A helyi értékek bemutatása a legfontosabb

Tordán január végén huszonharmadik alkalommal nyitották meg a Tordai Művelődési Napokat a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Juhász zenekar és a szegedi Hatetudnád Tánctanoda fellépésével. A rendezvény a magyar kultúra napja keretében, Lőrinc Tamara, helybeli amatőr festő képeiből összeállított tárlat megnyitásával vette kezdetét.

Tordát mindig is a gazdag kultúrélet jellemezte. Saját színjátszókkal és néptáncosokkal is büszkélkedett, illetve nagyon sokan jártak vendégszerepelni is oda, a hivatásos és az amatőr színházak is. A fellépők a legtöbb esetben két-három havonta mutatkoztak be. A helyiekben egy idő után megfogalmazódott az igény, hogy ezek a fellépések lehetnének folyamatosak is, a téli hónapokra időzítve, akkor mindenki jobban ráér, a határban a munkák ugyanis olyankor szünetelnek.

– Akkor fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy az Ittabei Téli Találkozókhoz hasonlóan, január vége és március vége között, mi is indíthatnánk egy, az egész telet lefedő rendezvénysorozatot, melynek keretében minden hétvégén, esetenként hétköznap is biztosíthatnánk valamilyen művelődési programot a helyieknek. A helyi közösségben akkor nemcsak színházi előadásokban gondolkodtunk, hanem színes, táncos műsorokban, ismeretterjesztő előadásokban is. Tehát változatos programokkal, műsorokkal képzeltük el mindezt. Mindig szívesen láttuk azokat a vendégfellépőket, akik szerettek volna a tordai deszkákon bemutatkozni. Egy idő után már arra is odafigyeltünk, hogy a közönség minőségi élményekkel távozhasson a kultúrotthonból. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évek során a Szabadkai Népszínház, az Újvidéki Népszínház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, valamint magyarországi színházak is jártak itt, sőt magyarországi énekesek, énekcsoportok, kórusok, és egyéb fellépők is bemutatkoztak. Az évek során a rendezvényünk állandó vendégfellépője lett a Szabadkai Népszínház, az Újvidéki Színház, idővel a Zentai Kamaraszínház is, később a tóbaiak, majd a nagybecskereki Madách Amatőr Színtársulat, de mindig próbáltunk valami újat is hozzátenni, hogy legyen olyan új program is, ami az előző évben nem volt – emlékezett vissza Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke.

A szervezők a rendezvénysorozatot néhány évig a bánáti esttel nyitották meg, mellyel az volt a céljuk, hogy bemutassák azt a sokszínű kultúrát, mely körbeveszi őket. A tanácselnök szavai szerint volt olyan évük is, amikor valamilyen tematikához kötötték az egész rendezvénysorozatot. Mára azonban a megnyitóműsort mindig a magyar kultúra napjának, a zárórendezvényt, a három tordai testvértelepülés találkozóját pedig az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jegyében szervezik meg.

– A könyvbemutatók esetében mindig előnyben részesítettük a helyi és a bánáti értékeket, úgy a helytörténeti előadások, mint az írók esetében, akiket meghívtunk. Fontos az is, hogy itt, Bánátban léteznek olyan kisebb települések is, ahol a magyar fiataloknak nehezebb a bemutatkozási lehetőségük, mint Nezsény vagy bármelyik dél-bánáti település esetében, ezért a számukra mindig biztosítottunk fellépési lehetőséget. Ugyanígy állunk a testvértelepüléseinkhez is, őket is mindig szívesen látjuk. Sajnos idén a tiszaalpáriak nem tudnak jönni, csak az erdélyi aranyostordaiak és a magyarországi bihartordaiak érkeznek a záróműsorra és a közös megemlékezésre. Sokáig teret biztosítottunk az elszármazott tordaiaknak is a fellépésre, de a Juhász zenekart leszámítva nem maradt olyan elszármazottunk, aki fel is lépne – tette hozzá Dobai.

A megnyitóműsort értékelve Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke – Dobai János tanácselnökhöz hasonlóan – arra hívta fel a figyelmet, hogy a tordaiak egy olyan érték- és hagyománytisztelő közösség, amelyben megbecsülik a közösség tagjait.

– Torda az a település, ahol a legtöbb emlékjel, emlékmű és emléktábla található vajdasági magyarlakta települések közül, és ez nem egyfajta túlzásnak a jele, hanem annak, hogy itt nagyon megbecsülik a közösségnek a tagjait, a közösség tagjai pedig elkötelezettek a település magyarsága iránt. Ennek a lenyomata a mai nyitórendezvény, a megnyitott a kiállítás és a következő rendezvények is, mégpedig annak az alkotókedvnek és a megbecsültségnek, amellyel a saját alkotói felé fordul ez a település, és hogyha belegondolunk abba, hogy Tordán nagyjából az összes gyermek tagja a művelődési egyesületnek, akkor érezhetjük azt, hogy egy olyan településre érkeztünk, ahol az értéknek, a hagyománynak, a hitéletnek nemcsak becsülete van, hanem a magyarság megmaradását is szolgálja, illetve a magyarság megmaradásában „gondolkodik” ez a település – közölte Sutus.

