Amikor egy épület látványa olyan lebilincselő, hogy nem tudunk mellette megállás nélkül elhaladni, úgy érezzük, valaki valami nagyot alkotott. Vatai István zentai okleveles építészmérnök azonban azt mondja, nem elég, ha az épület szépségével, küllemével hódít, funkcionálisnak is kell lennie, és ő maga is erre törekszik. Ha sorra vesszük azokat az épületeket, amelyeket ő tervezett, vagy amelyek az ő tervei alapján újultak meg, ennek lehetünk tanúi.
A minap, amikor a tervezőirodájában jártam, ezekről a meghatározó dolgokról beszélgettünk, valamint arról, hogyan indult a pályája, mire a legbüszkébb, milyen elvek mentén dolgozik és milyennek találja a zentai városképet.
Vatai István: Zenta központját vissza kell adni az embereknek
Elmondása szerint a belgrádi építészmérnöki kart Tóth Vilmos építészmérnök barátjának köszönhetően választotta, és ma is meghatározónak tartja azt a beszélgetést, amikor Vilmos az egyetemi kar szépségét ecsetelte neki:
– A zentai Gimnázium tanulójaként 1972-ben, az érettségi előtti szilveszteri buliban ismerkedtem meg Vilmossal, aki akkor már első éves hallgatója volt a belgrádi építészeti egyetemnek, és annyira meggyőzően beszélt róla, annyira lelkes volt, hogy eldöntöttem, én is ott fogok tanulni, és így is lett – magyarázta Vatai István, majd így folytatta:
– A diplomázás után visszajöttem szülővárosomba, hiszen városi ösztöndíjat kaptam, és annak értelmében néhány évet itt kellett dolgoznom. Az akkori városatyák azt mondták, a községi tervezőirodában egyelőre nincs rám szükség, így az akkori Graditelj építőipari vállalatba utaltak, és ott töltöttem el a kötelező éveket. Ennek nem igazán örültem, hiszen ott nem a tervezésen, hanem az építésen volt a hangsúly, de az idő igazolta, hogy nagyon sok olyan tudásra tettem ott szert, melyet aztán a későbbiekben kamatoztattam. A Gaditeljben aztán fejlesztési osztályt alakítottunk, annak voltam a vezetője és ipari előregyártás témában tevékenykedtem. Kisebb, négyemeletes tömbházakat terveztem, pl. azt, amelyik a mai Árpád utcában van, vagy a Tisza-parton a Stevan Sremac utcában, valamennyi lakóépületet, továbbá a gyermekgyógyászati rendelőt és a fogászatot. Ezeket mind a Graditelj dolgozójaként terveztem, hiszen mintegy tíz évet eltöltöttem ott. Nagyon ajánlom egyébként az építészmérnököknek, hogy szerezzenek tudást a kivitelezés terén, mert így lehet a tervezői gondolkodást a realitáshoz közelíteni. Így tud az álom és a realitás találkozni. És ez roppant fontos, hiszen a tervező adja azt a pluszt, ami a lelke lesz egy-egy épületnek. Az építész kell, hogy megtalálja az utat a felhasználókhoz, a közösséghez, tehát a funkció és a forma közötti harmóniát. Az épületnek az ember szolgálatában kell állnia, illeszkednie kell a környezetbe és fenntarthatónak kell lennie. A tervezés egy nagyon összetett folyamat, ugyanis az épület funkcionalitásából kell erednie az esztétikumnak. Az építész egy integráló személyiség, aki összefogja a szakági tervezők problémáit, tehát mindenre rálátása van – magyarázta a szakember.
A kis zsinagóga felújítási teveit is ő készítette (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
Arról beszélgetve, hogy a Graditeljben eltöltött tíz év után hogyan alakult a pályája, elmondta, hogy egy ideig a zentai városházán a városrendészeti osztályon dolgozott, majd pár évig Magyarországon, és végül megalapította saját tervezőirodáját, az Arching Kft.-t, ami már huszonhat éve sikeresen működik, és amellyel több műemlék jellegű épület felújítását tervezték meg.
