2024. december 22., vasárnap

A pandémia hátráltat bennünket

Ha a világjárvány nem zavarta volna meg a munkánkat, őszre már beköltözhetnénk az épületbe – mondta Miloš Nikolić, a szabadkai Népszínház igazgatója

A szabadkai épületek közül a lakosságot leginkább talán a Népszínház épülete foglalkoztatja. Már csak azért is, mert egy impozáns épületről van szó, amely a város szívében helyezkedik el, és miután lebontották, csaknem másfél évtizede nincs működésben, ezzel pedig az építkezések előrelátott ideje megtriplázódott.
Amikor 2007-ben a színház lebontására került sor, ez ellen sokan tiltakoztak, az épület sorsa nem hagyta hidegen a szabadkaiakat. Az ugyan nem volt vitás, hogy az épület nagyon rossz állapotban van, sőt egyes megítélések szerint teljesen tönkrement és életveszélyessé vált a benne való tartózkodás, többen mégis megkérdőjelezték, hogy feltétlenül szükséges-e a lebontása, nem lenne-e jobb egy alaposabb felújítás. Sokakat elrettentett az új épület tervezett kinézete, eleve megalomániás vállalkozásnak tartották, most is szép számmal akadnak, akik szerint az épület túl nagy, nem illik a város központjába, és a kapacitást illetően egy kis városnak, mint amilyen Szabadka, egyébként sincs szüksége ekkora épületre.

Ami miatt még sokan aggódnak, az pedig pont az, hogy nem jut-e az előző sorsára, mert a problémák nem érnek véget a felépítéssel, csupán akkor kezdődnek, egy épületet karban is kell tartani. A mai napig is tehát sokan vélik úgy, hogy jobb lett volna megőrizni a régi örökséget és inkább felújítani azt. Ugyanakkor nem tudni, hogy az új generációk hogyan fognak tekinteni az új épületre, elvégre a Városháza sem tetszett épp mindenkinek, amikor felépült, úgy tudni, Csáth Géza is keményen kritizálta, azt mondta rá olyan, mint egy hatalmas kotlós, amit folyton kerülgetni kell, ez a „kotlós" márpedig Szabadka meghatározó épületévé, sőt jelképévé vált.
Akárhogyan is lesz, úgy tűnik, hogy a színház épületének a felépítése valóban a vége felé tart. Csupán néhány hónappal a pandémia kitörése előtt hangzott el, hogy nemsokára előadásokat is játszhatnak benne. Ennek ebben az évben kellett volna bekövetkeznie, de a világjárvány közbeszólt. Ezúttal annak igyekeztük utánajárni, hogy mennyit késnek a munkálatok és jelenleg mi okozza a legnagyobb gondot. Erről Miloš Nikolićot, a szabadkai Népszínház igazgatóját kérdeztük.

Mi most a helyzet az építkezéssel kapcsolatban? Mikor járt kint legutóbb?
– Állandóan járok ki az építkezésre. A kollégáimmal izgulva és türelmetlenül várjuk, hogy beköltözhessünk az új épületbe. A város szívében elhelyezkedő Népszínház épületének a felújítása ugyan egy hatalmas projektum, de reálisan nézve túl sokáig vár a megvalósításra. A határidők egyre csak halasztódnak, de most úgy néz ki, hogy egy olyan fázisához értünk, ahonnan már látni a végét, így a szabadkaiak csaknem tizenöt év után ismét beléphetnek majd ebbe az épületbe, amely jóval korszerűbb lesz és sokkal több tartalmat is kínál majd, mint a régi épület. Az elsők, akik bemehetnek majd a színházba, várhatóan a színészek lesznek.

Hol tartanak a munkálatok? Mi maradt még belőle?
– Jelenleg a 8/2 fázisnál tartunk, amely magába foglalja mindazt, ami eddig nem lett befejezve. Ennek realizálásához az ősszel fogunk hozzá, rögtön azután pedig megtörténhet a színház üzembe helyezése. Ezt követően marad a koncertterem befejezése, amire szintén nagyon várunk, mert európai szinten az egyik legkorszerűbb lesz, de nem áll majd közvetlen összeköttetésben a színházzal.