A rendezvénysorozat elképzelhetetlen lenne a tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kincsünk szakcsoportjainak a részvétele nélkül. A néptánc-, az ének- és a citeracsoportok minden évben lázasan készülnek erre a rendezvényre, hallottuk Sári Enikő művészeti vezetőtől.

– A Tordai Művelődési Napok nagyon fontos szerepet tölt be a közösségünk életében. Lehetőséget teremt a kikapcsolódásra, a kulturális gazdagodásra és a közös élmények megélésére. A rendezvénysorozat fontos az egyesületünk mindennapjaiban, hiszen elemi szerepet tölt be a közösségépítésben, valamint a helyi és a nemzeti identitásunk erősítésben. Ilyenkor a gyerekeknek, a fiataloknak, a szülőknek és a résztvevőknek is lehetőségük nyílik arra, hogy megismerkedjenek más kultúrákkal, hagyományokkal, ugyanakkor ezek a rendezvények hozzájárulnak a településünk népszerűsítéséhez is. Minden évben igyekszünk olyan sokszínű programot összeállítani, amely minden korosztály számára tartogat valami érdekeset, s ezáltal ezek az események hozzájárulnak közösségünk megerősítéséhez és a kultúránk megőrzéséhez – közölte a művészeti vezető.

Az egyesület tagjai tehát minden évben lelkesen készülnek erre a rendezvénysorozatra. A negyedikes Rúzsa Hanna négy éve néptáncol.

– Énekelek, citerázom és néptáncolok is. Az éneklés számomra különösen fontos, sokan megdicsérnek, illetve a versenyeken díjakat is nyertem már – mesélte Hanna.

– Nagyon szeretem, hogy az egyesületben tényleg komolyabb dolgokkal is foglalkozunk, de azért szórakozni is szoktunk – hallottuk a szintén negyedikes Csernoh Emiliától.

A Tordai Művelődési Napok megnyitó- és zárórendezvénye elképzelhetetlen lenne a Juhász zenekar kísérete, illetve fellépése nélkül.

– A Juhász zenekar számára a Tordai Művelődési Napok az év egyik első programja. Ugye a zenésztalálkozó most megelőzte ezt a programot, de ez az az első alkalom, amikor színpadon vagyunk az évben. A tordai emberek, táncosok és művelődésszervezők mindig nagyon kedvesen és jóindulatúan hívnak meg bennünket, mi pedig nem tudunk erre nemet mondani, hiszen édesapánk tordai származású, és igazából valamilyen szinten mi is úgy érezzük, hogy tordaiak vagyunk. Hogy ebben a faluban egy erős közösség működik, az is bizonyítja, hogy azok az emberek, akik nem mentek el, összefognak, a színpadon táncoló fiatalok pedig erőt sugároznak A táncosok mindent beleadnak a fellépésükbe, az embernek az az érzése támad, hogy ez tényleg a megmaradásról szól. Nálunk, a tömbben ez elmegy egy tornaórának is, de itt a tordaiak magyarságtudata jobban kijön ezekben a táncokban. És én azt gondolom, hogy nekünk pedig kötelességünk az, hogy eljöjjünk ide, és ezeknek a gyerekeknek olyan muzsikát játsszunk, ami igazán az ő talpuk alá való – mondta Juhász Gábor, a zenekar vezetője.

Amikor 23 évvel ezelőtt a tordaiak útjára indították a rendezvényt, maguk sem hitték, hogy a folyamatossága ilyen sokáig fennmarad.

– Olyan szórakoztató programokban gondolkodtunk akkoriban, mint a színházi előadások, gyermekprogramok, művelődési műsorok, könyvbemutatók, hogy ezzel próbáljuk a tordaiakat, illetve a környékben élő magyar közösségeket idevonzani. Azt hiszem, hogy ezek a törekvések akkor nem voltak hiábavalóak, ugyanis még mindig itt vagyunk, és ma is sikerült megnyitnunk a rendezvényt, sőt azt tapasztaljuk, hogy az emberek még mindig eljönnek, kitartanak mellette, és a programjaink – a legtöbb esetben – telt házasak. A könyvbemutatók, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők számára szervezett előadások is igen látogatottak, de ugyanezt mondhatjuk a bálakról és a nőszervezet kiállításairól is. Úgy gondolom, hogy ameddig itt erő lesz, és a helyi közösség meg tudja szervezni a kultúregyesülettel és a nőszervezettel, valamint az Orgonavirág Hagyományápoló Egyesülettel ezt a rendezvényt, addig a tordaiak és a környékbeli magyarok számára lesz a téli hónapokban szórakozási lehetőség is – hallottuk a helybeli Lázár Jenőtől.

