Az általános iskola elvégzése után azért nem akart az óbecsei Gimnáziumba menni, mert tartott a kémiától, de végül engedett a szülői rábeszélésnek. Az óbecsei Papp Paszkál nemrégiben 5,00 eredménnyel diplomázott okleveles mestervegyészként a Szegedi Tudományegyetemen, és nemrégiben egyedüli magyarként vett részt az ESA által szervezett parabolarepülésen. Hogy mi az ESA, mit jelent a parabolarepülés és hogy lett egy humán érdeklődésű diákból vegyészkutató? A tömör válasz: Európai Űrügynökség, súlytalansági repülés, valamint kiváló tanárok.
A hatás kedvéért esem most egy kis túlzásba: Paszkálnak – na jó, nem angyali, de – igazán szelíd arca: szőke haja, kék szeme, kedves mosolya van. A megjelenése irtó vagány: jól fésült, de alternatív frizurát visel, AC/DC pólót hord, az alkarjára rovásírással véste fel a nevét, vádliján pedig japán írásjeggyel az áll: szeretet.
„Sok minden akartam én lenni: latin–angol tanár, de a történelem meg már a kémia is érdekelt, mire eljutottam a gimnáziumi érettségiig. Végül arra jutottam, hogy a kémiatanulmányok mellett hobbiból tudok történelemmel is foglalkozni, fordítva viszont ez nem menne. Azt, hogy ennyire megszerettem a kémiát, a gimnáziumi tanáromnak, Gálfi Attilának köszönhetem.”
Paszkál az idén végzett a Szegedi Tudományegyetemen okleveles vegyészként. A diplomája 5,00 lett, azóta fizikai kémiából sikeres PhD-fölvételit is tett. Amikor elkezdte az egyetemet, még azt gondolta, hogy ha megszerzi a diplomáját, valószínűleg egy üzemi laborban dolgozik majd. Ismét kiváló tanárain múlt, hogy a kutatás lett a hivatása.
„Az egyetemi tanulmányaim első évének a végén, az általános kémiát tanító, mostanra már dékán dr. Horváth Dezső és a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék vezetője, dr. Tóth Ágota bemutatták a nem egyensúlyi rendszerekkel foglalkozó, Nemlineáris dinamika és kinetika nevű kutatócsoportjukat. Nagyon megtetszett az ott folyó munka, az első nyártól kezdve ott dolgozom a tanulás mellett. A kutatócsoportunk interdiszciplináris: fizika, kémia, programozás, matematika, biológia van benne, mert ma már elmosódnak a határok a természettudományok között. Én ebben a csoportban nem kísérleteket csinálok, hanem reakciókat modellezek számolással. A diplomamunkám például egy francia kísérlet nyomán a vesekőképződést modellezte le.”
Paszkál kutatócsoportja Magyarországról az egyik, amely benne van az Európai Űrügynökségben (ESA – European Space Agency), ami Európa legnagyobb űrkutatással foglalkozó szervezete, az amerikai NASA európai megfelelője. Az ESA nemrégiben önkénteseket keresett repülőn, súlytalansági állapotban végzett kísérletekhez. Magyarországról egyedül Paszkál jelentkezett a felhívásra, pedig addig nemhogy repülőgépen, de még hullámvasúton sem ült.
„Féltem a sok hirtelen gravitációváltozástól, de nagyon érdekelt ez a lehetőség. Bennünket lekötöttek, hogy ne röpködjünk, ami különösen a súlytalanság állapota utáni percekben volt nehéz. Nekem már a fölemelkedés is izgalmas volt, kicsit meg is ijedtem. Két módon lehet elérni 0 gravitációs gyorsulást: zuhanással vagy kör-, azaz parabolapályán haladva. A fölemelkedés fokozatos nyomással jár, ekkor a fedélzeten a normálhoz képest kétszeres gravitációs erőnek vagyunk kitéve. A pilóta először megemeli a repülőgép orrát közel 8000 méter magasságra, hogy kb. 50 fokban álljon – itt érik el a 2G-t, majd nagyjából 6000 méter magasságban a gép ballisztikus, azaz parabolapályára áll – ekkor a gép fedélzetén 22 másodpercig lehet súlytalanságot (0G-t) előidézni, ami akkor következik be, amikor a gyorsulás megegyezik a föld gyorsulásával. Ezután a repülőgép 50 fokkal a Föld felé áll, és a pilóta horizontális pozícióba hozza, amikor ismét 2G-t lehet érezni kb. 20 másodpercig – ezektől a változásoktól sokkban voltam, lebegtem, azt hittem, zuhanok, de amikor a sarkam leért a gép aljához, az agyam visszaállt. Mindez nagyon megviseli az ember szervezetét. A próbarepülést követően összesen 30 ilyen repülésre került sor 3 napon át, de a résztvevők váltották egymást, ugyanis volt egy földi és egy fönti legénység. A lentiek csinálják a kísérleteket, ill. előkészületeket a következő napi kísérletekre.”
A Németországban, illetve a Földközi-tenger felett végrehajtott kísérlethez egy utasszállítót alakítottak át kifejezetten űrhajósok gyakorlására és kisebb tudományos kísérletek elvégzésére alkalmas géppé, amit vadászpilóták vezettek. A kísérletben résztvevőknél az agyi idegrendszer és a gyomor közti kapcsolatot gyógyszerrel szüntették meg, ami elálmosította Paszkált. A kísérlet után is aluszékony és éhes volt, de azt mondja: bármikor megismételné a repülést. Ezek a kísérletek előkészületek voltak arra az őszi kísérletre Svédország északi részén, az ESA kilövőközpontjában, amikor ember nélküli, nem irányított rakétát küldenek majd fel. Paszkál csapata a kísérlet elméleti részét dolgozza ki, tehát a fiú ismét számolni fog.
Paszkáltól a kevésbé beavatottak olykor megbízható időjárás-előrejelzést várnak, ugyanis abban a tévhitben élnek, hogy a fluidmechanika és a csapadékképződés tanulmányozása azonos a meterológiával. Paszkált azonban nem az eső, hanem például a vese fluidmechanikája, az ott lejátszódó reakciók és a veseképződés folyamata érdekli, a szakdolgozatát is erről írta. Ez a téma igen komplex, ugyanis kémia, programozás, fizika, és matematika is kell hozzá.
„A témavezetőmtől azt tanultam, hogy az egyenletek kidolgozásakor, a reakciók tanulmányozásakor sem szabad arról elfeledkezni, hogy a természettudomány legfontosabb feladata a természet megismerése. Előfordul, hogy bonyolultak az egyenletek és keményen kell tanulni, de megéri, mert megérhetjük a természetet és a világ működését. Kiváló példa erre a Covid: a vakcinák működése, a vírus hatása, a védekezés módja most sokaknak volt új ismeret, de annak, aki természettudománnyal foglalkozik, mindez logikus és érthető volt. A tanáraim szerint nem a bemagolt periódusos rendszer a lényeg, hanem a természettudományos gondolkodás elsajátítása: mindent meg kell kérdőjelezni, kritikusan és objektíven kell gondolkodni.”
A 24 éves fiatalember a kutatás mellett tanít is az egyetemen, angol nyelvű tudományos szakcikkeket ír, és nemzetközi konferenciákon ad elő. Ha van egy kis szabadideje, nem csak ismeretterjesztő könyveket olvas: nagy rajongója Agatha Christie-nek és a skandináv krimiknek, a hangszórójából pedig rock- és metálzene szól.
