságban igaznak vélt megoldást, de nem biztos, hogy az az adott helyzetben is igaz. Ezt hívjuk hallucinációnak, amit azért alkalmaz, mert mindenképpen muszáj valamit válaszolnia. Tehát ha a ChatGPT átfogalmaz valamit angolról magyarra vagy fordítva, azt csak a nagy számok törvénye alapján teszi. Figyelembe véve, hogy az összes magyar internetes tartalom, minden, ami digitálisan fellelhető magyar nyelven, már a ChatGPT korábbi verziójánál sem volt elegendő ahhoz, hogy egy magyar nyelvi modellt betanítsunk, kijelenthetjük, hogy egyszerűen túl kevés a magyar nyelvű információ ahhoz, hogy ezek a generatív modellek magyar nyelven tanuljanak. Ehelyett angol nyelven tanulva próbálnak fordítani magyarra, és ez lehet az oka annak, amire sok nyelvész panaszkodik, hogy sokszor nem fogalmaz magyarosan.

Kimondhatjuk, hogy egy munkakörnyezetben nem helyettesíti a mesterséges intelligencia az emberi nyelvtudást?

K. G.: – Ez egyértelmű, legalábbis most még nem tart ott a dolog. A mesterséges intelligencia egy eszköz. A hatalmas budapesti fordítóirodák már tíz évvel ezelőtt is bevallották, hogy a fordítás gyorsítása érdekében a Google Fordítóval készítenek egy nyersfordítást, és aztán azzal dolgoznak a fordítók. Most ugyanez történik a ChatGPT és a többi mesterséges intelligencia segítségével. Ez nem „csalás”, mint ahogy a Google Fordító használata vagy még korábban a szótárak lapozgatása sem volt az. A technológia gyorsítja a munkát. Azt szoktam mondani az egyetemista diákoknak, hogy lehetnek középszerűnek, megelégedhetnek az alapszinttel, de akkor valószínűleg a munkahelyi pozíciójuk és a fizetésük is ehhez fog igazodni. Még itt, Zentán is nyelveket kell beszélni az előrelépéshez.

Amikor húsz évvel ezelőtt angolul tanultam, akkor még minden szót egyesével ki kellett szótárazni. Pár évvel később már elég volt egy kattintás, és a Google-fordító máris adott egy elég nyers, de többé-kevésbé érthető fordítást. Ma már ehhez képest nagyon szép fordításokat lehet olvasni a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Ez nem veti vissza a nyelvtanulás iránti lelkesedést?

L. Sz. A.: – De igen, szerintem könnyen ellustulhatnak a nyelvtanulók. De megint csak azt mondom, hogy másféle feladatokat kell adni. Annak nincs értelme, hogy a gép lefordítja a szöveget, a diák bemagolja, és visszaadja a dolgozatban. Nyelvtanárként nekem az is a dolgom, hogy az ilyet észrevegyem, persze ez ma sokkal nehezebb, mint amikor még csak a Google Fordító létezett.

K. G.: – Vannak próbálkozások arra, hogy kiszűrjék, mit írt a mesterséges intelligencia, és mit az ember, de ezek egyelőre nagyon megbízhatatlanok. Állítólag vannak olyan tipikus szófordulatok, szövegszerkesztési jellegzetességek, amik azt sejtetik, hogy nyelvi modell által készült szövegről van szó, de eközben nyilván a másik oldalon meg a nyelvi modellek készítői arra törekszenek, hogy felismerhetetlenül hiteles, emberi szövegeket generáljon a mesterséges intelligencia.

Elképzelhető, hogy annyira megkönnyíti a különböző nyelvek közötti kommunikációt a mesterséges intelligencia, hogy kevesebben akarnak majd nyelveket tanulni, vagy megelégszenek alacsonyabb szintű nyelvtudással?

K. G.: – Aki nem akar nyelveket tanulni, vagy nincs rá lehetősége, az majd használja a ChatGPT-t fordításra. Aki viszont egyetemet akar befejezni, magasabb pozícióban akar dolgozni, annak meg kell tanulnia valamilyen idegen nyelven.

L. Sz. A.: – És az általában meg is tanul. Mindig vannak olyan emberek, akik tényleg meg szeretnének tanulni valamilyen nyelvet, akik élvezik a tanulási folyamatot, meglátnak benne valami gyönyörűt. Ezért szerintem nem áll fenn ez a veszély. A nyelv elsődleges célja a kommunikáció. Ez a kommunikáció ma már ember és gép között is megvalósulhat, és ez nem feltétlenül rossz dolog, hiszen ehhez is kell a nyelvismeret. Például a Sora videógeneráló mesterséges intelligencia angol nyelvű parancsokat kíván meg, ezért ennek a használatához meg kell tanulni angolul legalább annyira, hogy elmondjuk, milyen videót szeretnénk létrehozni. Ezt órán is lehet alkalmazni, ha új szavakat tanulunk egy-egy témakörben.

K. G.: – Azt az élményt, amikor nem a saját anyanyelveden beszélgetsz egy másik emberrel, soha nem fogja megadni a mesterséges intelligencia. Hiába van olyan applikáció, ami azonnal fordít egyik nyelvről a másikra, az nem ugyanaz, mint amikor élőszóban beszélgetsz valakivel. Ezt nem lehet helyettesíteni. A mesterséges intelligencia inkább egy lehetőséget ad azoknak, akiknek nincs rá lehetőségük, hogy nyelvet tanuljanak. Ha elmegy valaki nyaralni Spanyolországba, és nem beszél spanyolul, akkor majd ennek az intelligens nyelvi fordítónak a segítségével tud kommunikálni a helyiekkel. De más helyzetekben, más környezetben továbbra is nélkülözhetetlen marad a nyelvismeret.