A gyógy-és fűszernövényként ismert kapor termesztése munkaigényes, de kiszámítható gazdálkodást ígért. Pósa Zoltán törökfalui termelő már több éve 12 hektáron termeszt kaprot. Elmondása szerint megéri a kaporral foglalkozni, mivel rövid a vegetációs ideje és a lekaszált földterületen másodvetésként öntözéssel kiválóan termeszthető másfajta kultúrnövény. A termelő szerint főként kukoricát és szóját érdemes vetni. Állítja, hogy a kapor után a másodvetésű termény már tiszta jövedelem a gazdálkodónak. A kapor betakarítása az idén némileg megkésve június derekán fejeződött be szolid hozammal. A törökfalui termelőt ezt követően kérdeztük a termésről és a kaportermesztésről.
– Már 4-5 éve termesztjük a kaprot, az idén 12 hektáron termesztettünk. Az első alkalommal 4-5 hektár volt, aztán növeltük a területet. Most már 4 éve ekkora területen termeljük a kaprot – mesélte Pósa Zoltán.
– Kicsit gyengébb volt az idei termés a hidegek miatt, a növény nem fejlődött úgy, ahogyan kellett volna. A kapor ugyanis szereti a jó időt és a vizet. Nagyon sok vízre van szüksége, ezért öntözés nélkül elképzelhetetlen a termesztése. Öntözünk mi is, ez kötelező, mert a felvásárlók csak akkor kötnek szerződést a termelőkkel, ha van lehetőség öntözésre kanálisból vagy kútból. Az Ada és Valkaisor közötti nagy kanálisból öntözünk, amely közvetlen a parcella mellett található. Az a baj, hogy nincs villanyáram, mert az sokkal olcsóbb lenne, mint traktorral működtetni a szivattyút, mivel az üzemanyag sokkal drágább. Az öntözést a növény kikelése után kezdjük, ehhez még van elég nedvesség a talajban. A kapormag nagyon korán a földbe kerül, már márciusban, ha az idő megengedi. A felvásárló veti el a kaprot, de nem egyszerre az összes termelőnél, hanem két-három hét alatt, hogy utána folyamatos legyen a betakarítás is. Az idén utolsók voltunk a vetésnél, tavaly viszont itt kezdték. A martonosi Telek Paprika céggel van szerződésem, ők biztosítják a vetőmagot. Mi megmunkáljuk a földet, a cég dolgozói pedig naponta 10-12 hektáron vetik el a kaprot. A betakarítást is ők végzik, a fuvarozás a mi feladatunk, ez másfél vagy két órát vesz igénybe a feldolgozóig, ahol megszárítják a növényt. Ehhez biztosítani kell a fuvart, mert ha megkezdődik a betakarítás, akkor éjjel-nappal, esőben és sárban vágják a kaprot. A munka elvégzéséhez rendelkezésre kell hogy álljanak a traktorok és a traktoristák, a pótkocsik és azok az emberek, akik a kocsin igazítják a növényt. Nem lehet késlekedni, mert ha a cégben leáll a termelés, a termelőt megbüntetik. Figyelni kell arra is, hogy minél előbb odaérjen a rakomány, nehogy begyulladjon útközben. Most is volt gond, mivel 30 Celsius-fokra emelkedett a napi hőmérséklet, ezért a délutáni vágásnál két alkalommal begyulladt a kapor, ami a termelőnek és a feldolgozónak is kárt jelent. A begyulladt kaprot nem lehet értékesíteni. A feldolgozónak a vékony levelek a fontosak, amelyeket megszárítanak. A szárított kapor pedig savanyítóüzemekbe kerül. A felvásárlócégnél azt mondták, hogy a világ minden tájára szállítják. A kapor 10-15 százalékát értékesítik a hazai piacon, 80-90 százalékát viszont külföldre szállítják – mondta a termelő.
A gyógy- és fűszernövényként ismert kaprot jelentős illóolaj-tartalma miatt a kártevők nem kedvelik, a gyomirtásra azonban elengedhetetlenül oda kell figyelni már a kelésnél – tudtuk meg Pósa Zoltántól.
– A növényvédelemre nagyon ügyelni kell. Meghatározott permeteket szabad csak használni gyomirtásra. Ezek a kis gyomokat elpusztítják, a nagyobbakat viszont nem, ezért a kezdettől nagyon figyelni kell a gyomirtásra. Három gyomirtást végeztünk. Az elsőt amikor éppen kikelt a növény, a másodikat amikor 3-4 centiméteres a kapor, a harmadikat pedig tíz napra rá, amikor már legalább 10 centiméteres. Ha megnő a kapor, akkor már nincs szükség permetezésre, mert elnyomja a gyomot. Esetleg keskenylevelű gyom ellen, a szudánifű ellen kell permetezni. Amennyiben nem sikerül a gyomirtás, akkor kézzel kell kiszedni. Volt rá példa, hogy át kellett járni a parcellát, mert a permet nem semmisítette meg a gyomokat, illetve árvakelésként megjelent a napraforgó vagy a paszternák. Ezeket muszáj kikapálni és kiszedni, mert az élelembe nem keveredhet gyom vagy más kultúrnövény – hallottuk Pósa Zoltántól.
A törökfalui termelő elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az idén a termés gyengébbre sikerült, és legalább egy hetet késett a betakarítás, amelynek java része ideális viszonyok között május legvégén vagy június legelején már lezajlik. Pósa Zoltán szerint az idén szolid a kaportermés, de a másodvetés miatt megéri termeszteni.
– Most 9,42 dinárért vásárolják fel a kapor kilóját, amihez hozzá kell még adni az áfát, így kicsit több mint 10 dinár jár kilójáért. Holdanként 90 mázsa termett, amit körülbelül 90 000 dinár jövedelmet jelent holdanként. Ha leszámítjuk a kiadásokat, akkor is maradt valamennyi jövedelem, felszabadul a föld, amelybe másodvetés kerül, a terményt pedig megetethetjük az állatokkal vagy eladjuk. A kaporföldet beültettem kukoricával, amit szintén öntözni kell, mert nem volt eső. A kukoricával az a baj, hogy csak későn tudjuk betakarítani. Valószínűleg leszedjük csőtörővel és berakjuk a góréba, ahol majd megszárad a télen, aztán el lehet adni. Érdemes szóját is ültetni másodvetésként, mert ha a gazdának lehetősége van locsolni, akkor még szinte rendes termésre számíthat. A kaporért szűken annyit kap a termelő, mintha kukoricát, napraforgót vagy búzát termesztene. A kaporra nagyon rá kell dolgozni, locsolni és rendezni kell, de a másodvetés hozama az már tiszta jövedelem a gazdának – magyarázta a törökfalui földműves.
A törökfalui, a valkaisori és az adai termelők körében egyre népszerűbb a kaportermesztés, mivel egyre többen foglalkoznak vele. Pósa Zoltán tudomása szerint legalább 150 hektáron termesztettek kaprot az idén az adai határban. A termelő elsőként vágott bele a kaportermesztésbe Törökfaluban, mégpedig valkaisori barátja, Varga Rudolf hatására, aki már 10-15 éve termeszti. Megjegyezte, hogy nem tervezi növelni a kapor vetésterületét, mert ezt elegendőnek tartja, illetve nincs is lehetősége rá az öntözhető földterület hiánya miatt. A törökfalui termelő hozzátette, hogy ugyanazon a földterületen három egymást követő évben lehet kaprot termeszteni a betegségek miatt, utána szüneteltetni kell néhány évig a termesztést.