Mennyiben hátráltatja a pandémia a munkálatokat? Jelenleg mi a legnagyobb gond?
– Pontosan a pandémia az oka. Nagy mértékben lassítja és hátráltatja a munkálatokat, de azok még ilyen megnehezített körülmények közt se álltak le egy pillanatra sem. Még a járványhelyzet csúcsán sem. A pénz már egyáltalán nem gond. Ezúttal is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a finanszírozás immár nem pályázaton keresztül történik, az országnak ez az épület, ez a projektum kapitális jelentőségű, ezáltal pedig a pénzügyek nem jelentenek akadályt. Az ország, a tartomány és a város komoly és nagyon produktív politikai vezetését mutatja, bizonyítja ez. Szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy amennyiben a világjárvány nem zavarta volna meg a munkánkat, őszre már beköltözhetnénk az épületbe. Így azonban mindannyiunknak türelmesnek kell lennünk, elsősorban az egészségünkkel törődni, amikor pedig eljön az ideje, közös erővel a maximumot adni és befejezni a munkát úgy, ahogyan kell.

Egyre többet hallani a járvány újabb hullámáról. Ez is hatással lehet a további munkálatokra?
– A vírus jelenléte mindenképpen hatással lesz a további munkálatokra is, direkt vagy indirekt módon. Amennyiben viszont azt szeretnénk, hogy mielőbb legyen szép új színházépületünk, amelyben előadásokat is nézhetünk, de egyáltalán csak azért is, hogy a vírus terjedését kicsit visszafogjuk, figyeljünk oda egymásra. Arra biztatom a lakosságot, hogy mindenképpen vegyék fel a védőoltást. Köszönve ugyanis az elnökünk, Aleksandar Vučić komoly és odaadó politikájának, minden védőoltás elérhető.

Az Ön megítélése szerint mikor lehet majd beköltözni az új épületbe?
– Ezt pontosan nem tudom, számokat és dátumokat pedig nem szoktam találgatni. Elhamarkodott lenne bármit is mondani azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor készül el teljesen a szabadkai Népszínház épülete. Amit azonban biztosra ígérhetek, hogy mindenki, aki közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban áll az épület felújításával, minden magától telhetőt megtesz azért, hogy a nyitás dátuma mielőbb ki legyen tűzve. Megragadnám az alkalmat, hogy a magam és a kollégáim nevében ezúton is köszönetet mondjak Stevan Bakićnak, Szabadka polgármesterének, a támogatásáért és elkötelezettségéért, hogy az épület munkálatai mielőbb véget érjenek.

A PÉNZ MEGVAN

A 8/0-ás fázis befejezéséig megközelítőleg 1600 millió dinárt fektettek az épület rekonstrukciójába illetve építésébe. A felújítás 8/2-es és 8/3-as fázisában teljesen berendezik a színháztermeket, az építkezés 9. fázisában pedig az épület komerciális részét fejezik majd be. Milos Nikolić a subotica.com portálnak elmondta, hogy a köztársaság 350 millió dinárt, a tartomány 400 milliót adott a befejezésre, a város pedig a maga 10 százalékával járult hozzá a költségekhez.

CSAKNEM 6000 NÉHÓGYZETMÉTEREN ÜZLETEK LESZNEK

A Népszínház épületének felújítási főterve 2006-ban készült el, a következő évben lebontották a Skultéty János tervei alapján 1854-ben felépített épületet. 2007 májusában megkezdték az épület bontását. 2011-re készült el az épület teljes beton konstrukciója. Ebben az időszakban az eredeti tervet többször is módosították. Kezdetben 23 millió eurós beruházásról beszéltek. Ám 2011 októberében az építkezés leállt, mert nem érkeztek meg a felújításra szánt pénzek. A költségeket 45-45 százalékban a köztársasági illetve tartományi költségvetésből kellett volna előteremteni, a maradék 10 százalékot pedig Szabadka város biztosította volna. Három évvel később változott a felújítás terve. Eredetileg 20 ezer négyzetméteres hasznos területő színházépületet terveztek. A tervdokumentáció módosításával az épület magasságát a 28,8 méterről 18,3 méterre csökkentették, azaz visszabontottak a már felípítettből egy emeletet. Ezzel az épület hasznos területe 14,5 ezer négyezteméterre csökkent, az épület kommerciális része pedig eredetileg 5 százalékot foglalt volna el, a módosítások után ez 41 százalék lett. Azaz 5945 négyzetméteren, csaknem az épület felében, tartalmában a kulturális tevékenységnek megfelelő üzlethelyiségek kapnak helyet. Nem bankok és fogadóirodák, hanem galériák, üzletek, kávézók, éttermek ...
Eredetileg 2012-re kellett volna elkészülnie a teljes felújításnak.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás