A fiatalok elvándorlása Vajdaság-szerte problémát jelent. Hatása a városokban is érezhető, így az olyan kis településeken, mint Gunaras, ez hatványozottan igaz. A főként mezőgazdaságból élő faluból nagyon sok fiatal külföldre vándorolt, ott keresve boldogulást. A helyzet ellenére néhány éve egy ifjúsági klubot alapítottak a gunarasiak, a szomszédos pobedaiakkal közösen. A klub igen aktív, sok tagjuk és számos rendezvényük van, sőt, saját edzőtermet is üzemeltetnek. Az Univerzum Ifjúsági Klub elnöke, Kovács Viktor úgy véli, hogy az elvándorlási hullámot most egy bizakodásra okot adó időszak követi. Az elnököt először arról kérdeztük, hogy hogyan jött létre a klub.
– A faluban alapjáraton nem volt ifjúsági aktivitás, míg 2018-ban meg nem alakult az Univerzum Ifjúsági Klub. Pont ezért is vágtunk bele ebbe a történetbe, hogy valami megmozduljon a fiatalok körében. Pobeda és Gunaras helyi közösségek közösen hozták létre a klubot, és három év távlatából elmondható, hogy pillanatnyilag 44-en vagyunk aktív tagok. Ez a szám nagyon jónak mondható, ha számba vesszük, hogy összesen hányan élnek a két helyi közösségben, hiszen ez a szám 1500 alatt van. Ezt a taglétszámot sikerként éljük meg, hiszen az volt az elsődleges cél, hogy megmozgassuk a fiatalokat. Ez egy olyan irányt mutatott a fiataloknak, hogy összefogva, közösen tenni tudunk a közösségért, a faluért. Ez egyrészt nekik is egy jó érzést ad, másrészt pedig nekik is hasznuk származik abból, amit megvalósítanak. A legnagyobb projektünk az edzőterem létrehozása volt. Ebbe beleadtunk apait-anyait, pályáztunk, segítséget kértünk és sikerült felújítanunk egy tizenéve lakatlan épületet. Egy ifjúsági közösségi teret hoztunk létre, ami egyelőre csak edzőteremként üzemel, de idővel egy ifjúsági központot fogunk kialakítani. Ez a szerveződés közvetetten és közvetlenül is hatással van a fiatalokra. Látják, hogy van közösség, vannak olyanok, akik itt maradtak és itt tervezik a jövőt. Mi fogunk itt élni, és rajtunk múlik, hogy milyen irányba fogjuk vinni a falu történetét.
Kovács Viktor (Lakatos János felvétele)
Mennyire érintette Gunarast az elvándorlás?
– Az utolsó elvándorlási hullám 2013–2016 közé tehető, abban az időszakban nagyon sok család külföldre költözött. Nem minden esetben a megélhetés volt az oka, mégis sokan azt választották, hogy kimennek. A családok után nagyon sok fiatal is elment, olyanok, akik tevékenyen hozzá tudtak volna járulni a közösség életéhez. Meglepő módon 2018–2019 környékén néhányan visszajöttek, mert valószínűleg megismerték a kinti élet árnyékos oldalát is. Ők idehaza próbáltak meg boldogulni, és nagyon sokat segített ebben a Prosperitati Alapítvány, mert sok fiatal pár tudott általa házat vásárolni. Többségük el is tudott helyezkedni, a környező nagyobb városokban, például Adán, Becsén, Topolyán találtak munkát. Ugyanakkor az utóbbi időben itt helyben is kezd kialakulni egy vállalkozói réteg, így a faluban is fellelhetők munkahelyek.
Ez azt is jelenti, hogy leállt az elvándorlási hullám?
– Nem tudok olyan fiatalt mondani, aki az elmúlt két évben a megélhetés miatt költözött volna külföldre. Korábban Gunarason nagyon sok elhagyott ház volt, viszont az utóbbi időben azok a házak, amelyek kicsit jobb állapotban voltak, mind elkeltek. Most Gunarason nem lehet olyan házat találni, amelybe rögtön be lehetne költözni, mert ami ilyen volt, azt mind megvásárolták a Prosperitati Alapítványon keresztül – számolt be Kovács Viktor.
AKIK MARADTAK
Farkas Imre és Enikő fiatal pár, akik úgy döntöttek, hogy Gunarason maradnak, és ebben a döntésben szerepe volt annak is, hogy a Prosperitati Alapítványnak köszönhetően házat tudtak vásárolni. Enikő bolti eladóként dolgozott, de jelenleg szülési szabadságon van. Imre Zobnaticán traktorista, emellett másodállást is vállal. Enikő és Imre két éve keltek egybe, és nem voltak benne biztosak, hogy odahaza akarnak-e maradni.
Farkas Imre és Enikő kislányukkal (Lakatos János felvétele)
– Amikor még iskolába jártam, a párom már dolgozott. Nagyon gondolkoztunk, hogy hogyan tovább, de aztán hallottunk a Prosperitati pályázatáról, és úgy voltunk vele, hogy belevágunk. Megnyertük és most abban gondolkozunk, hogy itt meg tudjunk élni. Ha véletlenül nem tudnánk itt boldogulni, akkor még mindig kimehetünk, de eddig azért jelenleg jól feltaláljuk magunkat – mondta el Enikő, majd azt is elárulta, hogy a házvásárlás előtt Németországba költözésen gondolkoztak, mert nagyon sok ismerősük és hozzátartozójuk ott él. A kivándorlásról elsősorban anyagi megfontolásból gondolkoztak, de a szívük ide húz, fogalmazott a fiatalasszony.
– Jelenleg elég jól elboldogulunk, persze, ha jönne egy jobb lehetőség, akkor biztos váltanánk. Én két műszakban dolgozom, elsősorban traktoristaként, de munka után piktorként is vállalok munkát. Így sajnos nem sok időm jut a családra, de épp ezért hétvégén nem megyek dolgozni – mondta Imre, majd arról is szólt, hogy hosszútávra gondolkodnak, ezért is fejlesztik és szépítgetik az új házukat.
