Szeptember 20-án nyitja meg ajtaját Szabadkán a valamikori Zvezda mozi épületében kialakított Öt kenyér pékség és Blaha Lujza cukrászda. Ezek számos szempontból egyedülálló létesítménynek minősíthetők. A Szabadkai Caritas olyan, a segítés és a jótékonykodás elveire épülő pékséget nyit meg, ahol adalékmentes, hagyományos módon készült kenyeret és egyéb péksüteményeket lehet majd vásárolni, miközben olyan személyeket segít munkához, akiknek hátrányos a munkaerőpiaci helyzete.
Faillat, a pattogó tűz hangja, melegség, lisztpor, csivitelő sürgés-forgás és a „Szent Flórián kemencéjét” mosolygó arccal körbeálló aktivisták – ez fogadta ezen sorok íróját, amikor a napokban kora délelőtt belépett a valamikori Zvezda mozi épületébe. A korábban filmszínházként, majd egyik részében önkiszolgálóként és annak raktáraként, valamint gyerekjátékboltként működő épület helyiségei mostanra teljesen átalakultak, kezdve a plafontól és a padlótól a tűzvédelmi rendszeren át egészen a vízvezetékig, a szennyvízelvezetésig és a mosdóhelyiségekig, minden új és tiszta, a pék- és cukrászipari termékek előállítására kialakított helyiségekben korszerű felszerelés áll, míg a többi helyiségben letisztult, ám ötletes berendezés várja azokat, akik szeptember 20-tól itt szeretnének pékterméket és süteményt vásárolni, illetve elfogyasztani. A pékség „csodakemencéjét”, amelyiket Szent Flóriánról nevezték el, nemrégiben Slavko Večerin, a Szabadkai Egyházmegye püspöke áldotta meg, aznap volt az első próbasütés is.
TÖBB, MINT PÉKSÉG
Az Öt kenyér pékség és az ugyanazokban a helyiségekben működő Blaha Lujza cukrászda nem csupán pékség és nem csak sütibolt. Arról, hogy miért nem, Ric Gábor, a Szabadkai Caritas igazgatója beszélt lapunknak. Az is kiderült, hogy most egy hétéves álom és elképzelés valósul meg.
– Mint ismeretes, a Caritas szabadkai szervezete a Szabadkai Egyházmegye szeretetszolgálata. Öt területen vannak projektumaink, példaként említeném az idősek, a fiatalok és a szegények felé, továbbá a szociális vállalkozások fejlesztésére, illetve megszervezésére irányuló projektumokat. Szerbiában még nincsen hatályos szociális vállalkozásokról szóló törvény, de hiszem, hogy egyszer elfogadják a már megírt jogszabályt. Mi nem szerettünk volna várni, így már 2017-ben kft. formájában megalapítottuk a Majsai úti kerékpárjavítót, ami szintén szociális vállalkozásként működik. A szociális vállalkozások olyan gazdasági társaságok, amelyek tekintetében nem a profit az elsődleges cél, hanem az, hogy munkát biztosítsunk azok számára, akik egyébként nem kapnának munkát, valamint hiánypótló tevékenységet végezzünk, de az is cél, hogy a szociális vállalkozás keretében kifejtett tevékenység által egyéb, szociális jellegű projektumokat támogathassunk. A lényeg az, hogy ne azért keljünk fel minden reggel, hogy pénzt csináljunk, hanem azért, hogy valakinek valamilyen módon segítsünk. Az a cél, hogy lehetőségünkben álljon segíteni annak, akinek erre szüksége van, azoknak, akik kilépnének a szegénység köréből. A pékség ötlete 2014 nyarán kezdett el megfogalmazódni, akkor ismerkedtünk meg az osztrák Helmut Graggerrel és akkor kezdtünk el arról beszélgetni, hogy milyen jó lenne, ha a szabadkai Caritasnak lenne egy pékségként működő szociális vállalkozása. Az elmúlt hét évben olykor intenzívebben dolgoztunk a tervek megvalósításán, máskor kevésbé intenzíven, összhangban a lehetőségekkel. Végül számos isteni csoda vezetett oda, hogy eljutottunk idáig. Fontosnak tartom elmondani, hogy fő támogatónk az Osztrák Fejlesztési Alap és az Osztrák Caritas, illetve azon belül a Linzi Caritas, de a Prosperitati Alapítványt is megemlíteném, hiszen start-up vállalkozásként ott is pályáztunk és a mintegy 8 ezer eurós támogatásból felszerelést vásárolhattunk. Az osztrák Helmut Gragger pékmester, aki hazájában is a szociális vállalkozások formájában működtetett pékségekre helyezi a hangsúlyt, a tudást és a tapasztalatot adja. Az épületet a Szabadkai Egyházmegye ajánlotta fel, hiszen korábban visszakapta és szerette volna tartalommal megtölteni. Ha egy közösségnek szép múltja van, annak szép jövője is lesz. Szabadkának szép és tartalmas múltja van. Szabadka oly gyakran volt első valamiben a történelem során, ez pedig a génjeinkbe van kódolva. Mi is erre törekszünk: valami újat csinálni, de a múltból ihletet merítve – taglalta Ric Gábor.
