A hatékony érdekképviseletnek köszönhetően Zombor város területén több, a (magyar) lakosság és a közösségek szempontjából jelentős infrastrukturális és egyházi fejlesztés megvalósult az elmúlt időszakban vagy realizálódni látszik a közeljövőben. Jankovich Szilárd, a város nemzeti kisebbségekkel és vallási közösségekkel megbízott tanácsosa, a Vajdasági Magyar Szövetség bácsgyulafalvi Helyi Szervezetének elnöke és Pribilla Attila, Zombor város segédpolgármestere, a VMSZ zombori Helyi Szervezetének elnöke nyilatkozott:
– A Zombor és Szabadka közötti útszakaszon több mint negyven éven keresztül nem volt nagyobb felújítás, noha nagyon fontos mindkét város számára. Ez az út most majdnem teljes hosszúságában fel lesz újítva. Ami Zombort illeti, eddig részben el volt szigetelve, rossz az infrastruktúra, a vasúti és a közúti is. Várhatóan ez a helyzet megváltozik. Ősz folyamán befejeződött a Nemesmilitics és Sári közötti szakasz felújítása. Ott 3,8 km-en gyakorlatilag teljesen új utat csináltak. Az év végéig be kell fejezzék a Zombor és Nemesmilitics közötti szakaszt. Ennek esetében szintén teljesen új aszfaltcsík lesz – mondtaPrbilla Attila segédpolgármester.
Idén vagy jövőre a Haraszti és a Gádor közötti út is megújul. Ez szintén nagyon fontos lenne, mert ez nagyon keskeny szakasz, rossz állapotban van és a határátkelőket mind többen és többen használják, nagy örömünkre – ecsetelte Pribilla segédpolgármester és folytatta, egészen friss önkormányzati tervekkel:
– A jövő év folyamán megkezdődik a román határtól, Nákófalvától Béregig terjedő út (Nákófalva, Nagykikinda, Verbász, Kúla, Zombor, Béreg) kiépítése. Igazából ez Temesvárt, az ottani autópályát kötné össze az M6-tal majdan. Zombor azért kapta meg a lehetőséget, hogy ez az útépítés itt kezdődjön, mert mi adtuk be a legjobb terveket, leggyorsabban.
Továbbá a Zombor és Béreg közötti szakaszon négysávos gyorsforgalmi út lesz. Szerencsére nem kereszteződések lesznek, hanem két körforgalom, a határon meg Zombor előtt, azonkívül pedig fölül- és aluljárók, amely azt jelenti, hogy nem fogják akadályozni a forgalmat. Tulajdonképpen ez is a lényege, úgy próbálták megoldani a zombori tervezők, hogy mindenki, aki mezőgazdasággal foglalkozik, könnyen eljuthasson a földjére. Lesznek olyan, az út mellett, alatt és fölött épült objektumok, amelyek lehetővé teszik, hogy könnyen a kívánt területre tudjanak érni. Ez volt a legnagyobb probléma és mindezzel megoldódni látszik. Gyakorlatilag ennek tervezete már jóváhagyásra is került. Mindez Zombor számára nagyon fontos, hiszen ezáltal gyakorlatilag kinyílik a világ. Tehát Béreg felé lesz ez a négysávos út, továbbá Zombor felől haladva, Bezdán előtt Kiskőszeg felé is lesz egy új, Bezdánt elkerülő útvonal, amely kétsávos lesz és szélesebb. Ott már így is nagy a nyergesvontató-forgalom. Ezzel megkönnyítik majd a közlekedést, anélkül, hogy be kelljen menni Bezdánba, vagyis adottá válik a lehetőség, hogy kikerüljék a települést. Várhatóan a következő néhány évben új határátkelő épül Béregen, amely lehetővé teszi, hogy a nagy teherautók is ott haladjanak át, a teherforgalom számára szintén használható lesz, mivel jelenleg csupán a 3 és fél tonnás teherautók mehetnek arra. A majdan épülő, egy modern, nagy kapacitású, egységes határátkelőhely lesz. Segítségével sokkal gyorsabban lehet majd eljutni Horvátországba, Szlovéniába, Olaszországba valamint Magyarországra, Ausztriába, Németországba. Így minden bizonnyal a különböző befektetők számára is vonzóbb lesz ez a térség.