Az idén első alkalommal a Nepomuki Szent János-plébániatemplom is részt vállalt a közösség fontos eseményének a programjában.

– Február 1-én egy hangversenyt szerveztünk, amelyen fellépett a nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus, és a helyi zeneiskolások, illetve a tordai tanáraik. Ez egy hozzájárulása az egyháznak a mindennapi élethez, hogy egy kicsit fölrázzuk a falut. Most tél van, a munkálatok szünetelnek, ilyenkor történnek meg a házszentelések, a családlátogatások, és így esténként jó, ha az emberek el tudnak jönni egy kicsit a kultúrotthonba, vagy templomba, meghallgatni egy hangversenyt, vagy egy előadást megnézni. Ez egy kicsit lelkiekben is kiemeli az embert a hétköznapok szürkeségéből, mert az embernek szüksége van egy kis kikapcsolódásra, imára és munkára – közölte Masa Tamás, tordai esperesplébános.

A Tordai Művelődési Napok a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt regionális rendezvénye. Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke a megnyitórendezvényen nyomatékosította, hogy a tanács rendkívül fontosnak tartja a szórványhelyzetben élő magyar közösségek támogatását.

– Az a párhuzam, az a sajátos dinamika, ami a tömböt és a szórványt jellemzi, arra kell, hogy ösztönözze a vajdasági magyar közösséget, hogy a pillantását, a fókuszát a perifériákra irányítsa, és hogy a szórványnak a helyzetét, a kihívásait és a lényegét megértse. Ez Bánátban különösen érvényes – a közép-bánáti régióra is, beleértve Tóbát, Tordát, Magyarcsernyét, Törzsudvarnokot, illetve a román-szerb határ mentén Nezsényt, és a dél-bánáti térséget –, de ugyanez jellemző bizonyos értelemben Délnyugat-Bácskára és a szerémségi régióra is. Mi ezeket a közösségeket számon tartjuk, illetve külön fontosnak tartjuk, és ezt nem csak a szólam szintjén tesszük. Általában olyan kritikák hangzanak el, hogy ezeket a kis közösségeket nem érdemes támogatni, mert felszívódnak, a fiatalok a munkahely keresése során a gazdasági központokba vándorolnak, ezek a falvak pedig gyakorlatilag kiürülnek. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a város-falu dichotómia általánosan jellemző, nem csak nemzetiségi viszonylatban, hiszen minden közösséget érint. Éppen ezért ezeknek a területeknek megtartóerővel kell rendelkezniük, de ennek a véghez vitele nehéz feladat. Átgondolt stratégiát kíván a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások, a családi vállalkozások szintjén is, de ennek a történelmi hagyományait is fel kell dolgoznunk. A nagy, nyugat-európai nemzetek is ezzel a kihívással szembesülnek Nagy-Britanniában, az Amerikai Egyesült Államok déli államaiban, vagy Németországban. Tehát ez nemcsak lokális gond, hanem általános, globális kihívás is. Nekem az a véleményem, hogy ezek a szórványközösségek lakmuszpapírként működnek, bemutatják azokat a problémákat, amelyekkel szembesülnünk kell, de senki sem sziget, a tömbnek folyamatosan együtt kell működnie. A szórvánnyal mi egy közösséget alkotunk, és a Magyar Nemzeti Tanácsnak éppen az a feladata, hogy a Vajdaság területén élő magyar nemzeti közösség tagjait összegyűjtse, megerősítse, a gondjait a lehetőségekhez mérten megoldja, és senkiről se mondjon le. Ez természetesen azt is magával hozza, hogy olyan problémákkal szembesülünk, amelyek nehezen megoldhatók, de én bízom benne, hogy lesz egy olyan szemléletváltás, amely meg tudja mutatni a vidéknek a lényegét, az előnyeit, a pozitív tulajdonságait is. Lehet, hogy ez egyelőre nem látszik, de hiszem, hogy ezt hosszú, több évtizedes munkával meg tudjuk erősíteni, mert a gyökerek, a falu, a vidék nem fog eltűnni – hangsúlyozta Hugyik.

Március végéig Tordán fellépnek majd a nagybecskereki, a muzslyai és a zentai színjátszók, lesz táncház, farsangi kézműves foglalkozás, szakelőadások, könyvbemutató és Magyar Szó-élőújság. A rendezvény március 22-én a Tordai Esttel, a házigazda Torontáltorda, az anyaországi Bihartorda és az erdélyi Aranyostorda műkedvelőinek a találkozójával zárul.