HAL HELYETT TANÍTANI
Hagyományos technológiával egészséges kenyeret és egyéb péktermékeket készíteni – ez a pékség egyik célja. Kovásszal terveznek dolgozni, mivel az „megeszi” a búzából a glutént, így az ezzel készült kenyér kevesebb glutént tartalmaz, mondta Ric Gábor, arra is rámutatván, hogy a kenyérkészítés hagyományos módja nemcsak az egészségmegőrzés szempontjából fontos, hanem a térség lakossága hagyományai megőrzésének az okán is. Mindemellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a projektummal munkahelyeket biztosítanak, emelte ki Ric Gábor.
– Tizennégy munkatársunk van, illetve lesz. Pékeket, péksegédeket, cukrászokat, elárusítókat és takarítókat alkalmazunk. Vannak olyanok, akiket mi kerestünk meg az ajánlattal, mások a Facebook-felhívás alapján jelentkeztek. Az alkalmazottak némelyike valamilyen sérültséggel élő személy, ebből kifolyólag egyébként vagy nehezebben tudnak elhelyezkedni, vagy nehezebben tudnak teljesíteni a munkahelyen. Olyanok is vannak, akik nem szereztek iskolai végzettséget, így majd itt sajátítják el a pékszakma csínját-bínját. A terv az volt, hogy ők befejezik középiskolai tanulmányaikat, most viszont megtörténhet, hogy csak egy tanfolyamot kell majd elvégezniük az elméleti tudás megszerzésének céljával. Mivel azonban nem rövidtávon tervezünk, abban bízom, hogy amint arra lehetőség lesz, a diplomával nem rendelkező munkatársak esetleg távoktatásban szereznek majd diplomát, ami alapfeltétele annak, hogy szakképzett péknek minősüljenek. A diplomával, illetve a szakmával bármikor és bárhol érvényesülhetnek. Olyan munkatársunk is van, aki Bécsben vett részt képzésen, neki szánjuk a húzóerő szerepét. Ne feledkezzünk meg Gregoryról és Monikáról sem, ők Helmut Gragger pékjei, akik Szabadkán segítettek és segítenek az alkalmazottak betanításában – részletezte Ric Gábor.
Egyébként az együttműködő Helmut Gragger alapfelvetése az, hogy a kenyér megváltoztathatja a világot, vagy legalábbis egy-egy kisközösség életét. Ez az elv által vezérelve alapította meg 2019-ben Bécs első szociális vállalkozásaként működő pékségét, ahol kizárólag olyan személyeket alkalmaz, akik valamilyen okból kifolyólag hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ezt követően például Afrikában segítette hasonló projektumok megvalósítását.
KORSZERŰ KEMENCÉBEN PATTOG A TŰZ
A pékség kemencéje sem mindennapi, 5 tonnás óriás, amelyet fával és brikettel lehet felfűteni. Mint az a beszélgetés folytatásában kiderült, egy óra fűtés 11 óra sütési időt ad, köszönve a kemence kivételes hőmegőrző teljesítményének. Amikor a kemence belsejében a hőmérséklet eléri a 200 Celsius-fokot, külső borítása éppen csak langyos. A fűtőtér teljesen elkülönül a két sütőtértől, így utóbbi kettő tiszta marad, nem kerülnek érintkezésbe a füsttel vagy a pernyével. A projektum kivitelezői, az elmondások szerint, egy brikettáló gépet is beszerezni terveznek, hogy minél több szinten önellátó lehessen a pékség.
– Nem volt egyszerű bevarázsolni az épületbe a kemencét, az épület előtt nyolc parkolóhelyet béreltünk ki, a közlekedés irányításában a rendőrség segített, de egy 12 tonnás villás emelőkocsit is ki kellett bérelnünk. A kemencét három országban készítették el, egyik részét Horvátországban, a másik részét Ausztriában, majd végül Csehországban fejezték be, onnan érkezett ide hozzánk – mesélt a csodakemencéről Ric Gábor.
A pékségben és cukrászdában elvitelre lehet majd vásárolni, de akár helyben is el lehet fogyasztani a finomságokat. Aki kávét, vagy üdítőt szeretne elfogyasztani, ezt szintén megteheti. A cukrászdában meg lehet majd kóstolni például a Blaha Lujza-tortát. Ami a bevételeket illeti, az alkalmazottak bérének, valamint az egyéb kötelezettségeknek a fedezését követően esetlegesen fennmaradó pénzből folytatják az épület többi részének a felújítását, mondta Ric Gábor, hozzátéve, hogy a felújításra váró helyiségben a jelenlegi elképzelések szerint multifunkcionális közösségi termet alakítanak majd ki. A bevétel fennmaradó részét a Caritas egyéb jótékonysági projektumokra fordítja.
A beszélgetés során egy közgazdaságtani elmélet is felmerült, miszerint minden vállalkozás fennmaradásának tekintetében az első öt év a legkritikusabb. Azzal kapcsolatban, hogy milyennek kellene lennie a jövőnek ahhoz, hogy öt év múlva elégedetten értékelje a projektumot, Ric Gábor a következőképpen fogalmazott: „Szeretném, ha akkor is ugyanezeket az embereket láthatnám itt. Szeretném, ha a homlokuk nem lenne ráncos a gondoktól. Szeretném, ha boldogan végeznék a munkájukat és elégedettek lennének. Értékelésem szerint nem a kapitalizmus menti meg az embereket. Mi nem kifacsarni szeretnénk az alkalmazottakat, hanem megbecsülve és tisztességesen megfizetve őket – értéket teremteni.”