Milyen eredményeket emelne ki VMSZ helyi szervezeti elnökeként?
– A VMSZ zombori Helyi Szervezetének több új tagja van. Nagyon sokan közülük vegyes családban születtek, többen nem tudják tökéletesen a nyelvet, de úgy érzik, hogy a párt politikája és kiállása miatt fontos, hogy tagságunk sorába kerüljenek és az új tagok közül sokan azt is vállalták, hogy aktivisták legyenek. A legutóbbi választások alkalmával sikerült növelni a szavazóink számát, a város egyes részein több szavazatot kaptunk, mint amennyi magyar ember él ott. Minden bizonnyal mindez azért van, mert folyamatosan pozitívan állunk a dolgokhoz, megpróbáljuk, akár sokszoros nekifutással is, de előrevinni az ügyeket, évekig kitartunk egy-egy jó és a közösség számára hasznos elképzelés mellett. Például már most megkezdték a Szent Rókus-temetőben a parkolóhely megoldását, az utak rendbetételét. Jövőre ez még kifejezettebben zajlik majd. Mindezért három vagy négy éve küzdünk. Ezúton is köszönöm a polgárok türelmét, hogy kivárták mindennek a racionalizálását. Itt tartunk tehát, új tagokkal erősödve és készen állunk a választásokra – hallottuk Pribilla Attilától.
A Zombor Városhoz tartozó település, Bácsgyulafalva fontos helyi közösségi választást tudhat maga mögött. Jankovich Szilárd, a VMSZ Helyi Szervezetének elnöke a bácsgyulafalvi ügyek kapcsán a következőket mondta:
– Június 13- án, összefogással a VMSZ fölénybe került a bácsgyulafalvi Helyi Közösség Tanácsában. Ezt az eredményt és döntést a választópolgárok hálájának és ébredésének tartom. Voltak olyan megnyilvánulásaink az elvégzett munkából kifolyólag, amelyekből az emberek észrevették, hogy ki az, aki ténylegesen dolgozik.
Az ilyen jellegű megnyilvánulások és eredmények közé sorolnám a kisebb, ám fontos beruházásokat. Ilyen a temetőkápolna teljes felújítása, a templom hátsó, íves része is fel lett újítva, egy korszerű közlekedési lámpa került az iskola épületének közelébe, valamint terek, járdák aszfaltozása történt meg és várható a közeljövőben. Amint az építkezési időszak megengedi, folytatódnak az elmaradt munkálatok. Közben a Helyi közösség új tanácsa teszi meg az első lépéseket, igyekeznek megküzdeni a kezdeti nehézségekkel, kihívásokkal. Az a fajta munka ez, amelyet rövidebb, hosszabb ideig tanulni kell. Mindebben jómagam teljes támogatást adok ezeknek az embereknek, tapasztalataim, tudásom, kapcsolatrendszerem mind megosztom velük, hogy a munka haladjon, jó irányba terelődjön. Az év vége közeledtével sikerült a maradék pénzből előre megvásárolni az olyan felújításra szolgáló anyagokat, amelyek alatt értek gipszkartonokat, egyéb festékeket és minden velejárót, ami a helyi közösség épületének teljes belső meszeléséhez, felújításához szükséges. Mindezt azért mondom el, mert a különböző intézmények vezetői gyakran panaszkodnak, hogy kevés a pénz, amellyel éves szinten gazdálkodhatnak. Ez valamilyen szinten igaz is, de nem ritkaság, hogy a vezetők nem tudják okosan elkölteni a pénzt. Mi ezt első nekifutásra megoldottuk... Tavasszal a meglévő anyagok felhasználásával ezeket a munkálatokat el lehet kezdeni a helyi közösség épületében.
Nem elhanyagolható tétel Zombor város esetében a participatív költségvetés, amely azt jelenti, hogy a város a költségvetésből kiválaszt egy bizonyos összeget – ez nem sok, de nem is kevés –, majd a polgárok szavazás útján választhatnak három felajánlott lehetőségből.