– Elsősorban Zentán és a környező városokban dolgozunk, de távolabbi pontokon is vannak általunk tervezett, illetve felújított épületek. Zentán a középületek vonatkozásában több műemlék jellegű épület rekonstrukciójához készítettünk terveket, és ezekre büszkék is vagyunk. Ilyen többek között a Royal szálló, amelynek terveit 2007-ben készítettük, és amelynek a műszaki ellenőrzését is mi végeztük. Ez Zenta egyik ikonikus épülete, tehát a felújítási tervek elkészítése külön megtiszteltetés volt, pláne, hogy az eredeti állapotát igyekeztünk visszahozni, kivéve a tetőteret. A belső terek kialakításánál is nagyban sikerült visszaállítani az eredeti állapotokat úgy, hogy leszedtük a szocialista realizmus maszkjait, és előkerültek a csodálatos oszlopok, a gyönyörű ornamentika. Természetesen a kor követelményeihez igazítottuk az épületet, ami a mai napig jól funkcionál. Most már a tulajdonos feladata, hogy megőrizze az épület állapotát. A Fő téren található Stevan Sremac szülőháza is, melynek a felújítási munkálataihoz szintén mi készítettük a terveket, ugyanakkor a Gimnázium belső szárnyának emeleti hozzáépítését is mi terveztük. A központál maradva a kamaraszínház kamaratermét is mi alakítottuk így ki, ugyanakkor a Művelődési Házhoz tartozó, a valamikori Borelli üzlet helyén létrehozott közösségi tér is a mi terveink alapján készült. A városháza épületében helyet foglaló Trocadero kávézó belső terét is mi álmodtuk meg, valamint az Elixir gyógyszertár belterét is. Az ipar tekintetében a dohánygyár legtöbb épületét mi terveztünk, de dolgoztunk az élesztőgyárnak is. Amire szintén nagyon büszkék vagyunk, az a Zentai Sportcsarnok, amelyet ugyancsak mi terveztünk. Ez is egy olyan meghatározó épület, amelyet gyerekek sokasága használ és a közösséget szolgálja nap mint nap. Jelenleg is zajlik a városban egy nagyobb volumenű rekonstrukció, mégpedig a kis zsinagógáé, amely szintén a mi terveink alapján éled újjá, és töltődik meg új tartalommal. Mint ismeretes, a közel százéves, egykori szakrális épület képzőművészeti galériaként ékesíti majd a várost, és a terveink szerint a későbbiekben egy egész képzőművészeti központot hozunk majd ott létre. Tehát élettel töltjük meg – vetítette előre a szakember.
Vatai István keze nyomát Zentán kívül is sok helyen láthatjuk. Tervezőirodája számos településen felmutathat felújított, újragondolt, vagy éppen újonnan tervezett épületeket. Egyik Zentán kívüli büszkesége a szabadkai VM4K-nak otthont adó épület, amely egy teljes körű felújítás révén válhatott ennyire otthonossá, mindenki által kedveltté és funkcionálissá, ráadásul most a szomszédos kis épület felújítási terveinek elkészítését is rájuk bízták. A felsorolásból nem maradhat ki a Vackor Szabadkai Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő- és Gyakorlóintézmény sem, mely Szabadka talán legszebb utcájában, a Radić fivérek utcában három telken épül.
A szabadkai Vackor óvoda (Gergely Árpád felvétele)
– A Vackor óvoda műemlék jellegű környezetben épül, tehát olyan terveket kellett készíteni, melyek ennek a követelménynek is eleget tesznek, ugyanakkor funkcionalitás, energiahatékonyság és fenntarthatóság szempontjából nagyon korszerű. Büszke vagyok arra is, hogy Bácsfeketehegyen Bányai János professzor szülőházának emlékházzá alakításához is mi készítettük a terveket, valamint Nagybecskereken a lánykollégium épületének enteriőr-tervezése is a mi feladatunk volt – mondta, majd hangsúlyozta, hogy szívügye volt Hunyadi János Zimonyban felállított köztéri szobrának engedélyeztetése, amit ő végzett:
– A Madarassy István ötvösművész által készített szobor talapzatának megtervezését és az összes engedély beszerzését én vállaltam, és erre nagyon büszke vagyok. Ez nemcsak tervezői, építészmérnöki feladatokkal járt, hanem nagyon sok utánajárással, dokumentáció begyűjtésével. Ez egy nemes feladat volt, amit nagy szeretettel végeztem – mondta megelégedéssel.
Kitérve Zenta városképére, a városrendezésre és az épületek megőrzésére, arra mutat rá, hogy hiányzik egy olyan átfogó terv, amelyhez a központ tekintetében igazodni lehetne.
– Mindig azt hangoztatom, hogy rendezni kellene a központot és erre komplex feladatként kellene tekinteni. Ez azt jelenti, hogy sétálóutcákat kellene kialakítani, az autóforgalmat meg kellene szüntetni, vagyis vissza kellene adni az embereknek a központot. Arra kellene szolgálnia, hogy sétálgathassanak, nyugodt környezetben leülhessenek és ne benzingőzzel telt levegőt szívjanak. Zentának nagyon szép a fekvése, örökül kaptunk sok szép épületet, melyeket fel kellene újítani, új tartalmakkal kellene őket megtölteni, és nem új tereket elfoglalni, mert a hellyel okosan kell gazdálkodni. Ez fenntarthatósági probléma, amellyel nem nagyon akarnak foglalkozni. A műemlék jellegű épületek felújításával mindig le vagyunk maradva, általában nincs elég pénz arra, hogy olyan módon tartsuk őket karba és olyan módon őrizzük meg őket, ahogyan megérdemlik, ezért csak részletmegoldásokat alkalmazunk, és ez látszik is a városképen. Nem használjuk ki a Tisza adottságait, én sokszor úgy gondolom, hogy Zenta talán meg sem érdemli a Tiszát, hiszen nem tud vele mit kezdeni, nem tudja jó értelemben birtokba venni, a Tisza-partot gyöngyszemmé tenni. Rengeteg tehát a tennivaló, de bármihez is fogunk, előtte egy mindent átfogó egységes terv elkészítését kell szorgalmazni, amihez aztán mindennek igazodnia kell. Ha örökké csak apró részletekkel vergődünk, akkor sosem lesz egy élhető városközpontunk – szögezte le a szakember.
