„Ország, melly fekvésére, éghajlatára, termékére és
nemzeti lelkére nézve jó lovakat nevelni, Magyar Országnál
különb nincs és hogy csak magunkon áll ezen tárgyat
olly virágzásba hozni és valaha olly gyümölcsözésre vinni:
hogy a Világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk
és hogy a Magyar Ló mindenütt igazságos és megérdemelt
Elsőséget nyerjen...”
(Széchenyi István: Lovakrul, 1828)
– Ebben a mi közösségünkben mindenki szereti a lovakat, vagy a szüleinek, a nagyszüleinek voltak lovai, vagy valaki az ősök közül huszár volt. Mindenkinek van legalább egy története a lovakról. Kétféle ember létezik: vannak, akik lóra ülnek, versenyeznek, tartanak otthon lovat, és vannak, akik beszélnek a lovakról, tehát szeretik az állatot. A ló mindenképpen pozitív jószág, ha megsimogatjuk, megöleljük, akkor pozitív energia érződik, ez pedig összekovácsolja az embereket – fejtette ki egy nemrégi interjúban Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatója, a Vajdasági Vágta megálmodója, fő szervezője.
A vajdasági ember szinte barátként szereti a lovat, akár a munkában, akár a nemes versenyzésben, akár egy jó kis lovastúrához.
Talán ezért is volt akkora sikere, létjogosultsága a 2013-ban létrehozott Vajdasági Vágtának. Bunford Tivadar és munkatársai jó időben és kitűnő helyzetfelismerés közepette vágtak bele a szervezésbe. Nemcsak a Nemzeti Vágta előfutamát hozták el nekünk, hanem annak szellemiségét is, újraélesztették az amatőr lovassportot, reményt adtak, hogy a fiatalabb nemzedékben is tovább élhet őseink különös kapcsolata a lóval.
A Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány szerencsére nem maradt magára a szervezésben, hiszen az első pillanatoktól kezdve támogatta a kezdeményezést a Vajdasági Magyar Szövetség vezetősége is, Pásztor István elnök úrral az élen, aki a Vajdasági Vágta fővédnöki címét is magára vállalta. Az első rendezvény megnyitóján örömét kifejezve megköszönte a szervezőbizottság tagjainak és a támogatóknak a fáradozását, majd így folytatta:
– Ma egy hagyományápoló rendezvénysorozat veszi kezdetét. Remélem, hogy ez a rendezvény felsorakozik a Gyöngyösbokréta, a Durindó, az Amatőr Színjátszók Találkozója mellé, mint egy másfajta művészeti mutatvány, hiszen ez is az önazonosság-tudatnak és önazonosság-ápolásnak a része.
Bunfrod Tivadar a megnyitón elhangzott beszédében ugyancsak hangúlyozta a lovastalálkozó jelentőségét:
– Feltételezem, hogy mindannyiunkat, akik ma eljöttünk ide, a Vajdasági Vágta színhelyére, valami különleges kapcsolat, álom vagy valóság köt ehhez a nemes teremtményhez. Úgy tartják, hogy az életben nincs még egy olyan bensőséges titok, mint amilyen a ló és lovasa között ki tud alakulni. Talán ehhez a titokhoz lehet hasonlítani azt az erős kapcsot, ami a lovakat kedvelő emberek között ki tud alakulni, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek és a világ mely táján látták meg a napvilágot. Ennek az eseménynek erős gyökereket kell eresztenie a bánáti, bácskai és szerémségi földbe. Egy ilyen rendezvény nem jöhet létre nemes összefogás nélkül.
Fotó: Gergely Árpád
Az elmúlt egy évtized alatt valóban beigazolódtak ezek a remények és elvárások, hiszen a Vajdasági Vágta immár fogalommá vált, és a többi felsorolt rendezvény körét bővítve, a nemes vetélkedés mellett tovább tudta fokozni közösségünk összetartó erejét.
Székely Tibor, a Nemzeti Vágta főkapitánya köszöntőjében a következőképpen fogalmazta meg a Vágta célját:
– A Vágta nemes verseny és tisztelgés őseink előtt. Az igazi huszár, akárcsak egy igazi lovas versenyző, erő és tisztesség nélkül mit sem ér. A Vágta jelszava: bátorsággal és becsülettel.
Az első hét vajdasági előfutamot még Andrásnépe (Zobnatica) lóversenypályáján szervezték meg, majd később a mezőgazdasági birtok új tulajdonosa túl magas bérleti árat szabott meg, amit egy nonprofit jellegű rendezvény szervezésével nehéz lenne kigazdálkodni. A szervezők ekkor keresték meg a szabadkai lóversenypálya illetékeseit, és immár harmadik alkalommal ez a pálya ad helyszínt az eseménynek.
Azt pedig, hogy lovasaink milyen odaadással és komolysággal lendültek munkába, mi sem bizonyítja jobban, mint az eddigi eredményeik a Nemzeti Vágtán. 2018-ban, 2019-ben Temerin színeiben és 2021-ben Szabadka színeiben tudták megnyerni a rangos versenyt, és hozták el a fődíjat Budapestről, az 1848-as huszárszablyát, a vándordíjat. Emellett egy évben vajdasági lovas, Ördög Alen, magyarországi település színeiben győzedelmeskedett, tavaly pedig a szabadkai nyertes, Szabó Nikolett mögött másodikként Nagy Arnold ért célba. Eddig egyetlenegy határon túli magyar közösségnek sem sikerült ennyiszer elhoznia a fődíjat.
A Vajdasági Vágta eddigi nyertes lovasai és lovai időrendben a következők voltak: Gulyás Vikor Adorján színeiben Csinossal, Nagy Norbert Tornyos lovasaként Bahija Bársony nyergében, Szerbák Zoltán Moholról Perun nevű lovával, Kálay Attila Óbecse lovasaként Copra hátán lovagolva, majd következett Nagy Arnold két egymásutáni győzelme Fantáziával Temerin versenyzőjeként. A legutóbbi három Vágtán Gulyás Szabolcs tudott nyerni, 2019-ben Szabadka színeiben Copra nevű lovával, illetve 2020-ban és tavaly Déva Szándék nyergében Zenta, majd Királyhalom zászlaja alatt.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy valamennyi előfutam közül a Vajdasági Vágta vonzotta a legtöbb nézőt. A Nemzeti Vágta szervezői egyébként évről évre élénk érdeklődéssel kísérik az előfutamokat, és szívesen fogadják a határon túlról érkező javaslatokat is. Így a Nemzetközi Vágtát a Vajdasági Vágta két szervezőbizottsági tagjának, Bunford Tivadarnak és Pál Károlynak a javaslatára vezették be a Nemzeti Vágtán, néhány évvel ezelőtt.