Magyarán, beleszólhat a polgár, hogy a város pénzéből a faluban mi az, ami megépülhet, megszépülhet. Ennek folytán a telecskai emberek úgy döntöttek, hogy a helyi közösség épületének a külső homlokzatát újítanák fel, ajtókat és ablakokat cserélnének. Ezt együtt megoldjuk tavaszra. Ablakcsere sosem volt még az épületen, a homlokzatot pedig valamikor húsz vagy harminc évvel ezelőtt alakítgatták. Önmagában az épület különleges, központi helyen van, másrészt oszlopos terasszal rendelkezik meg tetőzettel, tehát van egy sajátos arculata... Bizonyos értelemben szeretnénk megköszönni a választópolgárok bizalmát azzal, hogy az épület egykori fényét visszaadjuk. Több egyéb felújítási terv is van: egy soha el nem készült kerülőút, egy katasztrofális állapotban lévő aszfaltút Kerény és Telecska között. Emellett jelentős változásra van lehetőség, a Magyar Nemzeti Tanács anyagiakban segíti majd a kultúrotthon emeleti részén található kisebb helyiségek, így a könyvtárterem rendbetételét. Több olyan helyiség található ott, amely közösségi használatra alkalmas volna. Köszönve annak, hogy az MNT elnöke felajánlotta segítségét, hamarosan várhatóak a további egyeztetések ezzel a felújítással kapcsolatban is. Továbbá kilátásban van egy vízgyár kiépülése, a monostori és béregi vízgyár mintájára. A fentiekben felsoroltak egy része várhatóan már tavasszal megvalósul, más fejlesztések pedig eltartanak majd egy vagy két évig. Ami biztos, mindegyik a polgárok érdekét szolgálja majd.
Ahogyan a városhoz tartozó települések templomépületeinek felújítási ciklusa is... Mi valósult meg eddig és mi várható mindezzel kapcsolatban?
– Pontosan öt éve, hogy a városvezetés úgy döntött, először kisebb lépéseket téve majd. Ahogy a költségvetés alakult, pozitív irányba mozdult el az ilyen jellegű eszközök leosztása, ugyanis egy, másfél majd kétmillióra is meg lettek emelve azok az összegek, amelyeket a magyar és horvát katolikus egyházak kaptak éves szinten, a leosztás pedig az egyházi vezetők közötti megbeszélésen alapul. Így megkezdtük egy-egy horvát és magyar templom felújításának finanszírozását, amelyet az egyház természetesen számlákkal kellett igazoljon a folyó év végéig. Ez a ciklus 2022-ben zárul le. Tudni kell továbbá, hogy az elosztás, az előre megtervezett éves összeg felosztása a hívők létszámarányának tükrében történik. 60 százalékot kap a pravoszláv egyház, 30 százalékot a katolikus és a 10 százalék marad, amelyre egyéb vallási gyülekezet tarthat igényt. Ezekben az években az elvégzett munka általában mindig igazolást nyert, a kért és elköltött összeget a tervezett célra használták fel. Általában október és november hónapban körbejárom ezeket a helyeket, amikor már a munkálatok a vége felé tartanak. A sok kimaradt, támogatáshiányos év után ez az elmúlt öt esztendő azonban eredményes volt. A támogatási összeg nem mindig tűnhet soknak, de mégis végre olyan változtatásokat, felújításokat tesz lehetővé, amelyről ezelőtt nem is álmodhattak az adott egyházközösségben. Tudni kell azt is, hogy nemcsak munkaerőhiány és elvándorlási probléma van, hanem ezzel párhuzamosan a hívek száma is olyan mértékben csökkent, hogy az egyházi vezetők nem számíthatnak nagyobb tételekre az adományokból. Ezt a város is belátta és mindezt ilyen módon tette rendbe.
Ami a magyar közösségeket érintő konkrétumokat illeti, idén Csonoplya és a zombori Szentháromság-templom kapott támogatást, jövőre a doroszlói Szent Imre Herceg-plébániatemplom van soron. Az elmúlt években Bácsgyulafalván, Regőcén, Bezdánban és a zombori Szent István-templomban részlegesen történtek felújítások, továbbá a zombori kis katolikus temetőben az addig romokban heverő kápolna teljes mértékben fel lett újítva – hallottuk Jankovich Szilárd városi tanácsostól.